Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-30 / 76. szám, péntek

8 Tudomány-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 30. www.ujszo.com Mágneses vihart okozhatnak a Föld légkörében Óriás naptornádót filmeztek le csillagászok MTl-HÍR Manchester. Gigantikus méretű tornádót filmeztek le a Nap felszínén csillagászok. A szuperforró gáz alkotta forgószél kiterjedése többszö­rösen nagyobb, mint a Föld átmérője. Szélsebessége elér­te az óránkénti háromszáz- ezer kilométert - a földi tor­nádók maximális sebessége 150 kilométer per óra. Hszing Li és Huw Morgan, a walesi Aberystwyth Egye­tem munkatársai a Manches­terben tartott brit-német Nemzeti Asztronómiai Talál­kozón mutatták be az SDO űrszonda felvételeit. A hatalmas tornádót 2011. szeptember 25-én figyelték meg. Ötvenezer és kétmillió Celsius-fok közötti forró gáz forgott egy úgynevezett pro­tuberancia - a napkoronában mozgó, környezeténél sűrűbb és hűvösebb levegő - mintegy kétszáz kilométer hosszú csa­varvonala mentén a Nap lég­körében. A vihar legalább három órán át tartott. „Ez az első al­kalom, hogy sikerült ilyen ha­talmas tornádót lefilmezni. Korábban csak sokkal kisebb forgószeleket figyeltek meg a Napon, de azokat nem filmez­ték le” - írta Li a Brit Királyi Asztronómiai Társaság köz­leményében. A csillagászok lehetséges­nek tartják, hogy az ilyen tor­nádók napkitöréseket okoz­hatnak, amelyek viszont mágneses vihart okozhatnak a Föld légkörében. Ez megzavarhatja az űr­szondákat, a légi közlekedést és az áramellátást is. A csillagászok lehetségesnek tartják, hogy az ilyen tornádók nap- kitöréseket okozhatnak (TASR/AP-felvétel) Amikor a Cassini kifogy az üzemanyagból, a földi irányítók a Szaturnusz légkörébe irányítják Lebukik a Cassini űrszonda Washington. A Szatur­nusz légköre és belső gyűrűje közötti résbe „ugorva” fejezi be külde­tését a Cassini űrszonda -jelentettékbe a 43. bolygótudományi konfe­rencián a Texas állambe­li Woodlandsebn. MTl-HÍR A Cassini-Huygens az ameri­kai űrkutatási hivatal, a NASA, az ESA és több európai ország rész­vételével szervezett űrprogram szondája. 1997. október 15-én indult el Cape Canaveralról, a vál­lalkozás célja a Szaturnusz kör­nyezetének vizsgálata és egy le­szállóegység, a Huygens eljutta­tása a Titán-hold felszínére. Az 5712 kilogrammos űrszonda 366 kilogramm tömegű tudományos műszert, valamint a 320 kilo­grammos Huygenst vitte magá­val. Az űrszonda aVénusz, majd a Föld és a Jupiter gravitációs len­dítését kihasználva jutott el a Szaturnusz közelébe 2004júniu­sában. A Cassini tudományos cél­jai: a gyűrűk háromdimenziós szerkezetének és dinamikus vi­selkedésének, a holdak felszíni összetételének és geológiai múlt­jának meghatározása, a magne- toszféra viselkedésének és há­romdimenziós szerkezetének mérése, a Szaturnusz légkörének vizsgálata. Jelenleg az űrszonda viszonylag nagy távolságból, a gyűrűrendszeren kívülről végzi a megfigyeléseket. Az utolsó ke­ringési pályái során viszont a Cas­sini „közelképeket” készít a gyű­rűkről, ami sokat elárulhat e kép­ződményekkoráról - olvasható a BBC hírei között (http://www. bbc.co.uk). „2016-ban, amikor a küldetés a végéhez közeledik, a Cassini megváltoztatja pályáját és lebu­kik a legbelső gyűrű valamint a Szaturnusz légköre közötti igen keskeny résbe” - hangsúlyozta Linda Spilker, a Cassii-projekt Szaturnusz átmérő: 120 000 km tömeg: Föld 95,2-szerese Naptól mért közepes távolság: 1,4 mrd. km holdak: 31 db, legnagyobb a Titán A Szaturnusz Titán nevű holdja átmérő: 5150 km (Hold: 3476 km) Szaturnusztól mért közepes távolság: 1,2 millió km keringési idő: 15 nap, 22 óra 2004. december 25. A Huygens leválik a Cassini anyaszondáról és leereszkedik a Titánra. Szaturnusz A Huygens a Titánra való leereszkedés közben légköri méréseket végez, anyagmintákat gyűjt és fényképeket készít. orris DfiVITTVA Sajtó-és Fotóan^vum'MTI mtľ) mmmt.hu Küldetés a Szaturnuszhoz - a Cassini-űrszonda 11 m hosszú magnetometer termoelektromos A Cassini Szaturnusz kömli pályára áll 6 és fél évvel a fellövés (1997. okt. 15.) után. tudósa, a NASA bolygókutató részlegénekmunkatársa. Az utolsó huszonkét kör során a Cassini pályája éles szöget zár a Szaturnusz egyenlítőjének hori­zontális síkjával. Eközben az űrszonda részletesen felméri a Szaturnusz gravitációs terét, mágneses mezejét és nagyfel­bontású képeket készít a gyűrű­rendszerről. Utóbbi segítségével a tudósok pontosabban hatá­rozhatják meg a gyűrűk töme­gét, s választ kaphatnak arra, hogy mikor képződtek: viszony­lag új alakzatok és egy üstökös széttöredezésekor keletkeztek- e, vagy származásukat a Nap­rendszer több mint 4 milliárd évvel ezelőtti keletkezésére ve­zethetik vissza. 2017-ben, amikor a Cassini ki­fogy az üzemanyagból, a földi irányítók a Szaturnusz légköré­be irányítják. Az űrszonda oxi­gén hiányában nem ég el, hanem megolvad, majd megsemmisül a hatalmas légköri nyomás hatá­sára. A kutatók el akarják kerül­ni, hogy a Cassini a Szaturnusz valamelyik holdján, a Földön kí­vüli élet szempontjából érdekes Enceladuson, vagy a Titánon landoljon, nehogy földi mikro­organizmusokkal szennyezze az égitesteket. \\oQu sxa \\oe*s o\on éoYeS 1 - ' ir.n "7 r,0\óö\° ’ - . Aón \ö\'se VAero ág' *e ,\éV? :\\ness jó"0 dák°V A,KC'°S . „orRSse ^0ÍUs*oVtC i\ör^ 7 MAGYARORSZÁG Minden élménnyel több leszel MP120162

Next

/
Oldalképek
Tartalom