Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-26 / 97. szám, csütörtök

Iskola utca 21 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 26. Sajó Károly Kárpát-medencei Országos Természet- és Környezetvédelmi Csapatverseny Gútán A POSTA HOZTA Zöld gondolatok - szebb jövő Az írásbeli teszt fő témakörei a szlovákiai és magyarországi nemzeti parkok voltak (A szerző felvétele) Ifjú természet- és kör­nyezetvédők vetélkedtek a közelmúltban a gútai II. Rákóczi Ferenc Magyar Tannyelvű Alap­iskolában és a városi hi­vatal nagytermében tar­tott ökológiai megméret­tetésen. BORKA ROLAND Immár hetedik alkalommal adott otthont Guta a nívós Sajó Károly Kárpát-medencei Ter­mészet- és Környezetvédelmi Csapatverseny országos döntő­jének, amelyre Dél-Szlovákia számos szegletéből érkeztek diákok, így Komáromból, Bites­ről, Nagymegyerről, Ipolysza- kállosról, Alistálról, Ogyallá- ról, Dunamocsról és Nemes- ócsáról. A versenyen megjelen­tek magyarországi kormány- tisztviselők is. Horváth Árpád polgármester Csémi Erikának, a II. Rákóczi Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola igazga­tójának köszöntője után para­frázissal élve elmondta: a ter­mészet megvan nélkülünk, ám mi nem tudunk a természet nélkül élni. Hozzátette, az ilyen típusú versenyek kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a természet- és környezetvéde­lem fontosságára. A megmérettetésen négyta­gú zsűri értékelte a háromtagú csapatok munkáját, felkészült­ségét. A kétfordulós verseny­ben a résztvevőknek első kör­ben írásbeli teszt kitöltésével kellett számot adniuk tudásuk­ról. A teszt fő témakörei a szlo­vákiai és magyarországi nem­zeti parkok voltak, valamint a környezetvédelmi alapfogal­mak és a különböző folyama­tok összefüggéseinek felisme­rései. Ezenfelül a diákoknak egy Al-es méretű plakátot is el kellett készíteniük, ennek idén az Erdő mint a biológiai sokfé­leség egyik forrása volt a témá­ja, és a szakzsűri a témafeldol­gozást, az üzenet meglétét és a kreativitást értékelte. A diákoknak a szóbeli kis­előadásban elsősorban a lakó­helyük és annak környéke kör­nyezetvédelmi problémáit kel­lett felkutatniuk és feltárniuk, valamint megoldási javasla­tokkal előállniuk, illetve alter­natív lehetőségként bármilyen ökológiai, természetvédelmi témát feldolgozhattak és szem­léletes számítógépes prezentá­cióval bemutathatták. Java­részt hulladékkezelési problé­mák és a természetszennyezés kérdése került terítékre. A tizenöt diákcsapat pörgős és élvezetes előadásokat tartott. A három gútai alapiskola csapa­tai ugyan nem értek el „do­bogós” helyezést, ám előadása­ikkal jelentősen hozzájárultak a verseny színvonalához. A zsűri különdíjban részesí­tette a legszebb magyar kiejtést is, a díjat az alistáli Gulázsi Me­linda kapta. Az idén fennállásának hu­szadik évfordulóját ünneplő megmérettetésen a harmadik helyen a komáromi Eötvös Ut­cai Magyar Tannyelvű Alapis­kola csapata (Tapolcsányi Vik­tória, Tóth Orsolya, Szolga Lil­la, felkészítő tanár: Simonies Katalin) végzett, amely a sze­metelés témakörét járta körül. Második lett az ipolyszakállosi magyar tannyelvű alapiskola ,A” csapata (Baka Katalin, Konczi Viktor, Urbán Alex, fel­készítő tanár: Horváth Kata­lin). Ők a biológiai sokféleség kérdéskörét prezentálták. Az első helyet az alistáli Cor­vin Mátyás Magyar Tannyelvű Alapiskola csapata (Gulázsi Melinda, Öllé Dóra, Rásó Péter, felkészítő tanár: Hegyi And­rea) érdemelte ki a hulladék­hegyek feltárásáról és meg­szüntetésének fontosságáról szóló előadásával. Az első két helyezett képvi­seli Szlovákiát a május végén Győrben megrendezendő dön­tőn. A verseny célja az összetett környezettudatos szemlélet ki­alakítása és elmélyítése, a fenntartható fejlődés iránti el­kötelezettség kialakítása, a környezetünkért érzett közös felelősség felébresztése, vala­mint a tehetségfejlesztés. A kiértékelésen Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógu­sok Szövetségének elnöke el­mondta, szükségesek az ilyen típusú versenyek, hogy a jövő nemzedékének tagjai a meg­szerzett ismeretanyagot átad­hassák a kortársaiknak, és rá­vezessék őket a természet- és környezetvédelemre. A Föld napja Bizonyára sokan vannak olyanok, akik nem tudják, mit is jelent pontosan a Föld napja elnevezésű jeles nap. Bolygónk védelemre szorul. A szenei Szenczi Molnár Albert Alapis­kola Diákparlamentje úgy gondolta, cselekedni kell, mert a Föld változása nem a távoli jövő eseménye, hanem elérke­zett a 24. óra... Kovács Nicol, a Diákparla­ment elnöke és diákparlamen- tes társa, Vojtek Lili színvona­las prezentációval összekötött ökológiai előadást tartott a Föld napjáról az egész iskolá­nak. Előadásuk fő üzenete: a jövő nemzedékének maradjon belélegezhető a levegő és iható a víz. Hangsúlyozták: nekünk, embereknek meg kell tanul­nunk, hogy vigyázzunk az ál­latvilágra, a növényvilágra és egymásra, mert ha nem így lesz, akkor hamarosan nem lesz miben gyönyörködni, igaz, nem is lesz, áld gyönyörköd­hetne, mert egyáltalán nem lesz élet - itt a Földön. Az iskola vezetősége ezúton szeretné megköszönni a szü­lőknek, pedagógusoknak és volt diákoknak, hogy április 21-én közös erővel kitisztítot­ták az iskola udvarát, valamint új facsemetéket ültettek. A díszfákat az alapiskola szülői szövetsége vásárolta a 2%-os adóalapból. Iskolánk kertje újra régi pompájában tündököl, és sze­met gyönyörködtető látványt nyújt. így ismét teljesíti legfon­tosabb küldetését: a környezet­tel való harmonikus együtt­élésre nevelést. Párkány Antónia mérnök A szenei iskola kertje újra régi pompájában tündököl, és szemet gyönyörködtető látványt nyújt (Fotó: SZMAAI) A kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola adott otthont a Szép Magyar Beszéd országos döntőjének Mindenki nyertes, aki az anyanyelvét ápolja TÓTH MÓNIKA Április 18-20-án immár 12. alkalommal Kassán a Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapis­kola adott otthont a Szép Ma­gyar Beszéd verseny országos döntőjének. Péchy Blanka színművésznő 1960-ban indította el a ver­senyt, amely az elmúlt évtize­dek során mozgalommá vált, s amelybe a Kárpát-medence magyarul beszélő diákjai évről évre szép számmal bekapcso­lódnak. Célja az ifjúság anya­nyelvi nevelése és a beszédkul­túra javítása. Az idei országos döntőre Nagykapostól Pozsonyig a 48 legjobb versenyző érkezett Kassára. Dr. Ledneczky Gyön­gyi, az Állami Pedagógiai Inté­zet munkatársa és egyben az országos döntő elnöke nyitó beszédében kiemelte: nemcsak versenyezni, megmérettetni jöttünk össze, hanem ünnepel­ni és megemlékezni is, hiszen nemrég volt a költészet napja, mely József Attila és Márai Sándor születésének napja egyúttal. A versennyel az ő em­lékük előtt is tisztelegtek a döntő résztvevői. Dr. Vörös Ottó, a Nyugat­magyarországi Egyetem és a komáromi Selye János Egye­tem nyugalmazott tanára méltatta a legendás Deme László nyelvészprofesszor munkásságát, aki a Szép Ma­gyar Beszéd versenyt útjára indította, és akit sajnos tavaly elvesztett a magyar nyelvész társadalom. A versenyzők értékelése so­rán zsűri a következő szempon­tokat vette figyelembe: megfe­lelő szövegválasztás, szövegér­tés, szöveghűség, hangvétel, stilisztika, szép kiejtés, hangsú­lyozás, szünettartás és a termé­szetes beszéd. A döntő első részében a ver­senyzők felolvasták a maguk­kal hozott, begyakorolt, szaba­don választott prózai verseny­szöveget. Rövid szünet után következett az egységes köte­lező szöveg felolvasása. A ver­senyzők húsz percet kaptak a felkészülésre. Ä küzdelem leg­nehezebb része a harmadik forduló, a szövegalkotás volt megadott témákra. Minden ka­tegóriában a versenybizottság jelölte ki a témákat, egyúttal megjelölte a műfajt is. Ezekből kellett a versenyzőknek egyet választaniuk. Rövid felkészülé­si idő alatt vázlatot kellett ké­szíteniük, s ennek alapján há­rom percben szabadon előadni a mondandót, a beszédművet. A versenyzők este a Márai Stúdióban kapcsolódhattak ki a kassai gimnázium színjátszó csoportjának, a KGSZT-nek az előadásán. Másnap mindenki izgalom­mal várta az eredményhirde­tést és a díjkiosztást. A verseny győztesei I. kategória: 1. Tóth Krisztián - Magyar Tannyelvű Alapiskola, Nyárasd 2. Sedlák Eszter - Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gim­názium, Szepsi 3. Rancsó Alexandra - Ma­gyar Tannyelvű Alapiskola, Perbete II. kategória: 1. Illés Csenge - Magyar Ta­nítási Nyelvű Alapiskola, Ki- rályhelmec 2. Dóczé Bálint Jonatán - Kossányi József Magyar Taní­tási Nyelvű Alapiskola és Óvo­da, Szentpéter 3. Touati Karen - Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Dunaszerdahely III. kategória: 1. Furik Gabriella - Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázi­um, Kassa 2. Szurcsík Ádám - Selye Já­nos Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Komárom 3. Németh Marco - Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gim­názium, Pozsony IV. kategória: 1. Károly Zsolt - Kereske­delmi és Szolgáltatóipari Szak- középiskola, Komárom 2. Ilka Krisztina - Kereske­delmi és Szolgáltatóipari Szak- középiskola, Komárom 3. Kováčová Štefánia - Szak- középiskola, Rimaszombat A küzdelem legnehezebb része a harmadik forduló, a szövegalkotás volt (A szerző felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom