Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-30 / 76. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 30. Kultúra 9 Színvonalas, pörgős, igazi szórakoztatva oktató műsor, amely belefér egy tanítási órába Hallgatni Aranyt Madarász András, Fambauer Päer, Kováts Marcell és Tóth Tibor (Dömötör Ede felvétele) A friss Jászai Mari-díjas Tóth Tibor színművész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója nem kevesebbet tett, mint visszaidézte ifjúságom egy élményteli szakaszát, amikor Kassán, egy szépen induló magyar közösségi helyen úgy szívtam magamba a kultúrát, mint négynapos unokaöcsém az anyatejet. JUHÁSZ KATALIN Tóth Tibor vagy tizenöt évvel ezelőtt szerkesztett színpadra egy műsort Arany János balladáiból és az Ószikék verseiből, Kováts Marcell megzenésítésében. Az egész belefért egy negyvenöt perces tanítási órába, jártak is vele vagy hatszáz iskolában, emberközelbe hozva a nebulók számára a 17-es érettségi tételt. A Tetemre hívás háromnegyed részben e mesteri műsor felújítása. Nem érzem túlzónak a „mesteri” jelzőt, mert hiszen másképp aligha volna lehetséges, hogy ennyi év múltán is fel tudtam idézni az összes dallamot. Felfedeztem persze az újonnan beépített verseket, sőt a hangszerelési újításokat is. Kezdjük mindjárt ez utóbbiakkal. Két zenész helyett ezúttal hárman kísérik Tóth Tibort, aki az énekmondás mellett a ritmushangszerekért is felelős: kongát, tamburint és fadobot püföl. Kováts Marcell (furulya, tárogató, kecskeduda, kettősfurulya) maradt az eredeti trióból, hozzájuk társult a KORZÁR zenekarból ismert Madarász András (tangóharmonika, koboz, gitár, vokál) és Fambauer Péter (gitár, billentyűs hangszerek, nagydob, furulya, kon- ga, timbales), akinek az est anyagát tartalmazó CD hangmérnöki munkálatait is köszönhetjük. Talán e hangszerarzenál felsorolása is elég annak érzékeltetésére, mennyit színesedett, gazdagodott, fejlődött a hangzás. Egyrészt a mai diákok ingerküszöbére való tekintettel, hiszen mégiscsak felnőtt azóta egy (kettő, három) új nemzedék, akiket nehezebb elkápráztatni egy furulyával és egy gitárral, mint anno minket. Másrészt nyilván saját fülük kényeztetésére is vágytak az előadók, arra, hogy kísérletezzenek, kipróbáljanak új dolgokat. Ók is nyilván sokat változtak azóta, mert a produkció karco- sabb, hangosabb, expresszí- vebb, ha úgy tetszik, türelmetlenebb lett, mintha grafitceruza helyett filctollal rajzolnának. A zene népi elemekből építkezik, mivel az Arany-versek zeneisége és ritmusvilága közeli rokonságban van a magyar népzenével, sót az ír-skót dallamok is működnek, például a Walesi bárdokban, vagy Az ördög elvitte a fináncot című Bums-vers- nél, amelyet Arany csengőbongó magyarításában ismerhetünk. Külön díjazom, hogy Tóth Tibor nem csak a legismertebb balladákhoz nyúlt. Egy Aranyműsorban az Ágnes asszony vagy a Vörös Rébék olyan kézenfekvő lenne, mint a fent említett csecsemő. Itt azonban ritkán hallható gyöngyszemek is életre kelnek, az egyik csúcspont például a Szőke Panni, a sűrítés, a tömörítés iskolapéldája. Az Árva fiú vagy a Néma bú szintén nem szerepel a tankönyvekben, és az Őszikékre is kevés idő jut, pedig talán belőlük ismerhető meg leginkább Arany János, az ember. A dalok közti összekötőszövegek lényegre törőek, elgondolkodtatóak: korabeli irodalomkritikusok gondolatait halljuk Aranyról, az Amerikába emigrált Má- rai például azt írta naplójába, hogy Aranynak több szava volt, mint Shakespeare-nek. Eltöprenghetünk azon is, vajon nekünk mekkora a szókincsünk, mennyire tudjuk kifejezni, amit érzünk? Középiskolások társaságában volt szerencsém végignézni a Tetemre hívást a komáromi színház stúdiószínpadán. Végig figyeltek, verték a ritmust, mozgott kezük-lábuk. Két sorral előttemegy lány kicsit meg is siratta Bárczi Benőt, akit a rad- ványi sötét erdőben halva találtak - legalábbis a mellette ülő fiú egy ideig azon mulatott, hogy osztálytársnője a könnyeit törölgeti. Szóval Arany abszolút aktuális, mindenki lájkolta a műsort, a tanároknak nem kellett pisszegniük, az előadók csatát nyertek. Ez egy színvonalas, pörgős, igazi szórakoztatva oktató produkció, amelyet persze felnőttek is meghallgathatnak. Sőt azoknak is sok újat hoz, akik anno már hallották. Remélem, sokat és sokfelé tájolnak majd vele. Ha úgy alakul, hogy az önök városában vagy falujában megjelenik egy plakát, amely a Komáromi Jókai Színház Te-, temre hívás című Arany-estjére hívogat, ne maradjanak otthon. Bármi lesz is aznap a tévében. RÖVIDEN Ebéd helyett diszkó Stockholm. Egye népszerűbbek az ebédidődiszkók a svéd dolgozók körében. Már legalább tíz svéd városban töltik azzal ebédidejüket az alkalmazottak, hogy kitáncolják magukat. A körülmények hasonlóak az éji diszkókhoz, csak éppen az ebédidős tánc délben kezdődik és nem éjjel egyig, hanem nappal egyig tart. Szeszesital mutatóban sem kapható a rendezvényen, amely Stockholmban egyelőre havonta csupán egyszer van, viszont már több százan özönlenek rá. (MTI) Mozifilm merülésekről Los Angeles. James Cameron maga játssza a főszerepet tervezett mozifilmjében mélytengeri búvárkodásairól, amelyek részeként mindenki másnál mélyebbre merült le egyedül a csendes-óceáni Mariana-árokban, a világ legmélyebb pontján. A kanadai filmrendező a dokumentumfilmen kívül, amely az expedíciót szponzoráló National Geographic számára készül, egy háromdimenziós kalandfilmet is forgatni akar a mozik számára. A produkció ez év végére vagy a jövő év elejére készül el. Cameron majdnem 11 kilométeres mélységbejutott le hétfőn egy mini-tengeralattjárójával, ezzel világrekordot állított fel az egyedül végrehajtott merülésben. (MTI) Kari May 100 Budapest. Száz éve, 1912. március 30-án hunyt el a kalandos indiánregényeiről híres Kari May, akit mi, magyarok May Károly néven ismerünk. Ő minden idők legsikeresebb német regényírója; számtalanszor megfilmesített munkái világszerte több mint 200 millió példányban keltek el 42 nyelven. Egy szegény takácsmester tizennegyedik gyermekeként született, első négy évét az éhezés és a vitaminhiány miatt vakon töltötte, ebben az időben csak nagyanyja meséi kapcsolták össze a külvilággal. Tanítói diplomát szerzett, de pénzre csak lopásokkal, szélhámosságokkal tudott szert tenni. Többszörös visszaeső bűnösként hosszú éveket töltött fegyintézetekben, első regényeit is a rács mögött kezdte írni. Legolvasottabb művei az észak-amerikai indiánokról szóló vagy velük kapcsolatos regények, a Winnetou mellett Az Ezüst-tó kincse és Az inkák kincse. (MTI) A legdrágább magyar dal Budapest. Tövisházi Ambrus, drMáriás és Halmos András új formációja, az Országalma meglehetősen borsos áron kínál a neten letöltésre egy dalt. A „Szép a puszta” a legdrágább magyar szám: egymillió forintba kerül a letöltése. A Bandcampen közvetlenül csak 200 ezret lehet ebből kifizetni, ezért kérik a becsületes vásárlót, hogy a maradék 800 ezret egy megadott bankszámlaszámra utalja át. Ugyanott (http://orszagalma.bandcamp.com) ingyen meghallgatható a dal amelynek szövegét drMáriás írta, ő is trombitál, Tövisházi Ambrus a szintetizátor- és zajfelős, Halmos András pedig ütőhangszereken játszik. A kezdeményezést nyilván viccnek szánták az alkotók, mindenesetre kíváncsian várjuk, hányán töltik le az egyébként szórakoztató dalt. (juk) Itt az új jelenség, amely megtölti a mozikat - ütős valósággal hódít, mely egy képzelt élet-halál viadallal a jól ismert túlélőshow-k világát idézi Az éhezők viadala - a jövő Amerikájában TALLÓSIBÉLA Több komponensével idegesítő a film. Ezzel együtt jó. Az, hogy a rángatózó kamera miatt idegesítő, az ugyan kevésbé jó, mert fárasztó a szemnek. Hogy a témája idegesítő, az viszont jó. Ebben az esetben ugyanis ez azt jelenti, hogy múlik rajta nekünk valami. Vagyis nem tét nélküli, amit a vászonról megpróbálunk befogadni. Amit látunk, abszolút húsbavágó, az teszi jóvá ezt a filmet. Igaz, nem egy az egyben úgy húsbavágó és nem történhet meg úgy, ahogy lejön a vászonról, legalábbis most még nem. Hiszen nem ma, hanem a jövő Amerikájában játszódik, egy olyan televíziós műsor valóságaként, amelyben gyerekeket, fiatalokat kényszerítenek élet-halál küzdelemre. A film még csak az írói képzeletből, Suzanne Collins bestseller trilógiájának első kötetéből született valóság, ám a közeljövőben akár elképzelhető lehet. Egy kis merészséggel mondva, miért ne válhatna morbidan torz valóságként jövőbeni realitássá, tudva, hogy civilizált emberek ép lélekkel és ép testtel (legalábbis látszatra) marhafaggyútól kezdve bármilyen szörnyet a szájukba tudnak venni és magukba tuszkolni túl- élőshow-szereplőként, s a néző undorodva (vagy talán nem is?!) végignézi, drukkól, izgul, és jól szórakozik. S jelenlegi viszonyunk a mai túlélőprogramokhoz azt engedi sejtetni, hogy bármi jöhet a jövőben ilyen show gyanánt. Bármi lehet a tét, egyre durvább feladatok nehezíthetik a küzdelmet. Bármire képesek lehetnek emberek - résztvevőként és kukko- lóként egyaránt hogy mindent elvigyen az az egy, avagy minden kalandot bármilyen buktatókkal túléljen az az egy. Erről szól Az éhezők viadala. Ezekről az egynyereményű va- lóságshow-król. Résztvevőiről és élvezőiről. És az „élvezőibe” kivétel nélkül mindenki beletartozik. Még azok is, akik belehalnak, hiszen előtte minden luxust megkapnak, hogy méltón készülhessenek fel a viadalra. Annyira igaz a film háttere, hogy nem véletlen: az irodalmi alkotás Gary Ross rendező általi filmre adaptálása új jelenséget indított el a moziban, amelyet az Alkonyattal emlegetnek egy «ó'íŽÄ“’ éhezők viadala című film előzetesét megnéz- : hetik az ujszo.com-on. lapon. Nem véletlen, hogy a filmet gyártó Lionsgate filmstúdió már bejelentette, tervezi a trilógia Futótűz című második részét, A kiválasztott című befejezést pedig - az újkori filmes hagyomány szerint - két részben láthatja majd a közönség. Jelenség ez a film minden bizonnyal. Az irodalmi alapnak köszönhetően kerek képet vázol fel a túlélő- és valóságshow- k hátteréről, mechanizmusairól, mozgatóiról. Ezért talál el bennünket az új mozijelenség, még ha kiráz is tőle a hideg. Hiszen képzeljék csak el: a képeinken látható szereplők, Peeta Mellark és Katniss Everdeen a gyilkos küzdelem finalistái! A játékszabályok szerint egyiküknek vesznie kell. Egyiküknek orvul, bármilyen brutalitással el kell pusztítania a másikat, hogy életben maradjon. Ő, egyedül... Peeta Mellark (Josh Hutcherson) (Fotók: Forum Film Slovakia) Jennifer Lawrence (Katniss Everdeen)
