Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-07 / 105. szám, hétfő

EGÉSZSÉG ■ 2012. MÁJUS 7. www.ujszo.com ÚJ SZÓ STÚDIÓ 13 Ez csak mendemonda. A felnőtt tár­sadalom nevében nem tudok beszél­ni, mert gyermek immuno- allergológus vagyok. Sok helyen megfordultam a világban, akárcsak gyermekeim, akik külföldön tanul­tak, és ők is allergiások. 20-30 éve já­rok nemzetközi kongresszusokra. Állítom: a mi betegeink a legjobb kezelést kapják, csak be kellene tar­tani azt, amit a szakképzett orvos kér tőlük. Félő viszont, hogy ha a gazda­sági helyzet nem alakul kedvezően, nem biztos, hogy az állam tudja majd biztosítani ezt a kezelést. Ugyanis a mai napig a teljes gyógy­szerár maximum 10 százalékát fizeti a beteg, a gyógyszerek árához képest ez elenyésző összeg. Megkockáz­tatom: az egykori Csehszlovákia im­munológiai nagyhatalom volt, de más területeken is hasonló a helyzet. Tudom, hogy a gyermek diabetiku­sok is csak humán inzulint kapnak, tehát a legjobb kezelésben részesül­nek. Azt mondanám, hogy a cseh­szlovák immunoallergológia és az orvosok világviszonylatban nagyon jó szinten vannak, és jó tanácsokat adnak. Más kérdés, hogy hová fog vezetni, ha a betegek nem fogják szedni a gyógyszert. Nem biztos, hogy az a megfelelő eljárás, ha min­denféle homeopátiás gyógyszert szednek, és az információt a játszóté­ren, a szomszédoktól, az internetről szerzik meg. A 4-7. hónap a döntő Mi újság a kezelésben, van-e va­lami újdonság, új gyógyszer, ami javítja vagy legalább szin­ten tartja a betegek életminősé­gét? Nagyon sok újság van. Az elmúlt öt évben nemcsak a diagnosztikai tézi­sek változtak meg, hanem hanem a csecsemőétkeztetés, a háziállatok tartása és sok más dolog is. Húsz éven keresztül a kizárólagos szopta­tást ajánlottuk minimum 6 hóna­pig. Ma már kitudódott, hogy van egy ún. tolerogén ablak, ez a 4-7. hónap között van, amikor a szopta­tott csecsemő a szoptatás mellett nem tejterméket is kap, tehát beve­zetjük étrendjébe a búzaféléket, a különböző allergizáló gyümölcsö­ket, zöldségféléket, halhúst stb. így alakul ki a védettsége, s nem lesz ek- cémás csecsemőkorban, nem kap helyesen kezeljük, a panaszok megszűnnek. Akkor is lehet al­lergiás, ha minden eredménye negatív. Nem mutatható ki, de az allergiás gyulladás helyileg zajlik le, vagyis az orrban. Az orrdugulással járó kellemetlen­ségek a 2-3. fokozatú szívko­szorúér-szűkület következté­ben kialakult életminőségnek felel meg: a beteg nem tud aludni, légzési nehézségei van­nak. A szabadon vásárolható orrcseppekről tudni kell, hogy hatóanyaguk mindig ugyanaz, csak a nevük más, s valameny- nyinek van mellékhatása. Ebben az esetben nem lokális, hanem szisztémás, vagyis egész testre kiterjedő kezelés kell, mert különben polipok képződhetnek. Allergiás betegségnek szá- mít-e a seborrhea? Mit ja­vasol a tünetek kezelésére, illetve megelőzésre? A seborrhea nem allergiás be­tegség, ez a bőrbetegség komplex kezelést igényel. lisztérzékenységet, később nem ala­kul ki élelmiszerallergia. Ez nagyon fontos változás. Megnőtt a lisztérzékenyek száma Vannak már tapasztalatok arról, hogy ennek a táplálkozásnak köszönhetően csökkent a bete­gek száma? Ez a változás még csak néhány éves, de igazolni tudjuk azzal, hogy 1989 előtt, amikor ezt a táplálkozást he­lyeztük előtérbe, az ilyenfajta beteg gyerekek száma elenyésző volt, ám miután 6 hónapos korig kizárólag a tejes táplálkozást javasoltuk a cse­csemőknek, ennek hatására az el­múlt 20 évben megnövekedett a lisztérzékeny és az élelmiszerallergi­ában szenvedő gyerekek száma. Visszatérve a gyógykezelésre: a na­gyon súlyos asztmások monoklonáris ellenanyagterápiát is kaphatnak, azonkívül a krónikus obstrukciós tüdőbetegségben szen­vedőknek is van néhány új gyógy­szere. Az allergiások számára az el­múlt 10 évben annyi új gyógyszert fejlesztettek ki, hogy ezen a téren nem várunk új fejleményeket. Az életvitelben más szabályok vannak: tartsunk-e háziállatot, mikor, ho­Ötven évvel ezelőtt az allergiás betegek száma a népesség egy százalékát tette ki, később 4-5 százalék volt az arány, aztán - mint már említettem - 35 százalék. gyan viselkedjünk velünk, mely sportok ajánlottak és melyek veszé­lyesek, melyek okoznak allergiás tüneteket és így tovább. Ismerem, de nem alkalmazom Változott-e az alternatív gyó­gyítás megítélése az asztma kezelésében? Ugyanis koráb­ban határozottan elutasítot­ták. Ügy beszélhetek ezekről a módsze­rekről, hogy ismerem, de nem al­kalmazom őket, viszont tanácsot adhatok, ha a beteg érdeklődik. Az alternatív gyógymódnak számomra egyeden előnye van, mégpedig az, hogy megvédi a gyereket a túlzott antibiotikum-fogyasztástól. Az anyukák ismerik a gyerekek tünete­it, legtöbbször megfázás esetén, el tudják mondani. Amíg kevés a tü­net, maguk is tudják kezelni, és nem kapnak meggondolatlanul és ismételten mindenre antibiotiku­mot. Ám ez nem vonatkozik az asztmásokra és az allergiás betegek­re. Ezen a téren tudományosan alá­támasztott, nagyon hatékony gyógymód van, és én azt helyezem előtérbe, ez nem kérdés! Vannak di­agnózisok, amikor az alternatív gyógymóddal nagyon óvatosan kell bánni, például a daganatos betegsé­gek esetében, mert vele elfedjük a tüneteket és késik a kezelés. Tudjuk, hogy az onkológiai betegségeknél a korai diagnózis a sikeres gyógyulás legfontosabb része. De ugyanez vo­natkozik az autoimmun és immun­hiányos betegségekre is. Ha 8-10 éves kislányoknál fedezzük fel az autoimmun betegség tüneteit, sok­kal többet tudunk segíteni, mintha elfednénk a tüneteket. Kérdésére szakrendelésen kaphat választ. Ötéves kisfiúnk asztmás, de azt mondta az orvos, hogy ha szerencsénk van, serdü­lőkorra kinőheti. Igaz ez? Ha rendszeresen jár vele az orvoshoz, a kezelést megfele­lően váltogatják, a hormon­háztartása is megfelelően ala­kul ki, akkor a fiúk szerencsé­sebb helyzetben vannak, mint a lányok: 20-40 éves korukig akár tünetmentesek is lehet­nek, de feltétlenül sportolniuk kell. Ám ha a hormonháztartás megváltozik, akkor az állapot is változhat, jobban mondva romolhat. Még egyszer mon­dom: sportolni kell, de mér­tékkel. Melyek azok a tünetek, amelyek egy féléves gye­reknél nyilvánvalóvá teszik a tejfehérje-, illetve a laktózérzékenységet? Hasmenés, hasfájás, atópiás ekcéma. Az első kettő lehet al­lergia nélkül is. Különben a laktózérzékenység nem aller­gia. Lényege az, hogy valaki­nek a szervezetéből hiányzik az az enzim, amely lebontja a tejcukrot. Ilyenkor nem kaphat a baba édes tejet, csak jog­hurtot. Már táplálék-kiegészítő , formájában kapható a laktózt bontó enzim. Szabad-e az asztmásnak sportolni, s ha igen, milyen sportot ajánl? Az asztmás esetében minden sportot gyógykezeléssel kell kezdeni. Valamikor az úszást ajánlották, de mivel a vizet klórozzák, ez már nem annyira ajánlott, inkább a jeges spor­tok, például a korcsolyázás. Hokis ország vagyunk, úgy­hogy az asztmásnak inkább ezt ajánljuk. 75 éves vagyok, 1996 óta állandóan varas a fejbő­röm. Mindenféle kenőcsöt kipróbáltam már, amit a doktor előírt, de az ered­mény 0. Úgy ég a fejbő­röm, mintha tüzet raktak volna rá. Ez komoly probléma, ami komplex kivizsgálást igényel. Távolból nem nagyon tudok tanácsot adni, de azért meg­próbálom: minden kozmetiku­mot iktasson ki, és csak fizio­lógiás szappannal és penész­ölő samponnal mossa a haját, viszketés ellen pedig szedjen antihisztaminikumot. Orvosi gyakorlatában talál­kozott már a Bechet- kórral? Igen. Ritka autoimmun beteg­ségről van szó. Mindkét bete­gem férfi, jelenleg 30-35 éve­sek. A betegség több szervet is érint. Immuno- szupressziós kezelésben ré­szesültek, de épp ez az a csoport, amelyik immuno­modulációs gyógyszere­ket is kap. Kezelése sok türelmet, tudást és ta­pasztalatot igényel. (ki) A túlsúly is árt Visszatérve az asztmára: mit tanácsolna a betegeknek? Mit tegyenek, és mit ne tegyenek, hogyan táplálkozzanak, milyen sportot űzzenek azért, hogy az életminőségüket meg tudják őrizni? Nagyon fontos a jó és korai diag­nózis, mert az asztmának nagyon sok fajtája van. A betegnek rend­szeresen kell járnia immuno- allergológushoz, esetleg felnőtt­korban tüdőgyó-gyászhoz is. Sokszor elég - főleg gyermekkor­ban — az immunoallergológus, de felnőtt korban, hogy kizárjuk a daganatos betegséget, tüdőgyógy­ásznak is kezelnie kell. Ha már di­agnosztizálták a betegséget, és egy jó orvos jó gyógymódot rendelt el, akkor ezt szigorúan be kell tarta­nia és állandóan kell szedni a gyógyszert. Kezdetben talán sokkal több gyógyszert kap, mint gondol­ná, arról a szintről csök­kentjük az adagot, megyünk olyan : gyógyszerek- m re, amelyek jpPi stabili­zálják az álla- ,fll potot. Ezeket a gyógyszereket ak­kor is szedni kell, amikor tünet­mentes és a beteg azt hiszi, hogy nincs gyulladás a légcsövében. Tudni kell, hogy a gyulladás olyan, mint a víz alatti hegy: a gyulladás ott van, de csak akkor látjuk, ha a beteg rohamot kap. Ugyanis az asztma egy intermittens betegség, ami kéthavonta, havonta, hetente vagy naponta jelentkezik, s ha nem szedjük állandóan a gyulladásgádó inhalációs gyógy­szereket, kialakulnak a végzetes, visszafordíthatatlan elváltozások a légzőszervekben, melyek már rok­kanttá teszik a beteget. Az allergiás asztma okozati kezelése a leghaté­konyabb gyógymód. Fiatal felnőt­tek, kisgyerekek kiskoruktól kap­hatnak antigénspecifikus immu­noterápiát. Lényege, hogy az aller- génjüket kapják vissza állandóan növekedő koncentrációban, így csökkentjük érzékenységüket, nö­veljük ellenálló képességüket. A másik megelőzési mód, hogy ki­védjük a kiváltó okot azzal, hogy ősszel beoltjuk őket influenza el­len, ugyanis a roham leggyakoribb elindítója a vírusfertőzés. Visszatérve az életmódra: az aszt­más beteg jól szellőztetett, nem túl futott és nem túl száraz szobában aludjon. Semmi esetre se légkon­dicionált szobában, hogy ne érje hideg, vagy rossz szűrőcsere miatt ne kapjon penészfertőzést. Ajánlott valamilyen szabadidő- sportot űzni, de ha ez nem lehet­séges, akkor legalább naponta 3-4000 lépést tegyen meg. Étkezése pedig legyen olyan, mint nagyanyánké volt: ne egyen min­dennap húst, tojást, viszont fo­gyasszon sok zöldséget, gyümöl­csöt, lisztféléket, főzeléket. Naponta többször egyen kis meny- nyiségű ételt, hogy ne legyen túl­súlyos. A zsírréteg ugyanis nem halott szövet, hanem aktív immu­nológiai szövet, ami előidézheti az állapot rosszabbodását. Ez ugyan ed­dig főleg az Egyesült Államok problé­mája volt, de már nálunk mát ■ #»/. is sok a túlsúlyos gyerek, tehát a jövőben ez lesz a mi problé­mánk is. (ki)

Next

/
Oldalképek
Tartalom