Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-04 / 29. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 4. www.ujszo.com TOLLVONÁS 777 KULCSÁR FERENC Az 1960-as években, kassaidiákként szokásommá vált, hogy behúzódjak a „kevély, nagy templom”, a gyönyörűséges Szent Erzsébet-székesegy- ház félhomályába; ott olvastam a megszentelt csendben, magányban-nem zsoltárokat és nem is a Bibliát, hanem Dosztojevszkij Ördö- gökjét, Tolsztoj Feltámadását, Thomas Mann Faustus doktorát. Akkor még semmit sem tudtam a dóm névadójáról, II. András leányáról, Erzsébet királylányról, a későbbi Árpádházi Szent Erzsébetről- honnan is tudtam volna, hiszen az azóta már mennyekbe ment, poklokra szállt alma matereimnek a szentekről álmodniuk is tilos volt. Ma már tudom, hogy Erzsébet 1207-ben született Pozsonyban, esetleg Sárospatakon. Négyéves, amikor királyi apja eljegyzi Herman türingiai tartománygróf elsőszülött fiával, majd mérhetetlenül gazdag nászajándék kíséretében útnak is indítják a távoli országba. Tizenöt évesen férjhez megy, de hat év boldog házasság után már özvegy-férje, IV. Lajos a Szentföldre menet életét veszti. Ura halála után Erzsébet az életét Istennek ajándékozta: mindenét a szegényeknek adta, nappal a nyomorultakat, betegeket ápolta, éjjelente a kövön térdelve imádkozott. Boldogan, mosolyogva hagyta itt a földi létet, amikor Isten 1231-ben magához szólította. Mindössze huszonnégy évet élt. Mégis, halála után négy évvel, 1235-ben IX. Gergely pápa a katolikus egyház szentjeinek sorába iktatta. 777 évvel ezelőtt. Ha misztifikálni akarnánk, azt mondanánk, háromszor szent szám alkotja ezt a temérdek időt. De nem tesszük, csupán megállapítjuk: háromnegyed évezrede van egy szentünk, akiről az eltelt századok során legendák, életrajzok, prédikációk, népi imák, verses regék, hitvitázó iratok, hívő és profán érteke- zésekezreiszülettek; akit kezdetben csodák öveztek, Isten angyalai óvtak; később rendíthetetlen hitét, irgalmasságát mondták felfoghatatlan csodának; mégkésőbb szentkép lett a falon a főúri és polgári otthonokban, a hűséges, jó feleség példájaként. .. De tudjuk-e, milyen volt valójában? Mit gondolt? Mit akart? Egyáltalán: tudjuk-e, miért lett szent? S főleg: mi az, hogy szent? Szent elsősorban a mi univerzumunkat teremtő, ezért annál magasabb rendű Teljesség és Ismeret, azaz Isten: az ő titka és fensége. Mégis: a kinyilatkoztatás szerint az ember hivatása az, hogy szent legyen. A szentség tehát csak a Szentből, Istenből áradhat át az univerzumra, s azon belül az emberre: így Istennek az univerzummal s képmásával, az emberrel való kapcsolata is titok és fenség. Mit mondhatunk hát? Talán annyit: Erzsébet a Sze- retetben, azaz Istenben részesült, a Szentben, ami által megsemmisült benne az önzés bűne: így történhetett, hogy lemondott rangjáról, vagyonáról, és már az is boldoggá tette, ha egy disznóólban meghúzódva zsoltárokat énekelhetett. Ennyit tudunk róla. Meg azt - Szigethy Gábor rezignált szavaival szólva -, hogy Erzsébetnek nem volt ugyan ereje megváltoztatni az elviselhetetlen világot, de volt bátorsága hinni Isten mindenhatóságában. Nyolcadik évfolyamánál tart az angol-magyar nyelven megjelenő The Room című exkluzív magazin A tizennegyedik Szoba / the Rod m' Túlzás nélkül állíthatjuk: a Magyarországon megjelenő, kétnyelvű The Room magazin világ- színvonalú kiadvány. És nemcsak küllemében - tartalmában is. SZABÓ G. LÁSZLÓ Nem könnyű új lapokkal, új magazinokkal betörni az újságos standokon. A piac - látszólag - telített. Főleg mostanság, amikor a külföldi kiadványok szabad áramlását tapasztaljuk. Bécsben, Prágában, Pozsonyban, Budapesten nem nehéz beszerezni ugyanazt a kulturális sajtóterméket, filmmel, képzőművészettel, színházzal és divattal egyszerre foglalkozó, havonta, negyed- vagy félévente megjelenő lapszámokat. A kínálat széles, ízlésünk, érdeklődésünk, kíváncsiságunk és „gyűjtőszenvedélyünk” vezethet a választásban. A The Room nem most indult olvasóhódító útján. Hódít már nyolcadik esztendeje. Bár évente kétszer jelenik csak meg, legfrissebb száma, a 14. igazán exkluzív példány. Formájával, vastagságával, eleganciájával mindenképpen. De tartalmával is. Címlapján Tilda Swinton, a világ egyik legizgalmasabb színésznője, a mozi örök és felülmúlhatatlan Or- landója. Hapák Péter készítette a portrét, az a Hapák Péter, aki a New York-i Time magazin fotósa. Nem Budapestről - helyből! A hat órán át tartó kinti fotózás eredménye az a nyolc kép is, amely a lapban közölt teije- delmes Tilda Swinton-inteijú része. Lenyűgöző felvételek. Izgalmasak, fantáziadúsak, különlegesek és mégis egyszerűek. Egyszerűek, mert letisztultak, nem kábítanak „hozzáadott értékekkel”, itt csak a színész egyénisége kábító, and- rogün lénye, furcsa arca, szug- gesztív tekintete. Mit kínál még a magazin? A punk a Vuitton házban című képes összeállítás egy szokatlan állatsereget, egy egzotikus állatrajt mutat be, amelynek megálmodója és készítője, Achilleos mester eredetileg bábművész, de különböző színházi produkciók díszlettervezőjeként, sőt kirakatrendezőként is dolgozik. Táskákat, kulcstartókat, pénztárcákat házasított különböző kisállatokkal, bizonyítva, hogy az emberi fantázia nem ismer határokat. Öt fiatal magyar színésznőt is bemutat a lap. Mészáros Piroskát és Martinovics Dorinát a Nemzeti Színházból, Kiss Diána Magdolnát a Hoppart, Tenki Rékát és Jordán Adélt a Katona József Színház társulatából. Hencz Péter egész oldalas fekete-fehér fotói rengeteget hozzátesznek az interjúkhoz. A legfrissebb szám, a 14. igazán exkluzív példány. Formájával, vastagságával, eleganciájával mindenképpen. KEPP showroom: négy fiatal díszlettervező nemzetközi porondon. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem textil szakán végzett lányok nagy léptekkel haladnak előre a pályán, új kollekciójuk elválaszthatatlan a természettől. A divat a kultúra fontos eleme, állítja Valerie Steele, a világ egyik neves divatteoretikusa, aki a Yale Egyetemen hallgatott modem európai kultúr- és eszmetörténetet. Vele is egy terjedelmesebb beszélgetés révén ismerkedhet meg az olvasó. A New Yorkban élő, magyar származású festőművész, Rita Aschermann (Bakos Rita) első budapesti, a Ludwig Múzeumban nyílt kiállítása kapcsán vall magáról a The Room oldalain. A szexuális függőség balladája című fotósorozatával a Tiger Lilliest is megihlető Nan Goldin Tarr Béla, a világhírű magyar filmrendező rajongója. Három fotójához nyílik meg egy hosszú beszélgetésben, amely után az Üzbegisztánból származó filmrendező-testvérpár, Danila és Luka Kostil vallanak az alkalmazott filmezésről, Oroszországról, szórakozásról és szomorúságról, futó projektekről és szoros együttműködésükről. Dión Lee, a fiatal ausztrál divattervező egyelőre nem világhírű, de nagyon hamar az lehet, állítja a lap. Szabászati bravúrokkal és rafinált trükkökkel gazdagított mhái mögé lát, aki elolvassa a vele készült anyagot. A hátralevő oldalak ugyancsak a divatról szólnak. A világ legrangosabb magazinjaiba illő, parádés fotósorozatokkal. Itt láthatjuk Czukor Balázst, nemzedékének egyik izgalmas színészegyéniségét is. Modellként szerepel azon a képsorozaton, amely a flaszterről egy sötét parkba viszi különböző öltönyökben, őszi-téli kabátokban. A The Room legutóbbi száma ugyanis ősz/téli lapszám. Remek olvasnivaló egy csésze illatos tea mellé. Különösen azoknak, akik eddig az Andy Warhol által alapított amerikai Interview megszállott vásárlói. Alexander Payne rendező filmje egy jól szituált család napjairól szól; arról, hogyan küzdenek a szív dolgaival és a paradicsomi örökséggel Utódok hawaii fényben és árnyékban, felpörgető Arany Glóbusszal TALLOSl BELA „Hawaii a boldogság és a szerelem szigete. A turistáknak. Azok, akik ott élnek ugyanúgy keserűség és öröm között töltik napjaikat, mint bárki más a világon. Matt King (George Clooney) eddigi békés hétköznapjait például alaposan összezavarja a sors. Felesége csónakbalesete után magára marad két lányával meg néhány olyan meghökkentő információval, amit addig nem is sejtett élete társáról. Miközben nagyon észnél kellene lennie, hiszen az örökségül rámaradt ősi erdőség eladásáról fog dönteni, kénytelen megküzdenie a szív dolgaival is: a lányaiéval, a rokonaiéval és sajátjával egyaránt.” Ez olvasható az Utódok ajánlójaként, és a film, Alexander Payne rendezése nem is sokkál több, mint amit ebből megtudunk. Ilyesmibe bonyolódunk bele hawaii hangulatvilágításban, fényben és árnyékban, amire ez a pár soros ajánló utal, kicsit mozisítva hatáskeltő részletekkel, s ettől valami olyan föld felett lebegő amerikai (hollywoodi) valóságba visz el a történet, ami nekem itt, közép-európai földön, súlyos tappancsokkal lépegető halandónak nem igazán érinti meg a lelkemet és a szívemet. Távolból vagy felülnézetből tudom szemlélni minden érzelmi vonzatát. Ki tudok maradni belőle - ami nálam ritkaság. De valahogy sehol sem érint meg. Távoliak, legalábbis számomra annak tűnnek az emberi viszonyai. Az én realitásérzetemmel mérve nem egészen tűnnek olyannak, ahogy az általam élt életben - annak mindenféle szociális és társadalmi vonzatát beleértve - megtörténnének. Nem azt mondom, hogy minden hawaii füinget sűrítsen szürke ködbe a kelet-európai filmekéhez haGeorge Clooney és Hawaii - kell több?! (Fotó: Bontonfilm) sonló, lehúzó naturalizmus. Ne! De ebben a műben nagyon ott van a mindent elmaszatoló jópofaság, kedélyesség (bár igaz, hogy vígjátéknak sorolják be / és drámai kategóriában kapott Glóbuszt!). Ettől a kedélyességtől valahogy tétnélküliség érzetem alakult ki. Talán azért, mert hitedenkedem, hogy mindenki olyan jól szituéban él a tenger vonzatában. S lehet, hogy az ilyen nagy lábon élő hawaiiaknak, mint az Utódok szereplői, más a lelkialkatuk, és akkor ez mégis egy mindent hitelesen visszaadó nagy film. így tudom értelmezni ezzel a produktummal kapcsolatban az Arany Glóbuszt meg az Oscar-jelölést. Nem lesöp- rendő film persze az Utódok. Csak olyan, hogy megnézem, azt jó napot, megyek tovább. Nem mondom, hogy sajnálom rá az időt, de sem érzelmileg, sem szellemileg nem tölt fel úgy, ahogy egy Glóbusszal meg- vagy felpörgetett alkotástól elvárnám. Intelligens munka. Ha viszont valaki azonosulni tud a valóságával, annak csúcsérzés lesz minden kockája. Végül is nincs vele baj. Nagy volumenű projekt, nem volt semmi a látványvilágát anyagilag fedezni. A kómás beteg témája, az elidegenedett rossz lányok apához édesgetése, a nagyszülők unokák közti ellentét felnagyítása, az üzleti machinációk az erdőség körül, amelyek hátterébe szép hawaii paradicsomi illúziókat látunk, el tudja adni magát, díjak fényében még inkább. Végül is ez csakegymozi! Hawaii! Az Utódok című film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on.
