Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-13 / 61. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 13. Vélemény és háttér 7 A jobboldalon a személyi megújulás elmaradt, de négy év alatt, irányítottan mehet vegbe Jöjjenek az újak? A választásoknak vége, elsöprő sikert aratott a Smer, miközben a jobb- oldalnakjelentősen meggyengülve, az ellen­zékben kell rendeznie a sorait. Eközben némileg kevesebb szó esik a vá­lasztási kampány egyik központi témájáról, a ré­gi, korruptnak és méltat­lannak bélyegzett politi­kusok távozásáról, va­lamint az újak feltűnéséről. TOKÁR GÉZA Az új pártok felemásan szerepeltek. Az Egyszerű Emberek a Smer mellett a voksolás másik nagy nyerte­se. Igor Matovič laza szerkezetű csoportosulása ti­zenhat mandátumot szerzett, a KDH mellett a másik leg­nagyobb ellenzéki párt. A kérdés csak az, valóban párt­ként fognak-e viselkedni a bejutó jelöltek: míg az erede­ti négy egyszerű embert személyes és családi kapcso­latok is kötik Matovičhoz, az új képviselőket nem fűzi hozzá kötelék. Ha az Egyszerű Emberek vezetője néptribunusból meghatározó politikussá akar ' előlépni, szüksége lesz segítőkre. Az elkövetkező évek megmutat­ják, mit is várhatunk a mel­lette bejutó képviselőktől: hogy önálló akaratú, alapve­tően jó szándékú emberekről van szó, vagy bábokról. Egyelőre az Egyszerű Embe­rek jelöltjeinek viselkedése még Matovičénál is nagyobb rejtély. A másik protestpárt, a 99 Százalék annál csúfosabban szerepelt, az 1,58 százalékos eredmény az alapító nagyvál­lalkozók, de az elemzők leg­pesszimistább várakozásait is alulmúlta. Ez egyébként jó hír Szlovákiának, azt mutat­ja, hogy a legelkeseredettebb emberek sem hajlandók olyan pártot támogatni, amely a demokratikus vá­lasztási szabályokat nyíltan kijátszva és felrúgva, renge­teg pénzzel próbál meg a parlamentbe kerülni. A 99 Százalék bukásának van egy negatívabb olvasata is, Ro­bert Fico baloldali egyed­uralmát egy ideig nem fogja más párt veszélyeztetni. A jobboldalon a személyi megújulás elmaradt, de négy év alatt, irányítottan mehet végbe - például az SDKÚ-ban, ahol a választók a karikákkal világosan a pártvezetés tudtá­ra adták, hogy Mikuláš Dzu- rinda, de Ivan Miklós ideje is lejárt. A kérdés az, vajon az új generáció képes lesz-e ismét vezető jobboldali erővé tenni a pártot. A még mindig vi­szonylag új arcokból álló SaS- nak négy éve lesz arra, hogy még jobban megszilárdítsa fi­atal szavazókból álló bázisát. Új arcokat nem kellett be­emelni a politikába, Richard Sulik megroggyant hitelessé­ge pedig kiállta a preferencia­szavazatok próbáját. A Híd­ban Andrej Hrnčiar és Csicsai Gábor új arc, míg a KDH-ban a szavazás megmutatta, hogy a látszólag egységes alakulat­ban két, egyformán népszerű tábor alakúit ki, igaz, régi ar­cokkal, akik új fazont szab­hatnak a pártnak. Dániel Lipšic a kereszténydemokra­ták jobboldal irányultságának szorgalmazója, míg Ján Figel, illetve Pavol Hrušovský, azaz a hagyományos vezetés Smer-kompatibilis.- Kozmetikushoz kell mennem, olyan rút vagyok, mint a joboldal választási eredménye. (Peter Gossányi rajza) Egy biztos, a magyar pártok esetében túl nagy volt a taktikázás Papírforma szerint HORBULÁK ZSOLT Bármilyen meglepő legyen a kijelentés, a szombati választá­sok végeredménye a legvaló­színűbb forgatókönyvet valósí­totta meg. Sok jobboldali szavazó dön­tött úgy, mégis leadja a voksát. Hiába állt a közvélemény-kuta­tásokban az SDKÚ még a léc alatt is, azért lényegesen na­gyobb esélye volt a bennmara­dásnak. Nagyobb veszélynek volt kitéve az SaS, de az ered­ménnyel ő is elégedett lehet. Az EMésFSZ úgyszintén befutónak számított. Ä Smer robusztus győzelme pedig a legkisebb meglepetés, ezért az igazi kér­dés a Híd, az MKP és SNS beju­tása volt. Ami érdekes lehet, hogy a baloldal már egyetlen magyar jelöltet sem indított. Reméljük, nem hat dicsek­vésként, de a magyar hátterű pártok eredményességét már decemberben így jósoltuk meg: „az adott választási feltételek, illetve a felvidéki magyarság lé- lekszáma mellett továbbra is csak egy párt kerülhet be a par­lamentbe. Az, hogy a szlovákiai magyar közösségben csak fél­lábú pluralizmust lehet kialakí­tani, az 1992-es választások után 2010-ben újra bebizo­nyosodott”. És ismételten bebi­zonyosodott 2012-ben. Egy­szerűen nincs annyi szlovákiai magyar választó, hogy a ma­gyar pártok között politikai verseny alakulhasson ki, mert ami most folyik, az tulajdon­képpen kiszorítósdi. Tavaly év végén szó szerint leírtuk azt is, hogy megint mintegy százezer magyar szavazat megy veszen­dőbe. így is történt. Éz persze távolról sem csak az MKP hibá­ja, de még a Hídé se. Ha példá­ul 50 %-os részvételi arány lett volna, eseüeg az MKP is beke­rülhetett volna. Ha valami ok­nál fogva 90 %-os, akár a Híd se. Egy biztos, a magyar pártok esetében túl nagy volt a takti­kázás. A Híd mint párt jogosan le­het elégedett, a várt eredményt hozta. A szlovákiai magyarság egyik képviselőjeként azonban mégis önvizsgálatot kell tarta­nia. Nem azért, mintha több hibát követett volna el az utób­bi időben, hanem mert győztes pozícióban van. Neki illene előbb békejobbot nyújtani. Mert az, hogy a felvidéki ma­gyarság felének nincs parla­menti képviselete, senkinek sem jó, és rá is visszaüthet. Az MKP esetében bebizo­nyosodott, hogy nem tudott eléggé megújulni. Nem jó kampányt folytatott? Nem vol­tak jó jelöltjei? A programjában volt a hiba? Egy hosszabb elemzés kiderítheti. Tény vi­szont, hogy a mostani szavaza­tok száma kísértetiesen meg­egyezik a 20 hónappal ezelőtti­ekével. Ebből az is következik, hogy a vezetőváltás nem segí­tett. Csáky Pál a második leg­több elsőbbségi szavazatot kapta. Ám igazi húzóember to­vábbra sincs a pártban. KOMMENTAR Mi jöhet most? NAGYANDRÁS Amikor ez a cikk megjelenik, már több mint 48 óra telt el azóta, hogy kiderült, Robert Fico kenterbe verte a teljes jobboldalt. Ki-ki a ma­ga körében elvégezhette az első értékeléseket, az értelmesebbike talán képes lesz saját hibás döntéseit és stratégiáját is megnevezni, azok­ból levonni a tanulságot, ám velük most egy ideig felesleges foglalkozni. Ugyanez érvényes azMKP-ra és politikusaira is, négy további évre szavatolták maguknak a parlamenten kívüliséget. Veregethetik egymás vállát, és küldözgethetik a köszönet SMS-eket Budapestre is. A szlo­vákiai magyarok gondját az elkövetkező négy évben viszont a pozsonyi parlamentben kell megoldani. AHídl3képviselőjeeggyelkevesebb, mint 2010-ben. Függet­len politológus kollégáim nyugodtan nevezhetik a párt kam­pányát sikertelennek a 30 ezer elvesztett szavazat miatt, ám Bugárék még így is bőven bejutottak a parlamentbe, az MKP- valszemben, mely „remek” kampányánakköszönhetőencsak alig kétszáz szavazattal kapott kevesebbet, mint két éve, ám a nulla akármeddig bűvölve is nulla marad. A Smer ha akarja, holnap kormányt alakít 83 képviselőjével, és biztonságban végigkormányozza az elkövetkező négy évet. Robert Fico az ország legprofibb és egyben legracionálisabb po­litikusa. Annyira nacionalista, amennyivel az SNS táborának egy részét el tudta hódítani, annyira szociálisan demagóg, amennyire szüksége volt ahhoz, hogy anyugdíjasok és a szegé- nyebbeknagy részét a maga oldalára tudja állítani. Annyira multiellenes, amennyire a szavazóinaknagy része elvárja tőle, és minden európai témában az uniós többséghez fog idomulni, hogy még véletlenül selógjonkia sorból. Ha netalán megszólítja a Hidat, azt is ebből a racionális gondolkodásból eredően teszi, mert jól fog jönni neki egy koalíciós partner, hiszen maga is tudja, hogy Európa nem szereti a k.európai kis zsarnokokat, akik egyedül szeretnek kormányozni, és a kevésbé populáris döntések felelősségét is jobb megosztani valakivel. Semmi érzelem, semmi jó szándék, tiszta ráció. A Hídnak, pedig mint a szlovákiai magyarság egyetlen, legitim parlamenti képviseletének el kell döntenie, vállalja-e a felelős­ségét és kockázatát annak, hogy az ország történetében először összeáll a baloldallal. Cserébe az olyan garanciákért, melyek a magyarokjobb megélhetését fogjákszavatolni ebben az or­szágban. Nem az eddigi status quo megőrzésért, hanem továb­bijogokért cserébe. Romániában az RMDSZ15 éve így képviseli a magyarok érdekeit, és a párt rendre hozza a magyarok szavazatainak többségét. A kérdés talán annyi, érkezik-e egyáltalánmajd a Smerrészéről egy ilyen ajánlat, s ha igen, mit fog tartalmazni. A Hídnak pedig fel kell készülnie arra, hogyjobboldali volt koalíciós partnerei árulónaktekintikjSzlovákszavazóiegyrészétpedig elveszíthe­ti. Vagy marad ellenzéki pártként a parlamentben egy olyan tá­borban, melyben egymást fogják taposni az ellenzékleendő új vezérei, ámfelelősségnemsokvan. Nem könnyű döntés, elis­merem. FIGYELŐ A Charta 77-re emlékeznek A Charta 77 ellenzéki moz­galomra emlékeznek a csehek megalakulásának 35. évfordu­lóján kulturális, ismeretter­jesztő rendezvényekkel Prá­gában, amelyeken az egykori ellenzéki személyiségek, a Charta 77 aláírói is részt vesz­nek. JK Charta 77 hete rendez­vény egyik kiemelkedő prog­ramja Jan Patočka filozófus életét és munkásságát szeret­né közelebb hozni a ma embe­réhez, elsősorban a fiatalok­hoz és a múlt iránt érdeklő­dőkhöz-jelentette ki Petruška Šustrová, a Charta 77 egyik szóvivője. - Szeretnénk, ha a fiatalok megismerhetnék an- nakakomakés társadalomnak a légkörét, amelyben a Charta 77 létrejött” - tette hozzá. Jan Patočka, miután egy többórás rendőri kihallgatás után meg­halt, az ellenzéki mozgalom egyik jelképe lett. „Célunk, hogy Patočka személyiségén keresztül felhívjuk a figyelmet a civil kiállás szükségességére. Arra akarunk rámutatni, hogy a civil elkötelezettségre nem­csak a kommunista rendszer idején volt szükség, hanem a ’ mai világunkban is nagy szük­ség van rá” - fejtette ki Šustrová. Az évforduló alkal­mából vasárnap a nemzeti ga­lériában kiállítás nyílt korabeli dokumentumokból az emberi jogi mozgalom megszületésé­nek és működése első hónapja­inak körülményeiről, valamint arról, hogy a korabeli kommu­nista hatalom hogyan próbálta meg elhallgattatni a neki nem tetsző ellenzéki tevékenysé­get. A chartások megfigyelését korabeli titkosszolgálati do­kumentumokon és fényké- pekenmutatjákbe. (kés)

Next

/
Oldalképek
Tartalom