Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-18 / 41. szám, szombat

24 Szalon ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 18. www.ujszo.com Művészet és Gondolat ALLIGRAM FOLYÓIRAT A SZALONBAN A Kalligram, februárban BOROSS AMBRUS Két jó regényrészlet határoz­za meg a februári szám első be­nyomását, s a lap egyúttal mindkettőnek márciusi folyta­tását is előrejelzi. Márton László Rettentő jó emberének már a felütése is laktanyaszagú, eh­hez jönnek a nyulak, vagyis a fő­iskolai hallgató sorkatonák: ,A nyulak el voltak kényeztetve.” Kemenes Géfin László Fehérló- fia című regénye a Kalligram hasábjain már ismert utakon kanyarog, ezúttal a 7. könyvből származik a részlet. A próza tar­tományában Zsupos Norbert Elszakadás című novellája ol­vasható még, Nyerges Gábor Ádám két kisprózája, valamint Veres István Kutyaütők című novellája. A lírát Aczél Géza prózaversei vezetik be -bevezetődika szino- líra mint műfaj-meghatározás is, a három rövid szekvencia az á betűvel kezdi (ábrándozik, áb- rázat és ábrázol), s ezekkel a szavakkal: „keresgélve magam­ban a lírát szétdobálva lelkem­ben a múltat...” Aztánegy tekin­télyes Csehy Zoltán-blokk nyolc verssel: lazán keresetlen és ke­resetlenül laza rusztikus-urbá­nus zsánerképek csattanóval. Líra tovább: Szálinger Balázs, Orcsik Roland és Farkas Zsolt (bizony, a kritikus Farkas Zsolt) egy-egy verse, valamint Győréi Zsoltnak egy fergeteges összeál­lítása: a Velemi Névtelen kéz­iratban fönnmaradt s most föl­lelt alkotásaiból négy vers és egy szonettkoszorú nyomtatásban mostjelenikmegelőször... A Bevezetés a szövegiroda­lomba című Dreff János-szöveg esszének tartatik, és annak is jó, egy beszélgetés hangfelvétele leiratának álcázza magát, an­nak is jó. (Aligha fordítva nem van: leirat, mely esszé álcában.) Jó olvasni, jó nézegetni a milli­óm kis ábrát, a képeket és a szö­vegkiemeléseket, ez utóbbiak a számítógépes szövegszerkesz­tés hőskorának nosztalgiáját éb­resztik; sajnos, a legkisebb betű­típust nem tudom elolvasni, így azzal vigasztalom magam, hogy biztosan mások se (sajnos, be­vallom, a legkisebbnél egy betű­ponttal nagyobbakat se). Hátul (86-92. oldalak) igen finom képanyag: íróportrék (írók s alkotók portréi), fekete­fehérben (fekete alapon), Ste- kovics Gáspár képei, ezekhez Bojár Iván András írt kis eliga- zítót. A sorozat mint arckép- csarnok pedig megelőlegezi az utána következőt (a folyóirat­záró szöveget); ez Kukorelly Endre Ez így című esszéje. Esszének írják ezt is, én költői irodalomtörténetnek olvasom, láthatóan névsorolvasásnak ál­cázott olvasónapló, 666 név (nem megszámoltam, a szöveg számol el és le ennyivel); nem mindig műközpontú, gyakran névközpontú és néha csak az irodalmi életnek nevezett se irodalom, se élet (Csurka Ist­ván és a rántotta, a rendelés és a falás: mire ez a Kalligram feb­ruári számában megjelent, már túl vagyunk ezen az emléken - olvastuk az ÉS-ben). Jó szöveg, rafinált, és okosan gazdálkodik az ördögi számmal. (Némely sorát nem értem, vagy értem, de nem tudok vele egyetérteni: hogy H. Nagy Péter például nem olvas újra, vagy hogy a mellérendelő kötőszó épp Mi- zser Attila és Gazdag József közt leli helyét.) Nagyon jó szám, ötletes, üde, bárhol fölüthető, és nehéz letenni. AFORIZMÁK Vannak képviselők, akik politikailag fejlettebbek, mint szellemileg. TOMI VINCE ♦ Amióta a világ világ, kisebb­ség uralkodik a többségen. Poli­tikusok a népen. ♦ Az igazság ellenkezője egy másik igazság. És néha a ha­zugság. ♦ Nevén nevezte a dolgokat. Az embereket nem. ♦ Legnagyobb érték a kezdő sportoló. Belőle még lehet va­lami. ♦ Régi mese. Csak az doppin­gol, aki lebukik. ♦ Nem elég apának lenni. An­nak is kell látszani. ♦ Az írott szabályokat nem lép­te át. Csak az íratlanokat. ♦ Százszázalékos demokrá­cia: senki sem olyan jelentékte­len, hogy ne tudjon ártani má­soknak. ♦ A nulla tudja, hogy önmaga semmi. Ebben van az ereje. ♦ Érdekes, hogy az emberek nyíltan szidhatják a kormányt. Az viszont csak titokban a népet. ♦ A kezdő költőnek ihlet kell. A profinak előleg. ♦ Olyan barát, aki nem hagy cserben, ha nincs belőle haszna. ♦ A meztelen igazság senkit sem érdekel. Ha öreg. ♦ Szerény ember. Számára nem az eredmény fontos, ha­nem az elismerés nagysága. ♦ Kitűnő a memóriája. Jól em­lékszik arra, ami sose történt meg. ♦ Meggyőzték, hogy tisztes­séggel messzire juthat. És áthe­lyezték. ♦ Ahol sok minden furcsa, ott majdnem minden megszokott. ♦ Könnyű azt mondani, hogy élj becsületesen. De ki mond le önként a jólétéről?! ♦ A politikus számára nem a győzelem a fontos, nem is a részvétel. Hanem hogy minél tovább játékban maradhasson. ♦ Vannak butaságok, melye­ket csak szakemberek képesek elkövetni. ♦ A jó orvos rendelőjében mindig soka beteg. ♦ Mindenki pótolható. Attól függ, hány emberrel. ♦ Némely szülő mindattól megtanítja félni a gyereket, amitől egyébként nem félne. ♦ Aki nem fél semmitől, az is fél valakitől. ♦ Konzervatív politikus. A megtapasztalt dolgok úttörője. ♦ Egyesek boldogan élnek. És nem is tudnak róla. ♦ Szemrehányást tett saját lel­kiismeretének. ♦ Az okos buta nem tanul. Tudja, hogy nincs értelme. ♦ Szándékosan nem csinál semmit. Hogy szavai szerint ítéljék meg. ♦ Sok ember karrierje csúcsán morális mélységekbe zuhan. ♦ A plágium a lopás egyetlen módja, amelynél a tolvaj visszahagyja a névjegyét. ♦ Aki tisztában van képessége­ivel, az már sokat tud. ♦ Új időszámítás. Mindenki olyan öreg, amilyennek érzi a felettese. ♦ Némely dolgot el kell hinni, hogy lássa az ember. ♦ A korrupció elítélendő. A fi­gyelmességjólesik. ♦ Minél kisebb az emberek kö­zötti különbség, annál differen­ciáltabb az irigység. ♦ A rossz lelkiismeret remek kifogásokat szül. ♦ Tiszta bort a politikusok kí­nálnak. Nem keverik igazság­gal. ♦ Sok nulla azzal dicsekszik, hogy megtízszerezi annak érté­két, aki mellé áll. Álló- és mozgóképek, képversek, versplakátok, kódolt versek, verskódok, verziók Juhász R. József: Urban Mémoire CSANDA GÁBOR E sor fölött, a nevem helyett eredetileg az állt volna, hogy KÖNYVAJÁNLÓ. Alatta pedig úgy indult volna a szöveg, hogy „Megjelent Juhász R. József új verseskötete.” Ezt terveztem, mikor Rokkó, az Urban Mémo­ire szerzője tudatta velem, hogy megjelent a mű. Mivel rö­viden vázolta is, milyen alko­tásról van szó, tervem is esze­rint változott, mégpedig arra, hogy „Megjelent Juhász R. Jó­zsef Urban Mémoire című alkotása.” Aztán elmentem Somorjára megnézni a művet, s a Fórum Intézet csarnokában tárlat fogadott: falon függő, bekeretezett képek, jórészt képversek. Hamar beláttam, hogy a tárlathoz túl szűk az „alkotás” meghatározás. A pla­kát nagyságú képek pedig QR- kódokat tartalmaztak, sőt egyikük ilyen pontkódokból állt - ezek némelyikét a szerző okostelefonjával ott helyben le is töltöttük s visszafejtettük. Ekkor már sejtettem, hogy a „megjelent” sem fedi azt, ami az Urban Mémoire egyik lénye­ge. Ez ugyanis folyamatosan megjelenítődik, sőt, a befogadó által akár újra is íródik. Hosszabban ezt most nem ecsetelném, csak még annyit ehhez, hogy a kétdimenziós (nemcsak telefonnal, hanem számítógéppel is olvasható) kódokon túl a látvány eseten­ként háromdimenziós is: ehhez erre alkalmas 3D-szemüveg szükségeltetik. S persze azért valahol igaz, hogy megjelent JRJ új kötete: a tizenhárom plakát ugyanis számozva, aláírva, dobozolva (könyv alakba zárva), a doboz­ban összehajtogatott formában kapható. Aki plakát formában szeretné a művet birtokolni, annak ott a tokos verzió: a hengeres változatban a plaká­tok nincsenek hajtogatva, de ugyanúgy számozottak és alá­írtak, s ennek az exkluzív kivi­telezésnek a háromdimenziós látványt biztosító szemüveg is része. Ugyanez (a hengeres Ur­ban Mémoire) hamarosan szlo­vákul és angolul is hozzáférhe­tő lesz - ezekben eggyel keve­sebb a plakát, mert a Magyar vers című alkotást nem tartal­mazzák. S Van végül internetes kiadása is a műnek; szintén há­rom nyelven. Röviden: az alko­tás nemcsak médium és befo­gadó-, hanem nyelvfüggő is. Valamint: ezek kombinációja - az Itt az idő című versplakát szövegéhez mindhárom nyel­ven más képvers tartozik. Az érdeklődőknek elsőként az Urban Mémoire szerves ré­szét képező alábbi oldalt aján­lom: www.juhaszrokko.eu/en /urban_memoire, melyen a megfelelő nyelvű kötet kivá­lasztása után vagy QR-reader- rel haladunk tovább, vagy a bal oldali Tartalom kódra kattin­tunk - az itt nyíló oldalról ugyancsak egy kattintással már a versplakátok közé jutunk. Természetesen minden egyes darabot olvasásra ajánlok; ahol erre mód van, nagyítsuk a ké­pet; másutt használjuk a há­romdimenziós szemüveg felkí­nált ikonját; ahol szükséges, kapcsoljuk be a hangot (fej­hallgatóval a legélvezhetőbb); a köteteimmel azonos alkotás második képe kis türelmet igé­nyel, de megéri, mert alul két keretben képsorok mozognak, fölül pedig film fut. A már emlí­tett Magyar vers pedig olyan nem magyar szavakból áll, me­lyeknek magyarul is van értel­mük; s itt jön a vers egyik lé­nyeges jellegzetessége: tovább írható, pontosabban a feltöltött szavakkal (vagy újabb szavak feltöltésével) új versek írhatók, s ezek ugyanitt feltölthetők a honlapra. Magyarán: e vers ol­vasói és továbbírói egy új kötet társszerzőivé válhatnak. 12+ básnických plagátov Balra, font: a mobiltelefonos és internetes kiadás, alatta a hengeres exkluzív változat, jobbra az összehajtogatott plakátok, dobozban SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom