Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-18 / 41. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 18. Szalon 23 KÖNYV A SZALONBAN A tehetséges, belevaló H. G. Wells Komáromi Szalon a Mokka kávéházban Téma: Szlovákiai magyar túlélési stratégiák Vendég: Hunčík Péter író, pszichiáter Az est házigazdája: Hadas Miklós szociológus Időpont: 2012. február 22., szerda, 18:00 óra Helyszín: Mokka kávéház, Révkomárom, Megye utca 11. A belépés ingyenes, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. FOLYÓIRAT A SZALONBAN Jelenkor, 2012. február Henry James után, akit Author, Author! című regé­nyében örökített meg, a min­dig kitűnő David Lodge ezút­tal - a James-kortárs és bizo­nyos értelemben vetélytársa - Herbert George Wells életéből faragott remek olvasmányt. Persze nem volt nagyon ne­héz dolga, Wells élete kifeje­zetten regényes volt. A Man of Parts című (ma­gyarul Tehetséges ember, Be­levaló ember) vaskos kötet elolvasása után az embernek olyan érzése támad, hogy Wells nem egy ember, ha­nem legalább fél tucat ha­landó életét élte le az alatt a majdnem nyolcvan év alatt, amíg a földön tartózkodott. H. G., ahogy az írót szólí­tották, nem volt átlagember, élete pedig ellenkezője volt az unalmasnak, gondolatait és érzelmeit is a nagy sebes­ség jellemezte. Találkozott Leninnel, Sztálinnal, Theo­dore és Franklin Roosevelt amerikai elnökökkel. Ele­mezte a múltat, megfigyelte és leírta a jelent, és elképzel­te a jövőt. Nézetei és jóslatai olvasók millióit érdekelték, írásait kortársai is - George Orwell vagy Karinthy Frigyes - figyelemmel kísérték. Tö­mérdek regénybe való, látszólag felesleges drámát „gyártott” saját maga és sze­rettei számára, látszólag nem okulva hibáiból. Első feleségének, aki uno­katestvére volt, hosszú ideig udvarolt, de házasságuk há­rom év után felbomlottamért Wells szerelemre lobbant egy akkori diákja, Amy Catherine Robbins iránt. Az első házas­ság sikertelenségének igazi oka azonban kielégítőnek ko­rántsem mondható intim éle­tük volt. Szerzőnk második feleségében sem találta meg ideális szexuális partnerét, de Jane - Wells így nevezte el feleségét, mert az Amy Cathe­rine nem tetszett neki - leg­alább intellektuálisan partne­re volt, életét pedig egysze­rűbbé és kellemesebbé tette. H. G. Wells elszegényedett angol középosztálybéli csa­ládba született 1866-ban. Nyolcévesen eltörte a lábát, és a hosszú felépülés alatt kez­dett el olvasni. Egy magánis­kolában tanult egészen addig, amíg apja baleset következté­ben munkaképtelenné nem vált, és anyja cselédi fizetése nem volt elég a család eltartá­sához. Ezek után több helyen inasnak állt, de már akkor is az írás, a könyvek érdekelték a legjobban. Végül, újból any­ja segítségével, tanársegédi állást kapott, később ösztön­díjjal biológiát tanult Lon­donban. Itt, a mai Imperial College Londonban irányult figyelme a társadalmi beren­dezkedésre, itt ismerkedett meg Platón írásaival és a szo­cializmus eszméivel, került közel az akkoriban alakult Fabiánus Társasághoz. Wells első bestsellere az Az időgép című regény volt, 1885-ben. Tudományos köny­vei közül az Anticipations of the Reaction of Mechanical and Scientific Progress Upon Hu­man Life and Thought (alcíme szerint Kísérlet a jövendő­mondásra; 1901) hozott igazi sikert, amelyben elképzelte a világot 2000-ben. Abban, hogy az autók és vonatok el­terjedésével a lakosság nem lesz annyira urbánus, mint 1900-ban, és hogy a társa­dalmi normák lazulnak, mi­után a nők és a férfiak is na­gyobb egyéni szabadság után vágyakoznak, igaza lett. Mi­ként az európai uniós jöven­dölése is igazolódott. Ezzel szemben azt, hogy a repülő mindennapi közlekedési esz­köz lesz 1950 előtt, és hogy a tengeralattjárók sikerre vi­szik, kizártnak tartotta. Korai sci-fi-könyvei is nagy tetszést arattak, ezek már nemcsak az anyagi sikert, a társadalmi elismerést is meghozták az ambiciózus és hiú író számára. A Dr. Mo­reau szigete, A láthatatlan ember, a Világok harca, Az első ember a Holdon című ma már klasszikusnak tartott regé­nyei új témákat vezettek be a sci-fi-irodalomba. Említésre méltó, hogy Szilárd Leót Wells The World Set Free (A fölszabadult világ; 1914) című könyvében leírtak ihle­tették a láncreakció elméle­tének kidolgozásában. Wells több mint száz meg­jelent könyve mellett a novel­lákat, kisprózát és a tudomá­nyos műveket is ontotta ma­gából irdatlan tempóban - megesett, hogy évente két könyvet is kiadott. Szerelmi életét is hasonló iramban űzte - gyakran párhuzamo­san több szálon is -, s persze fabiánus tevékenységét is folytatta írói elfoglaltsága mellett. Ezenkívül megter­vezte családja számára az ideális vidéki házat, majd felügyelte megépítését, sze­relmi fészkeket bérelt Lon­donban - ahol szeretőit fo­gadta -, Európán belül és kí­vül is gyakran tett utazásokat, előadott és kirándult - főleg szeretőivel -, Svájcba, Olasz­országba vagy Moszkvába. Wells második felesége be­leegyezett abba, hogy vezeti a háztartását, neveli gyerme­keit, intézi a levelezését, le­gépeli kéziratait és segíti írói karrierjét, de nem él vele há­zaséletet, ennek következté­ben szerzőnk szabadon tart­hatott szeretőket. Jane egyet­len feltétele az volt, hogy tudni akar róluk. Wells pedig mindig elmesélte vagy meg­írta feleségének az éppen ak­tuális szerető történetét, cse­rében felesége tanácsokkal látta őt el, és több esetben még Wells előtt tudta, ki lesz a következő múzsa. Két fiuk született, Jane a haláláig Wells felesége maradt. Az idősödő író nem állt el­len a fiatal, néha egészen fia­tal nők közeledésének sem. Mivel az egyik ilyen ifjú sze­retőjének, a feminista író Amber Reevesnek a szülei is a tagjai voltak a Fabiánus Társaságnak, s a nemi vi­szony terhességgel végző­dött, Wells tekintélye a tár­saságon belül nagyot zuhant. Később a nála huszonhárom évvel fiatalabb Rebecca Westtel folyatott hosszú sze­relmi kalandot; Anthony West nevű fia ebből a kap­csolatból való. Wells a testi szerelemre mint afféle sportra, a feszült­ség levezetésének tökéletes eszközére tekintett. Elizabeth von Armin íróval folytatott románca alatt elégedetten jegyezte meg, hogy Elizabeth kitűnő olvasó és vitapartner, és nem utolsósorban ő is sze­ret a szabadban szeretkezni. De Elizabeth is azon a véle­ményen volt - csakúgy, mint Rebecca és a szeretők több­sége -, hogy az író, bár elkö­telezte magát Jane iránt, al­kalmi partnerei miatt előbb- utóbb elhagyja feleségét, és új családot alapít. A szabad szerelemről alkotott nézeteit Wells hosszú és sűrűn egy­mást követő regényeiben és leveleiben fejtette ki. Levele­zéséből tudjuk meg például azt is, hogy nem értette, mért szakított vele Elizabeth, amikor bebizonyosodott, hogy rajta kívül más nője is van. De amikor valamelyik szeretője bevallotta neki, hogy más férfival is szeretne viszonyt folytatni, őrült fél­tékenység és düh fogta el. Kíváncsi volnék, vajon jobban érezné-e magát H. G. a 21. században, esetleg egy poligám mormon települé­sen. Regényeiben, politikai tevékenységében és más írá­saiban is egyre csak a nők egyenjogúságának kérdését feszegette. Az érdekelte leg­inkább, milyen társadalmi berendezkedésben tudnának anyagilag függetlenek lenni, miközben gyereket nevelné­nek, háztartást vezetnének és szabadon tartanának szere­tőket. Elméletileg támogatta az anyagi javak egyenlő el­osztását, de a gyakorlatban nem osztotta szét a maga te­temes vagyonát. Igaz, Rebec­ca West és gyermeke háztar­tásának költségeit végig áll­ta. Másrészt hagyta, sőt tá­mogatta, hogy a gyermekét váró Amber Reevest egy fia­tal ügyvéd - akit Amber nem szeretett - feleségül vegye. Lányuk csak tizennyolc éve­sen tudta meg biológiai apja kilétét. Lodge könyve stilisztikai- lag két részre osztható: az el­ső bemutatja H. G. életét a művei, levelezése és más for­rások fényében. A másik részben, amitől a Man of Parts regénynek minősül, egy hang - talán Lodge, talán Wells lelkiismerete - beszél­get az idős, halála előtt álló íróval. H. G. pedig türelme­sen válaszol a legintimebb, lényének lényegét feltárni akaró kérdésekre is. Wellsnek az volt a meggyő­ződése, az emberiség csak ak­kor tud előrejutni és fejlődni, ha a nemzeteket egy magasan képzett elit vezeti, amely semminek sem hódol be és a tudomány szabályai szerint kormányoz. Ez sajnos eddig csak kevés helyen vált valóra. Másik elképzelése: minden háború kiküszöbölése a nem­zetközi együttműködés által - továbbra is utópisztikusnak látszik. Abból kiindulva, amit ma H. G. Wells életfilozófiájáról tudunk, valószínűleg maga sem bánta volna, hogy mun­kásságának, életútjának és gondolatainak egy ilyen te­kintélyes angol író a 21. szá­zadban ennyi figyelmet szen­teljen. LAPAJÁNLÓ „Kísértethazám, ha rólad gon­dolkodom. .. ” (Schein Gábor) A lírarovat Schein Gábor, Lá- záry René Sándor, Kerber Ba­lázs, Mestyán Ádám és Nyizs- nyánszki Anna Eszter verseit közli. A prózarovatban részletek olvashatók Komád György ön­életrajzi regényéből és Mircea Cártárescu regényéből (Silistra- korszak - Koszta Gabríella for­dítása). A rovat közreadja Sán­dor Iván regényrészletét, vala­mint Osgyán Edina novelláját. P. Müller Péter kritikát közöl Weöres Sándor A kétfejű fene- vadjának új pécsi bemutatójá­ról. Marafkó László a negyven évvel ezelőtti Jelenkor műhely­vitáiba enged betekintést. Sz. Koncz István Makovitzky József patológussal beszélget. Czeslaw Milosz - a lapszám válogatást közöl a 2011 októ­berében Budapesten megren­dezett nemzetközi Milosz- konferencia előadásaiból. Len­gyel kutatók: Andrzej Fra- naszek, Anna Nasilowska, Jarostaw Klejnocki, Piotr Šliwiňski és Andrzej Stanislaw Kowalczyk tanulmányait is­merheti meg az olvasó. Az összeállításhoz Takáts József Milosz Családias Európa című könyvével foglalkozó írása társul. A kritikarovatban László Emese Bodor Ádám Verhovina madarai című regényéről, Ba­lázs Imre József Jász Attila új verseskötetéről ír. Gyürky Ka­talin Ljudmila Ulickaja Imágó című regényét méltatja. Med­ve A. Zoltán Ólja Savičevic Ivančevič novelláskötetét re- cenzeálja. (b) IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI FOLYÓIRAT SCHEIN GÁBOR verse 105 l.AZAKY KÉNÉ SÁNDOR versei 107 KON KÁD GYÖRGY: Vendégkönyv (Tűnődések a szabadsíigról) (részletek) 110 MIRCEA CÄRTÄKESCU: A Silistra-korszak (Részlet a Káprázat című regényből) 125 SÁNDOR IVÁN; Az éjszaka mélyén - 1914 (regényrészlet) 135 OSGYÁN EDINA: Oszlik (novella) 147 KERBĽR BALÁZS versei 152 MESTYÁN ÁDÁM verse 154 NYIZSNYÁNSZKI ANNA ESZTEK verse 155 ľ MULLER ľ ÉTEK: Kerengők a történelem színterén és színtere alatt (Weöres Sándor: A kétfejű fenevad awgy Pécs l$8ú-ban. Történelmi imnaptikuni Pécsi Nemzeti Színház) 156 MARAFKÓ LÁSZLÓ: A szerkesztő és .íz élő „páncéling" (Műhelyviták a Jelenkurnái ucgyixnt év távlatából) 165 MAKOVITZKY JÓZSEF- A tudomány megszabja a határokat (Sz. Koncz István beszélgetése) 170 Csevfaw Mi tus; (1911 mm ANDRZEJ PRANASZEK; Visszatérés a Családias T.nrófiába, oly sok év után 177 ANNA NASILOWSKA: Czeslaw MUosz nehéz lengyelsége 182 JA KOSIA W KLEJNOCKI: Az Elkerülhetetlenről (Néhány közép-európai reflexió Czeslaw* Milosz három versével kapcsolatban) 187 PIOTR ŠI .IWIŇSKI: Le (nem) írt városok 192 ANDRZFJ STANISLAW KOWALCZYK: Milosz. Ciedroyc. Mieroszewski és az 1956k» magyar forradalom 199 TAKÁTS JÓZSEF: Czeslaw Milosz tanú kV- és vándorévei (Czeslaw Milosz: Családias Európii) 202

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom