Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-20 / 92. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 20. www.ujszo.com MKMEEWM Timosenko második pere Kijev. A vádlott távollé­tében megkezdődött Juli­ja Timosenko ukrán ellen­zéki vezető második pere csütörtökön a kelet-uk­rajnai Harkivban. A hiva­tali hatalommal való visszaélés vádjával tavaly októberben hétévi börtön­re ítélt volt kormányfőt az ügyészség ezúttal az Uk­rán Egyesített Energia- rendszerek (JeESZU) ve­zetőjeként 1997-98-ban elkövetett sikkasztással és adócsalással vádolja, ami 12 évi börtönnel sújtható. A vád követeli, hogy Ti­mosenko fizessen vissza az államnak 19,5 miihó hrivnyát. A harkivi bíró­ság előtt tegnap több ez­ren tüntettek. Timosenko súlyos egészségi állapotá­ra hivatkozva nem jelent meg a tárgyaláson. Ge- rincbántalomban szen­ved, védői szerint nem tud járni, és rövidesen a bör­tönön kívül, egy harkivi klinikán kezelik. (MTI) Nincs vége az erőszaknak New York. A Szíriái kormány „nem teljesen tett eleget” azon kötele­zettségének, hogy ki kell vonnia katonáit és a ne­hézfegyvereket a városok­ból, és még bizonyítania kell, hogy elkötelezett a béke mellett - állapította meg az ENSZ főtitkára a BT-nek írt tegnapi levelé­ben. A legújabb változat szerint az ENSZ kibővített megfigyelő missziója az el­ső fázisban 300 fegyverte­len emberből állna. A ko­rábbi tervek még 250 főről szóltak. A BT szombati ha­tározata egy 30 fő$ megfi­gyelői előőrs menesztését hagyta jóvá, de állítólag csak hatan tartózkodnak Szíriában. (MTI) Mitt Romney befogta Obamát Washington. Holtver­senyt, vagy csak igen cse­kély Obama-előnyt muta­tott ki két, tegnap megje­lent amerikai közvéle­mény-kutatás az elnökvá­lasztási küzdelem várható demokrata, illetve repub­likánus párti jelöltjének támogatottságában. Mitt Romney-t a gazdasági kérdések terén tartják jobbnak Obamánál. Egé­szében véve Obama és Romney egyaránt 46-46 százalékos támogatottsá­got élvez a The New York Times és a CBS News közös felmérése szerint. A követ­keztetés: nem kizárt, a ki­hívójobban el tudja hitetni a választókkal, hogy javí­tani képes az életkörülmé­nyeiken, mint a Fehér Ház jelenlegi lakója. (MTI) Újdelhi a két másik térségbeli atomhatalmat, Kínát és Pakisztánt akarja elrettenteni India a nukleáris szuperhatalmak elitklubjában ÖSSZEFOGLALÓ Újdelhi. India első ízben haj­tott végre sikeres kísérletet nagy hatótávolságú rakétával, amely képes mélyen behatolni Kína területére, elérni Pekinget és Sanghajt vagy akár európai városokat is - jelentették be Újdelhiben. Az indiai kormány egy nap­pal korábban hangoztatta, a ballisztikus rakéta elkészülté­vel jelentős lendületet adtak azoknak a törekvéseknek, ame­lyek célja, hogy korlátozzák Kína regionális fölényét, és el­érjék, hogy India saját jogán legyen ázsiai hatalom. India ezzel azon országok elitklubjába sorolja be magát, amelyek atomtöltet hordozá­sára alkalmas interkontinentá­lis ballisztikus rakétával ren­delkeznek. Ilyen rakétája eddig csak az USA-nak, Kínának, Oroszországnak, Franciaor­szágnak és Nagy-Britanniának volt. Az Agni-V típusú rakétával végrehajtott tegnapi kísérletről élő adásban számoltak be a té­vécsatornák. A rakétát a kelet­indiai Orissza állam partjainál található tengeri támaszpont­ról, a Wheeler-szigetről lőtték fel. Az ötven tonnás, 17,5 mé­ter hosszú és két méter átmérőjű Agni (Tűzisten)-V tí­pusú rakéta hatótávolsága öt­ezer kilométer, és egytonnás atomtöltettel szerelhető fel. A rakétának ötezer kilométeres utat kellett megtennie, hogy célba érjen. Röppályáját a legkorszerűbb radarokkal követték nyomon. Vidzsaj Szaraszvat, az indiai védelmi kutatóintézet vezetője arról tájékoztatott, hogy a ra­kéta 600 kilométert meghaladó magasságot ért el, mindhárom fokozata rendben működött, és a terveknek megfelelően, ma­ximális pontossággal juttatta célba töltetét. Kína előbbre tart Indiánál a rakétaversenyben, mert inter­kontinentális rakétáival bármi­lyen célpontot képes elérni a szomszédos országban. Eddig a legnagyobb hatótávolságú indiai rakétának, az Agni-III- nak a hatótávolsága 3500 ki­lométer, azaz nem ér el számos kínai nagyvárosig. India és Kína 1962-ben ví­vott háborút és továbbra is van határvitájuk. (MTI, ú) Indiának sikerült, ami Észak- Koreának nem (TASR/AP) Fölösleges provokációk - egyre erősödik az afgánokban a külföldi katonák iránti ellenszenv Újabb zavargásokra számítanak A Los Angeles Timesban megjelent fotók egyike (Képarchívum) Kabul. Öngyilkos tálib merénylők holttesteivel, leszakadt testrészeivel fotóztatták magukat amerikai katonák. Sor­rendben ez az idei ne­gyedik botrányos ügy, amely ismét nagy felhá­borodást keltett Afga­nisztánban. Újabb, or­szágos méretű zavargá­soktól lehet tartani. ÖSSZEFOGLALÓ A Los Angeles Timesban szerdán megjelent fényképeket tegnap mélyen eh'télte a kabuli kormány és a tálibok a moz­galma is. Hamid Karzai elnök leszögezte: ez a botrány is in­dokolja, hogy a nyugati erők mielőbb adják át a biztonsági feladatok ellátását az afgán ha­tóságoknak. A Karzai kormá­nyát támogató ISAF 2014 vé­gén szándékszik az afgán biz­tonsági erőkre bízni az ázsiai ország oltalmát, de Karzai már többször sürgette e folyamat felgyorsítását. Undorítónak, provokatívnak és embertelen­nek nevezte azt, hogy amerikai katonák halottak testrészei mellett pózolnak. A közelmúlt­ban más visszaszító esetek is táplálták az afgánok haragját. Januárban egy olyan videó került elő, amelyen amerikai katonák láthatók, amint halott tálibokra vizelnek. Februárban nagy felháborodást keltett Af­ganisztánban és a muzulmán világban, hogy egy Kabul mel­letti amerikai támaszponton - állítólag véletlenül - Korán­példányokat égettek el. Ezt kö­vetően egy ámokfutó amerikai őrmester lőtt le 17 védtelen ci­vilt, közük nőket és gyermeke­ket, ami ugyancsak jelentősen fokozta az Afganisztánban ál­lomásozó külföldi erők iránt érzett ellenszenvet. A tálibok közleménye szerint a fényképek ,jól példázzák, mi­re oktatják afgán rabszolgáikat a megszállók”. A fotókat közlő Los Angeles Times úgy tudja, a fotók 2010-ből származnak. A cikk szerint az amerikai hadsereg arra kérte a lapot, ne jelentesse meg a hozzá eljuttatott fény­képeket, a szerkesztőség azon­ban alapos mérlegelés után úgy döntött, a kézhez kapott 18 képből egy kisebb válogatást - az afgán misszióról való pártat­lan és független tájékoztatás érdekében - közzétesz. A Pentagon vizsgálatot indít az ügyben. „Ezek a képek sem­milyen formában nem tükrözik az amerikai katonák többségé­nek értékrendjét és professzi­onalizmusát” - szögezte le Leon Panetta védelmi miniszter, el­ítélve a fényképen látható sze- mélyekviselkedését. (MTI,ú) Moszkva elégedetlen NATO-orosz párbeszéd Brüsszel. A NATO rendszeres párbeszédet folytat Moszkvával Afganisztán ügyében - hangsú­lyozta Anders Fogh Rasmussen főtitkár a tagországokkülügy- és védelmi minisztereinek kétna­pos tanácskozássorozatát lezáró sajtótájékoztatón. Moszkvát meghívták arra az Afganisztán- értekezletre, amelyet az egy hó­nap múlva esedékes chicagói NATO-csúcshoz kapcsolódóan rendeznek meg kibővített kör­ben. Vagyis a NATO-tagok mel­lett az afganisztáni nemzetközi haderőhöz (ISAF) hozzájáruló többi ország, valamint más ál­lamok és nemzetközi szerveze­tek is - összesen mintegy hatva- nan - részt vesznek rajta. Szer- gej Lavrov orosz külügyminisz­ter azonban - miután a NATO-Oroszország Tanács ke­retében megbeszélést folytatott a NATO-országok külügymi­nisztereivel - újságíróknak elé­gedetlenkedett amiatt, hogy Moszkva nem állandó meghí­vottja az ISAF-körben rendezett tanácskozásoknak. Rasmussen még a Lavrowal való megbeszé­lés előtt elismerte: a rakéta vé­delmi együttműködés ügyében egyelőre nem jutottak megálla­podásra Moszkvával. (MTI) Merénylethullám Sok a halott Irakban Bagdad. Merénylethullám söpört végig Irakon tegnap reg­gel. Legalább 36 halottja és több mint száz sebesültje van a Bag­dadban és az ország északi ré­szén elkövetett robbantások­nak. A számok nem véglegesek, sok a súlyos sérült. A rendőrség szerint kevesebb mint másfél óra leforgása alatt 29 támadás tör­tént az ország különböző pontja­in. Egyelőre senki sem vállalta a felelősséget a merényletekért, amelyek nagyon hasonlítottak az al-Kaida által eddig végrehaj­tott támadásokra. (MTI) Több robbantást tervezett a tömeggyilkos, aki nem hitte, hogy túléli Le akarta fejezni Brundtlandot Kiadhatók a légi utasok adatai az USA-nak Európa meghátrált MTl-HÍR MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Oslo. Le akarta fejezni Gro Harlem Brundtland volt norvég miniszterelnököt, magát a műveletet filmre vette volna, és közzétette volna az interneten. Ez azért nem sikerült, mert Brundtland asszony még a tö­meggyilkos érkezése előtt el­hagyta Utoya szigetet. Azt mondta, az al-Kaida módszerei­ből nyert ihletet, bár „a lefejezés hagyományos európai halál- büntetés”. Ez derült ki Anders Behring Breivik, akit 77 ember lemészár­lásával vádolnak, tegnapi val­lomásából. Azt is elmondta, ere­detileg több robbantást terve­zett, az oslói kormányzati ne­gyed mellett a Munkáspárt székházát és esetleg a királyi pa­lotát is célba vette volna. Perének negyedik napján azt mondta, a pokolgépes robban­tások után lőfegyverrel rende­zett volna vérfürdőt, ha életben marad. Később azonban meg­gondolta magát, és csak egyet­len pokolgépet készített, mert a bombakészítés sokkal nehe­zebbnek bizonyult, mint gon­dolta. Végül egyetlen merénylet és egy lőfegyveres tömegmé­szárlás mellett döntött. Ez utóbbira a legvonzóbb cél­pont a Skup nemzetközi újság­író-konferencia lett volna, de ezt 2011-ben időpontbeli okok mi­att nem lehetett megvalósítani. Ezért döntött végül az Utoya szi­geti szociáldemokrata ifjúsági tábor mellett. Azt is elárulta, a szigeten 69-nél jóval több em­berrel akart végezni. Eredeti terve az volt, hogy az ország minden részéből érkezett összes - csaknem 600 - ott tartózkodó fiatalt megöli. Nem számított arra, hogy túl­éli a merényleteket, nem egész öt százalékra tette annak való­színűségét, hogy életben marad. Lőfegyvereit norvég mitológiai hősök fegyvereiről nevezte el. Számítógépes játékokon, köz- tüka Modem Warfare (Korszerű hadviselés) címűn szimulálta és gyakorolta el számtalanszor a merényleteket. A merényletek előtt egy egész évig a World of Warcraft (A hadművészet világa) című szá­mítógépesjátékkal foglalkozott, naponta átlagosan 16 órát ült a komputer előtt. A merényletek­re azonban igazi fegyverekkel gyakorolt, többször részt vett egy egyesület lőgyakorlatain. Azt is elmondta, hogy 1500 olda­las kiáltványának nem minden része származik tőle, a kiáltvány nem az ő, hanem sok más euró­pai véleményét tükrözi. Strasbourg. Jóváhagyta az Európai Parlament tegnap az új megállapodást az uniós légi uta­sok adatainak az amerikai ható­ságokkal történő megosztásá­ról. A 2007-es ideiglenes megál­lapodást felváltó dokumentum szabályozza az adatok tárolásá­nak módját, felhasználását, adatvédelmi szabályokat hatá­roz meg, és részletezi a jogorvos­lati lehetőségeket is. A nemmel szavazó képviselők - 226-an - elsősorban adatvé­delmi aggályokra hivatkoztak. Az EP ugyanis egyszer már elve­tett egy hasonló megállapodást, és a téma most is éles vitát váltott ki a képviselők között. A súlyos megosztottságot jelzi, hogy a szavazás után a jelentéstevő, a holland liberális Sophie Veid visszavonta nevét az EP jelenté­séről. Voltak, akik úgy fogalmaz­tak: az USA a terrorizmus veszé­lyére hivatkozva rákényszeríti Európát saját emberi jogi nor­máinak feladására. Az új megállapodás értelmé­ben az USA az adatokat legfel­jebb öt évig tárolhatja aktív adatbázisban, de már az első hat hónap elteltével az adatokat személytelenítik, azaz az uta­sok nevét és elérhetőségét kó­dolják. A dokumentum ponto­san szabályozza, hogy az ada­tokhoz kik és milyen feltételek­kel férhetnek hozzá. Külön kitér a megállapodás szövege arra, hogy az utasok faji vagy etnikai hovatartozásá­ra, politikai véleményére, val­lási vagy világnézeti meggyő­ződésére, egészségi állapotára, szexuális életére utaló kényes adatokat csak akkor használ­hatják fel az amerikai hatósá­gok, ha az adott személy élete veszélybe kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom