Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-18 / 41. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 18. www.ujszo.com Párbeszédet a regionális önkormányzatiságról Berényi: autonómia vagy megszűnés ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A dél-szlovákiai régió autonómiája a szlovákiai magyarok megmaradása miatt lenne fontos, s ha ez nem válna valóra, 60-70 éven belül a megszűnés határára kerülhet a helyi magyarság - fejtette ki Berényi József, az MKP elnöke a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorában. Berényi kijelentette, „az autonómia a megmaradást jelentené”, majd hozzátette, hogy „a szlovák politikusok többsége is látja, hogy az idő nem nekünk kedvez”. Ennek fő oka, hogy gyors ütemben fogy a szlovákiai magyarság. Az MKP elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban a kulturális és oktatási autonómia mellett területi modellek is működnek, amelyek integrálták a kisebbséget. Ezért fontosnak nevezte, hogy valódi párbeszéd kezdődjön Szlovákiában a regionális önkormányzatiságról. Az MKP elnöke szerint illúzió a szlovák társadalom toleranciája a magyarokkal szemben. „Van egy nagyon komoly intoleráns réteg, amellyel szemben meg kell védeni a felvidéki magyarságod’ - állítja Berényi. (MTI, vps) RÖVIDEN Se új gázár, se időpont Pozsony. Még mindig nem született döntés a lakossági gázár csökkentésének mértékéről, mivel új fejlemények merültek fel - közölte tegnap Miroslav Lupták, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) szóvivője. „Újabb tényezőket kell figyelembe venni” - magyarázta Lupták, aki nem tudta megmondani, mikorra várható a bejelentés. Az árhivatal tartja magát ahhoz, hogy csökkenteni kell a gáz árát (a kiszivárgott információk szerint 3-5%-kal), mert az orosz Gazprom lefaragta az árakat. A Financial Times brit pénzügyi napilap friss értesülése szerint a Gazprom 10%-kal mérsékelte az európai tarifákat. Ez némi fordulat, mivel januárban az orosz sajtó 20%-os árengedményről cikkezett, az ÚRSO is ennek alapján kezdte meg a felülvizsgálatot. Másrészt a gázművek azt állítja, az elmúlt években 100 millió eurót meghaladó veszteséget halmozott fel a lakossági szegmensben a szigorú árpolitika miatt, ezért most nem indokolt a januári 5,5%-os áremelést követő csökkentés. (SITA, shz) Martens az MKP-ben járt Pozsony. Mérhetetlenül fontos, hogy az MKP bejusson a parlamentbe a márciusi parlamenti választásokon Szlovákiában - mondta Wüfried Martens, az Európai Néppárt (ÉPP) elnöke. „Berényi József pártelnök az ÉPP teljes bizalmát élvezi” - fogalmazott Martens az MKP központjában tett látogatását követően. Hozzátette, az ÉPP másik két szlovákiai tagjának, az SDKÜ-nak és a KDH-nak együtt kellene működnie az MKP-val a választások után. (MTI) Objektív felelősség Pozsony. Aláírta a köztársasági elnök a közúti törvény módosítását. Ennek értelmében júliustól életbe lép az ún. objektív felelősséget bevezető törvény, melynek értelmében már többé nem a sofőr, hanem az autó tulajdonosa lesz a felelős a közlekedésben elkövetett kihágásokért, ha a bűnelkövető kilétét nem sikerül kideríteni. A szlovák hatóságok a Magyarországon hatályos jogszabályhoz igazították a szlovák jogi normát, abban bízva, hogy ezáltal hatékonyabb lesz a bírságok beszedése. (TASR) Még nem kell jeges ártól tartani Pozsony. Jelenleg az Árva, valamint a Garam, a Duna és az Ipoly alsó szakaszán van érvényben elsőfokú árvízvédelmi készültség a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) tájékoztatása szerint. Az elkövetkező napokban az eddigi zord időjárás enyhül, kisebb felmelegedés várható, csapadékkal. Ennek következtében Dél-Szlovákiában olvadásnak indulhat a hó. Danica Lešková, a SHMÚ hidrológiai előrejelzéseket készítő osztályának vezetője szerint azonban egyelőre nem kell jeges ártól tartani a térségben. A Garam alsó szakaszán ugyan gondot jelenthetnek a jégtáblák, de egyelőre nem valószínű akkora torlaszok kialakulása, amelyek miatt a folyó kilépne medréből. (TASR) Helyreigazítás Lapunk tegnapi számában azt írtuk, hogy a Híd február 9-ig 750 ezer eurót költött a kampányra. A helyes számadat 265 ezer - a párt pénzügyminisztériumba küldött kimutatásában ez szerepel, (vps) Kampány útón-útfélén (Somogyi Tibor felvétele) Kampánycsend már nincs a szavazás előtt, a voksolás napján nem lehet felmérést közzétenni Mától hivatalosan dúl a kampány Pozsony. Hivatalosan ma indul a márciusi előrehozott választások kampánya. Bár a pártok nagy része már tavaly megkezdte a szimpatizánsok gyűjtését, a törvény értelmében a választási kampány csak 21 nappal a választás napja előtt kezdődik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában a parlamenti választások előtt már nincs kampánycsend, csupán a választások napján a szavazás lezárultáig tilos közzétenni bármilyen preferenciafelmérést. Exit poll és az első részeredmények Az első exit poll eredményeket a szavazás lezárultával, vagyis este tíz után várhatjuk a televíziókban. Ezek a választási helyiségekből kilépő polgárok válaszai alapján készülnek. Az első részeredményeket a statisztikai hivatal internetes oldalán (volbysr.sk) kereshetjük, az ígéret szerint már fél órával urnazárás után. „Szeretnénk tízpercenként frissíteni az adatokat” - jelezte Ľudmila Benkovičová, a statisztikai hivatal elnöke. Hozzátette, óvintézkedéseket tettek, hogy a hackerek ne tudják eredményesen támadni a hivatal honlapját a választások éjszakáján. Benkovičová szerint óvintézkedéseik nagyságrendekkel lépik túl a 2010-es választási előkészületek mértékét. Az exit poll eredmények viszont közel sem tekinthetők mérvadóknak. 2010. június 12-én például az MKP az exit poll alapján biztos parlamenti bejutónak tűnt, végül csak 4,3 százalékot szerzett. A közszolgálati televízió és rádió a napi műsoridőből legfeljebb tíz órát engedélyez a fizetett politikai hirdetések sugárzására, a pártok külön-külön félórás kampányfilmeket fizethetnek elő. A vitaműsorok napi felső időhatára szintén tíz óra. A közszolgálati médiának ügyelnie kell arra, hogy a politikai hirdetéseket világosan elkülönítse a többi műsortól, hogy a nézők tudják, fizetett hirdetésről van szó. Ha egy-egy párttal hírekben vagy publicisztikai műsorban foglalkoznak, az nem számít reklámnak. Vonaton már nem lehet Tegnap megtiltotta a vasúttársaság, hogy a vonatokban kampányt folytassanak a pártok. „Ha eddig történtek is a kampányhoz köthető események a vonatokban, a vasúttársaság tudta és beleegyezése nélkül történtek” - határolódott el a vasúti kocsikban zajló kampánytól Pavel Kavec, a Szlovák Vasúttársaság igazgatótanácsának elnöke. A vasúttal utazók az elmúlt hetekben tanúi lehettek, hogy a Smer szórólapjai szinte elborítják a vasúti kocsikat és fülkéket. Kavec szerint a társaság nem teheti kockára jó hírét azzal, hogy nyíltan teret ad valamelyik pártnak a kampányra. A ZSSK-t egyébként a közelmúltban több párt is megkereste azzal, hogy propagációs anyagokat szeretne elhelyezni a kocsikban. „Minden ilyen jellegű kérést elutasítunk” - közölte Alexander Buzinkay, a ZSSK kommunikációs igazgatója. Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ elnöke néhány hete azzal vonta magára a figyelmet, hogy felszállt a Pozsony és Nagymihály között közlekedő gyorsra, és fülkéről fülkére járva megszólította az utasokat. Akkor azt mondta, hogy ideje kétharmadát a választások előtt vonatban szeretné tölteni. „A vasúttársaság nem tud mit kezdeni azzal, ha egy politikus jegyet vált a vonatra, és a többi emberrel utazik. Mi csak azt szeretnénk, ha nem zavarnák az utasokat” - tette hozzá Buzinkay. (SITA, TASR, vps) 30 millió eurót kellene szereznie júliusig, hogy megfeleljen a működési feltételeknek Nyárra bajba jut az Általános Egészségbiztosító ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Fizetésképtelenné válhat a 3,5 millió ügyféllel rendelkező Általános Egészségbiztosító (VŠZP), az állami biztosítónak júliusig 30 millió eurót kellene „szereznie". Nyártól ugyanis szigorodnak az egészségbiztosítók fizetőképes voltára vonatkozó kritériumok. Például a fizetési határidő letelte után legfeljebb 30 nap lesz arra, hogy kifizesse az elvégzett orvosi beavatkozások árát, a gyógyszerek árát a patikáknak stb. Ezt az Általános Egészségbiztosító teljesíteni tudj a. A Sme napilap értesülései szerint viszont a biztosító nem tud eleget tenni annak a követelménynek, hogy az alaptőke a befolyó járulékok legalább 3 %-át tegye ki. Ez a VŠZP esetében 70 millió euró, ekkora összeggel viszont nem rendelkezik, mintegy 30 millióra van még szüksége, hogy a törvényi feltételeknek nyártól eleget tegyen. Ha ezt nem teljesíti, akkor az Egészségfelügyeleti Hivatal kényszerfelügyelet alá helyezheti. Erre leghamarabb novemberben kerülhet sor, mivel a törvény szerint a fizetésképtelenség bejelentésétől számított három hónap elteltével lehet kényszerfelügyeletet elrendelni. A biztosító azonban nyugtatni próbálja az ügyfeleit, hogy ha ez be is következne, nem lesz hatással az egészségügyi ellátásra. Marián Faktor igazgató szerint júliusig még van elég idő, s bíznak abban, hogy sikerül előteremteni a hiányzó összeget, de leginkább annak örülnének, ha 2014-ig újabb haladékot kapnának. A biztosító tavaly ötmillió euró nyereséget könyvelhetett el, főleg a kinnlevőségei hatékonyabb behajtásának köszönhetően. Az egészségügyi minisztérium szerint a jelenlegi gazdálkodási feltételek mellett a VŠZP képes lenne a júliusban hatályba lépő törvény feltételeit teljesíteni. Azonban, mint a tárca szóvivője, Katarína Zollerová leszögezte, az előre nem látott dolgok, tehát az orvosok és nővérek bérének emelésére nyújtott összeg további kiadásokkal jár, s ezek is a biztosító költségvetését terhelik. Ezért kér az intézmény haladékot - egyszer már kapott kivételt, 2011 áprüisa helyett 2012 júliusától kell a három szigorúbb kritériumnak eleget tennie. Ebből egyet, az alaptőkére vonatkozó feltételt ma sem tudjateljesíteni. (sán) Feltűnően sok a táppénzes, a Szociális Biztosító szigorítja a betegszabadságon levők ellenőrzését Ezrek „betegedtek meg” az új törvény miatt UJ SZO-ÖSSZEFOGLALO Pozsony. Idén januárban a szokásosnál sokkal többen voltak táppénzen, holott influenzajárvány sem tombolt. Tavaly ilyenkor 4000 táppénzes beteget regisztrált a Szociális Biztosító, most januárban 11 ezret. Ennek minden bizonnyal az idén februárban életbe lépett törvényváltozás az oka. Februártól ugyanis csak az köthet önkéntes betegbiztosítást (ezáltal magasabb táppénzre jogosult, ha megbetegszik), ha emellett magasabb munkanélküli biztosítást és magasabb nyugdíjbiztosítási járulékot is fizet. Ez az eddigi betegbiztosítási összeg sokszorosa; a nettó bér 4,4%-a helyett a 35,15%-a. Az önkéntes betegbiztosítást nagyon sokan kihasználták, emellett sok kismama is élt vele (főleg tervezett terhesség esetén), mert eddig alig valamivel magasabb betegbiztosítást kellett fizetnie, viszont jóval több anyasági segélyt kapott. Ennek most vége, így eddig mintegy 50 ezren mondták vissza az önkéntes betegbiztosítást. Ugyanakkor a pluszjárulék fizetésének megszüntetése után hét napig még „védett időszakban” vannak, és ez alatt érdemes „megbetegedniük”. Most ugyanis még jogosultak a magasabb táppénzre, a későbbiekben már nem. Tehát aki nem fizeti tovább az önkéntes biztosítást, elesik a magasabb táppénztől, hacsak nem megy hét napon belül betegállományba. A Szociális Biztosító szerint ezért ugrott meg januárban a táppénzesek száma, ezért a biztosító szigorítja a betegszabadságon lévők ellenőrzését, (sán, pr)