Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-19 / 66. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 19. www.ujszo.com Robbantások Szíriában Damaszkusz. Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant tegnap Szíria második legnagyobb városában, Aleppóban, egy emberi jogi szervezet szerint 3 halálos áldozata és 25 sebesültje van a detonációnak. Előző nap, szombaton két robbantás történt a biztonsági szervek damaszkuszi épületeinél, 27-en meghaltak, 97-en megsebesültek. A damaszkuszi rezsim és az ellenzékiek egymást vádolták a robbantások végrehajtásával. Damaszkusz és Aleppo egyaránt Bassár el-Aszad elnök erőssége, és eddig jórészt mentes volt az ország más részeit elborító erőszaktól. (MTI) Felháborodás Moszkvában Moszkva. Több tucat embert őrizetbe vett a moszkvai rendőrség azon tüntetők közül, akik tegnap az osztankinói tv-to- rony előtt tiltakoztak az NTV csatorna hazug propagandaműsora ellen. A Kreml-barát, a Gazprom tulajdonában levő tv-adó a hét közepén sugárzott „dokumenttumfilmjében” azt sugallta, hogy az orosz ellenzékiek az USA fizetett ügynökei. Az őrizetbe vettek között van Szergej Udalcov ellenzéki vezető, akit e hónapban már kétszer előállítottak a Vlagyimir Putyin elnökké választását követő tiltakozásokon. Az NTV ellen szombaton is tüntettek a Puskin téren. (MTI) Összecsapások New Yorkban New York. Rendőrökkel csaptak össze az Occupy antikapitalista mozgalom tagjai New Yorkban tegnapra virradóra, a nemzetközivé terebélyesedett tiltakozó mozgalom születésének féléves évfordulóján. A hatóságok több tucat tüntetőt előállítottak. A mostani tiltakozás szószólója a baloldali nézeteiről és szókimondásáról is ismert Os- car-díjas filmrendező, Michael Moore volt. (MTI) Assange politizálna Sydney. Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója azt tervezi, hogy 2013- ban indul hazájában, Ausztráliában a szenátusi választásokon. Assange nemzetközi hírnévre tett szert több százezer, szigorúan bizalmas amerikai diplomáciai' távirat kiszivárogtatásával. (MTI) Két éven belül a harmadik elnök - a németek 80 százaléka tartja őt hiteles és megbízható személyiségnek Joachim Gauck az új államfő Berlin. Joachim Gauck evangélikus lelkészt, egykori keletnémet polgárjogi harcost választották meg tegnap Németország államfőjének. A hivatali esküt pénteken teszi le. ÖSSZEFOGLALÓ Joachim Gauck a 11. szövetségi elnök Németország másodikvilágháború utáni történetében. Ő az első német államfő, aki a volt NDK-ban élt, és ő az első pártonkívüli is a szövetségi elnökitisztségben. Az államfő megválasztására hivatott szövetségi közgyűlés szavazását a Reichstagban tartották meg, s Gauck már az első fordulóban megkapta az 1240 tagú testület többségi támogatását. AkonzervatívCDU/CSU és a liberálisok (FDP) kormányzó koalíciója, valamint az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) és Zöldek közös jelöltje 991 érvényes szavazatot kapott. A szövetségi közgyűlést a Bundestag képviselői és a tartományi gyűlésekküldöttei alkotják. A 72 éves Gauck és a nála 20 évvel fiatalabb Daniela Schadt a szavazás eredményét várja (TASR/AP-felvétel) A legutóbbi, szombaton megjelent közvélemény-kutatási adatok szerint a 82 milliós országban a lakosság 80 százaléka tartja hiteles, megbízható személyiségnek a 72 éves egykori polgárjogi harcost. A nácivadász Beate Klarsfel- dre, a reformkommunista Baloldal - a hatodik parlamenti párt -jelöltjére 126-an szavaztak. A harmadik jelölt, Olaf Rose történész, akit a neonáci Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) indított, 3 szavazatotkapott. A megválasztott elnök beszédében emlékeztetett rá: napra pontosan 22 éve, 1990. március 18-án tartották az első szabad választásokat az NDK-ban. Azóta „abban a szerencsében van részem, hogy közreműködhetek egy demokratikus társadalom kialakításában”. Hozzátette: 22 éve megesküdött, hogy soha nem mulaszt el választást, az utóbbi években pedig azt tapasztalja, hogy egyre többen fordulnak el a politikától. Ezt mutatja a pártot nem választók arányának növekedése is. Államfőként küzdeni kíván e folyamat feltartóztatásáért, és arra fog törekedni, hogy csökkenjen a távolság a szavazópolgárok és a politika között. Gauckot a tegnapi szavazás előtt többen felszólították: mielőbb rendezze személyes viszonyait, ne adjon senkinek támadási felületet azzal, hogy „vadházasságban él”. Ugyanis Gauck 1991 óta különvált a feleségétől, de válóper nem bontotta fel házasságukat. A megválasztott elnök 12 éve Daniela Schadt nürnbergi újságírónővel él együtt. A fiatalabbak és a liberális szellemiségűek nem találnak semmi kivetnivalót ebben a kapcsolatban. Daniela a Nürnberger Zeitung jó nevű, vezető publicistájaként is általános elismertségre tett szert, amire megjelenésével, közvetlenségével és nem utolsósorban állandó vidámságával csak rátett egy lapáttal. Az erősen konzervatívak azzal érvelnek: Németországban még nem volt példa arra, hogy egy államfő ne hites feleségével költözzön a Bellevue-be. Az előző német államfő, Christian Wulff február 17-én mondott le korrupciógyanús ügyei miatt. Az ő elődje, Horst Köhler 2010-ben mondott le váratlanul. (MTI, ú) Az afgánok szerint tucatnyinál is többen követték el a mészárlást Megnevezték az amerikai katonát ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Robert Bales törzsőrmester az az amerikai katona, akit azzal gyanúsítanak, hogy a múlt vasárnap meggyilkolt 16 civilt két afgán faluban - közölte egy névtelenül nyilatkozó amerikai hivatalos személy. Hamid Karzai afgán elnök, aki hivatalában fogadta annak a két falunak a lakosait, ahol a mészárlás történt, kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az elkövető egyedül cselekedett. Az esetet vizsgáló afgán parlamenti bizottság tagjai is azt nyilatkozták tegnap, hogy a két falu lakói a beszélgetések során 15-20 támadót emlegettek. Amészárlás nyomán súlyosan megromlott az amerikai-afgán viszony. Karzai csütörtökön azt követelte, hogy a NATO-csapa- tok hagyják el a falvakat és húzódjanak vissza a bázisaikra. Noha Barack Obama amerikai Robert Bales törzsőrmester egy tavalyi felvételen (TAS R/A P) elnök kijelentette, hogy az incidens nem fogja befolyásolni a csapatkivonás ütemét (amelynek befejezését 2014 végére tervezik), lapértesülések szerint hivatalos körökben az óceán mindkét partján felerősödtek az Afganisztán elhagyásának felgyorsítását követelő hangok. A mészárlás elkövetésével gyanúsított 38 éves katonát szerdán Kuvaitba szállították Afganisztánból. Bales ügyvédje szerint a törzsőrmestert a kansasi Fort Leavenworthban, egy szigorúan őrzött katonai börtönben fogják őrizni. Katonai törvényszék előtt kell felelnie tetteiért, de a tárgyalás időpontját és helyszínét még nem tűzték ki. John Henry Browne seattle-i ügyvéd szerint a mesterlövész, aki a negyedikszolgálati ciklusát töltötte háborús területen, valószínűleg poszttraumás stressz szindrómában szenved. Bales kétszer is megsebesült Irakban és nehezményezte, hogy ismét háborús bevetésre vezényelték. Az ügyvéd úgy tudja, a katona a mészárlás elkövetése előtt szemtanúja volt annak, ahogy egy baj társa egy robbanásban elvesztette az egyik lábát. (TASR, MTI, ú) A terrorista elszakadt a valóságtól, ambíciói meghaladták a lehetőségeit Obama is bin Laden célkeresztjében MTl-HÍR Washington. Meg akarta gyükoltatni Barack Obama amerikai elnököt Oszama bin Laden, az al-Kaida terrorszervezet vezetője, aki úgy gondolta, hogy az USA káoszba süllyed, ha a „felkészületlen” Joe Biden alel- nök veszi át az amerikai haderő főparancsnokságát. A The Washington Post internetes kiadása az értesülést a bin Laden utolsó, abbotabádi rejtekhelyén talált dokumentumokra alapozza, amelyek tartalmát - legalábbis azt a részét, amelyet feloldottak a titkosítás alól - az amerikai kormány a következő hónapokban szándékozik nyilvánosság elé tárni. Bin Laden egyik üzenetében arra utasította a terrorhálózat egyik vezetőjét, hogy szervezzen meg egy támadást az elnöki különgép, az Air Force One ellen. Egy ilyen akció az amerikai hírszerzés véleménye szerint jócskán meghaladta a megtizedelt al-Kaida erejét. A terroristavezér ugyancsak kulcsfontosságú célpontnak tekintette David Petraeus tábornokot, az Afganisztánban harcoló amerikai erők volt parancsnokát is (aki jelenleg a CLA igazgatója). Bin Laden „a hitetlenség fejének” nevezte Obamát, akinek kiiktatásával az a Biden kerülne hatalomra, aki az al-Kaida főnöke szerint „teljesen felkészületlen a posztra, és válságba fogja vezetni Amerikát. Úgy vélekedett, hogy Petraeus meggyilkolása „megváltoztatná a háború menetét”. Egy hírszerző azt nyilatkozta a lapnak: bin Laden feljegyzései arra utalnak, hogy a terrorista elszakadt a valóságtól, és ambíciói meghaladták a lehetőségeit. Állítólag többen attól féltek, hogy felfáznak Cseles gárdistaavatás MTl-HÍR Budapest. Mintegy százharminc gárdista tett esküt a budapesti Hősök terén a Magyar Nemzeti Gárda március 15-i ünnepi rendezvényén, szombaton délben. A teret több száz rendőr zárta körbe a ceremónia alatt, és mintegy kéttucatnyian tartottak ellentüntetést, de hatósági intézkedésre nem került sor. A katonai terepszínű nadrágot és Magyar Nemzeti Gárda feliratú zöld pólót viselő gárdisták a rendezvény kezdete előtt alakzatban álltak fel, majd vezetőik utasítására a földre ültek, hogy ne valósítsanak meg szabálysértést. így sem a Himnuszt, sem a Szózatot nem énekelték el, hanem ezt egy perces csenddel „helyettesítették”. A rendőrség meglepetésére fél térdre ereszkedve tettek esküt úgy, hogy annak szövegét parancsnokuk, Ináncsi József az ünnepi beszédébe fűzve mondta elő. A BRFK korábban megtiltotta a rendezvény megtartását, de a Fővárosi Törvényszék elutasította a rendőrséghatározatát. Óvatos egyensúlyozással óvta közösségét Elhunyt a kopt pápa MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kairó. Gyászolnak az egyiptomi keresztények: szombaton, 88 éves korában elhunyt III. Senuda, a kopt keresztény egyház feje. A kopt pápának is nevezett III. Senuda nemrégiben tért vissza Egyiptomba egy külföldi gyógykezelésről; évek óta máj- és tüdőpanaszokkal küszködött. III. Senuda - aki tavaly személyesen avatta fel Budapesten a magyarországi kopt közösség templomát - a világ egyik legősibb egyházátvezette, a tízmilliósra becsült egyiptomi kopt közösség karizmatikus vezetője volt, akit jó humoráról is ismertek. Senuda óvatos egyensúlyozással próbálta megóvni közösségét, amelyet 1971 óta vezetett. Hoszni Mubarak elnöksége idején határozottan támogatta a kairói kormányt, és igyekezett elkerülni, hogy a koptok követelései a nyilvánosság előtt túl nagy figyelmet kapjanak - elkerülendő a muzulmán fundamentalisták válaszlépéseit. Mubarak tavalyi bukása után a koptokat egyre nagyobb aggodalommal töltötte el a konzervatív muzulmánok növekvő hatalma. Iszlám fundamentalisták sorozatban támadtak meg kopt templomokat, muzulmán papok a keresztények jelentette állítólagos fenyegetésről szónokoltak. A keresztények haragját tovább erősítette, a hadsereg brutálisan levert Kairóban egy keresztény tiltakozó megmozdulást, megölve 2 7 embert.
