Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-07 / 105. szám, hétfő
12 ÚJ SZÓ STÚDIÓ Egészség ■ 2012. május 7. www.ujszo.com *» Óriási változás az allergia és az asztma megítélésében, kezelésében Világszerte nemrég tartották az asztma világnapját. Ebből az alkalomból az Új Szó stúdió vendége volt dr. Kossár Klára immunoallergológus. A beszélgetést és a beérkezett levelekre adott válaszokat az alábbiakban olvashatják. Nem egyszerű a diagnózis Becslések szerint 2050-ben a Föld népességének féle allergiás lesz. Valóban mindenki allergiás, aki gyakran náthás, viszket a szeme? Ilyen könnyű lenne a diagnosztizálás? El kell mondanom, hogy nem mindenki allergiás, aki tüsszög, viszket és folyik az orra. A multicentrikus epidemiológiai felmérések alapján született számok azt mutatják, hogy az európai népességnek a 35 százaléka már most allergiás, de a statisztikák szerint a különböző betegségek előfordulása megosztott, tehát a 30-35 százalékot már nem fogja meghaladni. Hogy mennyire egyszerű a diagnózis felállítása? Ez lehet nagyon egyszerű is. Ha a beteg például azzal jön, hogy egy-két éve ugyanabban a hónapban, március 15-én tüsszög, viszket a szeme, a bőre, a füle, s köhög, ha ezt összekapcsoljuk a kivizsgálásokkal, akkor bebizonyítható, hogy pollenallergiája van, vagyis allergiás a cserjék és a fák virágporának fehérjére, mert ebben az esetben az ok ez. Ám'sokszor nem ilyen egyszerű, mert ugyanolyan tüneteket idézhet elő, mint a hidegallergia, a vírusos fertőzés, a klimatizáció okozta betegség is. Mindez bizonyos túlérzékenységet mutat, de nem biztos, hogy tipikus allergiás szénanátháról van szó. » ... az egykori Csehszlovákia immunológiai nagyhatalom volt. Megváltozott a genetikai kód Miért reagál a szervezet náthával, köhögéssel, szemviszketéssel, légzési nehézségekkel olyan anyagokra is, amelyek valójában ártalmatlanok? Ötven évvel ezelőtt az ilyen allergiás betegek száma a népesség egy' százalékát tette ki, később 4-5 százalék volt az arány, aztán - mint már említettem - 35 százalék Ennek megvan a genetikai magyarázata is. Már nagyon sokan tudják, hogy ha például az anya allergiás, akkor 35-40 százalék a valószínűsége annak, hogy az utód is allergiás lesz, de ha mindkét szülő túlérzé- keny, akkor a valószínűség már 75 százalék De ez csak az egyenes öröklődés esetében van így. Az elmúlt 30 év alatt viszont annyira megváltozott az életvitelünk, étkezési szokásaink megnőtt a környezeti szennyeződés, hogy a különböző hatások megváltoztatják a rendszeres öröklődés folyamatát, és az ember új tulajdonságokat szerez. Sajnos ez öröklődik a következő nemzedékekre is - ezt a jelenséget nevezzük epigenetikus öröklődésnek. Ez azt jelenti, hogy megváltozik a genetikai kód, ami már nemcsak arra a generációra vonatkozik, ahol a betegségek jelentkeznek, hanem az örökösökre is átvihető. Ezzel kapcsolatban meg kell említe- ni a nikotin és a dízelgőzök tudományosan bizonyított nagyon ártalmas hatását az emberi szervezetre. Sőt a dízelrészecskék nemcsak az embert irritálják, hanem a pollenport is: roncsolják a porszemcse burkát és a kiszabaduló különböző fehérjék súlyos allergénekké válnak. Agresszívabbakká válnak, és sokkal hamarabb váltanak ki betegségeket. Az egész család beteg lehet Az nem véletlen, hogy egyes családokban halmozottan fordul elő az allergia, vagy az asztma, az allergia legsúlyosabb formája? Megvan a genetikai háttere? így van. Először az unoka kerül orvoshoz. Mint említettem, ez a generáció már sokkal kisebb védettséggel rendelkezik az allergiával szemben. 5-10 év múlva rájövünk, hogy a mama is beteg, aztán kiderül, hogy a nagymamánál is jelentkezik az allergia. Aztán következik a második, majd a harmadik gyerek A statiszd- ka szerint az első gyerek a legveszélyeztetettebb, a következő már kevésbé. Mivel nemcsak allergiás, hanem immun betegeket is kezelünk, végül majdnem az egész család jár a rendelőbe. Mint mondtam, a mai népességnek alacsony a védettsége, mert már a terhesség alatt impulzusokat kap a magzat, a 16. héttől kimutatható az allergiás érzékenység. További fontos dolog, hogy a szülések 30 százaléka nem természetes úton, hanem császármetszéssel zajlik le, tehát az újszülött nem kapja meg azt az ún. mikrobiális impulzust, amit normális szülésnél megkap, s ami már a kezdeti egyensúly felé vezetheti az immunrendszerét, ellenál- lóbbá teheti az allergiás megbetegedésekkel szemben. További tény, hogy a szülők igyekszenek a babának teljes higiénés környezetet biztosítani, tehát megint nem alakulhat ki a kompenzált védettség, ami végül is oda vezet, hogy ezek a gyerekek 5-6 éves korig nagyon gyakran betegek, védtelenek a vírusfertőzésekkel szemben, már csecsemőkorban atópiás ekcéma, hasmenés, asztma, később allergiás nátha jelentkezik náluk. Ezek az ún. atópiás mars, az atópiás menetelés állomásai, amelyek asztmához vezetnek. Nem mindenki marad asztmás Igaz az az állítás, hogy a kezeletlen allergiás náthában szenvedők nagy százaléka idővel asztmát kap? Igaz is, meg nem is. A Németországban végzett Mass study nevű multicentrikus tanulmány keretében 18 évig figyeltek olyan gyerekeket, akik gyerekorvoshoz igen, de allergológushoz nem jártak. Figyelemmel kísérték, mikor és hány esetben jelentkezett nátha, atópiás ekcéma, asztma. A megfigyelések alapján derült ki, hogy az asztmások 30 százalékánál a felnőttkorra eltűnt a betegség, 30 százalék esetében néha előfordultak asztmás tünetek, 30 százalékban pedig megmaradt az asztma. Ez 5-8 százalékot tett ki. Ők felnőtt korban is asztmásak maradtak. Azt mondják, hogy a nehezen kezelhető asztma már csecsemőkorban kezdődik. Ezt megfelelően kezelni kell: inhalációs hormonte- rápiával, amitől nagyon félnek a szülők, és sokszor a gyermekorvosok is ijesztgetnek vele. Az igazság az, hogy ezek a molekulák ebben a formában (inhaláció) már teljesen ártalmatlanok. Ez a gyógymód az elmúlt 30 év alatt nagyon nagy fejlődésen ment át. Elősegíti a beteg panaszmentes és gondtalan életmódját. A belső hormonhatások, amelyek a fejlődés folyamán érik a gyermeket, oda vezethetnek, hogy a beteg lényegében „kinövi” az asztmát. Tehát nem kell, hogy felnőtt korában is asztmás legyen, s ha még sportol is, akkor a siker sokszor biztos. Előre nem tudjuk, kiből lesz asztmás, ki marad asztmás, a lényeg az, hogy ha a kisgyereknek allergiás tünetei vannak, allergológushoz kell vinni és hatékonyan gyógyítani. Ez egy állandó közmunka, amit nemcsak a rendelőben végzünk. Ezért alakult meg immár 10 éve az Asztmások Szövetsége. Lapot is kiadunk, amiben tájékoztatunk a betegségekről, arról, hogyan lehet gyógyszeresen kezelni, hogyan lehet megváltoztatni az életvitelt, kiküszöbölni a rossz szokásokat és másokkal helyettesíteni, megváltoztatni a táplálkozást, mert ez is közrejátszik a beteg állapotának stabilizálásában. A legjobb kezelést kapják Több olvasónk panaszkodott: az az érzésük, hogy Szlovákiában az asztmások nem kapják meg azokat a korszerű gyógyszereket, amelyeket a fejlett országok betegei. Igaz ez, vagy csak rosszindulatú mendemondáról van szó? ONOK KÉRDEZTEK - A SZAKEMBER VAUSZOLT Mekkora a valószínűsége annak, hogy a lisztérzékeny anyukának a gyereke is lisztérzékeny lesz? A valószínűség 50 százajIpBé* lék, de nem törvényszerű, hogy a gyerek lisztérzékeny lesz. Attól függ, hogy kitől örökölte génállományának nagyobbik részét. Fontos, hogy a 4-7. hónapban kapjon liszt- termékeket is, például kevés darakását vagy kenyérhéjat. Ha a baba fél éves, akkor még van egy hónap, hogy fokozatosan hozzászoktassák a liszthez, de szoptatni természetesen kell, ez adja a legnagyobb védettséget. Autoimmun betegségek esetében is ajánlott az immunrendszer erősítése? Ebben az esetben is lehetséges az ún. immunmoduláció: ez immunválasz kiváltását jelenti a sejt és az ellenanyag szintjén. A kezelés a betegség nehézségi fokától, stádiumától stb. függ. Hozzá kell tennem: alkalmazása nagyon nagy és alapos tudást igényel. Állandóan náthás vagyok. Az allegológiai vizsgálatok negatívak, mégis egész évben folyik az orrom, szinte állandóan el van dugulva. Mindenféle orreseppet kipróbáltam már, kisebb-na- gyobb sikerrel, de csak addig volt eredmény, amíg használtam. Ha az eredmények alapján nem vagyok allergiás, akkor tüneteimet nem is lehet kezelni? Ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni, kellene tudnom a kérdező korát, nemét, hormonális állapotát, ismernem kellene a munkahelyi és otthoni viszonyait. Lehet, hogy hidegallergiáról van szó. Ilyenkor néha elég, ha egy sálba burkolózik. A hidegallergiához nem kell mínusz 5 fok hideg, elég egy öt fokos hőmérsékletkülönbség. Ha melegben is van az ember, de hirtelen hideg éri, azonnal folyni kezd az orra. Ám van olyan allergiás betegség is, ahol nem tudjuk kimutatni az allergént, de ha
