Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-18 / 41. szám, szombat

Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 18. Elemzők szerint az SDKÚ-nak lépnie kell, ha nem akar kibukni a parlamentből; a Smernek úgy tűnik, nem lesz szüksége koalíciós partnerre MVK: csökkent a Híd és az MKP közti különbség Pozsony. Az MVK ügynök­ség friss felmérése szerint az MKP-nak reális esélye van arra, hogy bejusson a parlamentbe. A Híd támo­gatottsága csökkent, de még így is a küszöb felett van, az MKP pedig alatta. A felmérés ötpárti parla­mentet jósol, masszív Smer-többséggel. MÓZES SZABOLCS Nőtt az MKP népszerűsége, és csökkent a Hídé - derül ki az MVK reprezentatív felmérésé­ből, melyet február 7-e és 12-e között készített. Berényiék még mindig a bejutási küszöb alatt vannak, de már csak 0,3 százalékponttal. A Híd támo­gatottsága csökkent az MVK ál­tal januárban mérthez képest - akkor 7,1 százalékos volt, most 5,9. Az MVK januárban nem hozta nyilvánosságra az 5 szá­zalék alatti pártok eredményét, információink szerint az MKP-t akkor 3 százalék alatt mérték. Pavel Haulík, az MVK veze­tője szerint a mozgás két okra vezethető vissza. Egyrészt a Gorilla-ügy részben a Hidat is érintette, ezért támogatói egy része elbizonytalanodott. Más­részt, és ez a meghatározóbb, a Híd nem határolódott el a Smerrel való esetleges válasz­tások utáni együttműködéstől. „A magyarok ugyanis, főként a nemzetiségi politikát tekint­ve, hasonlóan negatívan látják a Smert, mint a HZDS-t vagy az SNS-t. Aki tehát egyértelműen elutasítja a Smerrel való együttműködést, az pluszpon­tokat szerezhet” - magyarázta lapunknak Haulík. Ötpárti parlament Az MVK felmérése szerint csak öt párt jutna be a parla­mentbe, ennek köszönhetően a Smer masszív többséget sze­rezhetne - 84 mandátuma len­ne, ami csak hattal kevesebb, mint az alkotmányos többség. „Azok a viták, amelyek arról szólnak, hogy kivel fog kormá­nyozni a Smer, teljesen fölös­legesek. Úgy néz ki, hogy egyedül” - mondta Haulík, aki szerint még ha egy párttal több is jutna be a törvényhozásba, a Smer akkor is többséggel ren­delkezne. „Ha hét bejutó lenne, akkor már talán nem sikerülne egyedül kormányt alakítania Ficóéknak” - tette hozzá. A parlamentből kibukó pár­tok között lehet az SDKÚ is. Az utóbbi két hónapban az összes releváns ügynökség komoly népszerűség-csökkenést muta­tott ki Dzurindáék esetében. Haulík szerint a 4,3 százalék nem feltétlenül a mélypont. „At­tól függ, hogyan reagálnak erre. Ha rosszul, még nagyobb lehet a veszteség” - mondta. A felmérés szerint az SDKÚ választói nem pártoltak át máshoz, így egy ré­szüket még visszaszerezhetik a választásokig. Érik az alkotmányos többség (SITA-felvéteí Dzurinda: menni, vagy nem menni? Elemzők szerint az SDKÚ- nak ebben a helyzetben feltét­lenül lépnie kell valamit, de abban nincs egyetértés, hogy mit. „Segítene, ha Dzurinda visszalépne. Ez komoly jelzés lenne az SDKÚ szimpatizánsai­nak” - nyilatkozta Ján Bará- nek, a Polis ügynökség vezető­je. Miroslav Kusý politológus szerint Dzurindának be kellene jelentenie, hogy a választások után visszavonul. ,A választó nem naiv. Nem tudom, elhin- nék-e ezt neki” - véli Martin Slosiarik, a Focus ügynökség vezetője. Haulík szerint Dzu­rinda lemondása kétélű fegy­ver. „Lehet, hogy ezzel vissza tudnák nyerni az elpártoló vá­lasztóik egy részét, de lehet, hogy ezt a Gorillában megfo­galmazott vádak beismerése­ként, vagy menekülésként fog­nák fel a szimpatizánsok és to­vább zuhanna a párt népsze­rűsége” - így Haulík. Az SDKÚ központi tanácsa ma ülésezik, a párt képviselői közül eddig nyíltan senki sem szólította fel távozásra a pártel­nököt. „Választóink a legkriti- kusabbak közé tartoznak, Pártok támogatottsága Smer 40,6% 84 KDH 12,7% 26 Egyszerű Emberek 7,0% 15 SaS 6,1% 13 Híd 5,9% 12 MKP 4,7%­SDKÚ 4,3%­SNS 3,6%­99% 3,4%­Forrás: MVK ügynökség ugyanakkor a leginkább felelős­ségteljesek” - reagált a tegnapi felmérésre a párt szóvivője. Matovič bent, 99% és SNS kint Az SDKÚ-val ellentétben be­jutna a parlamentbe Igor Matovič párja. Az MVK felmé­résének adatait már azután rögzítették, hogy az Egyszerű Emberek listájáról több szemé­lyiség is távozott. „Úgy fest, a lista körüli felhajtás inkább po­zitív eredményt hozott Mato- vičnak” - véli Haulík. „Mi már tavaly nyáron közel 5 százalé­kot mértünk neki, amikor még szó sem volt előrehozott válasz­tásokról, és Matovič is csak ak­kor indította el a pártalapítást” - mondta a szociológus. A másik protestpárt, a 99% ezzel szemben kimaradna a tör­vényhozásból. „Ez, Matovičék- kal ellentétben, csak egy válasz­tási termék. Ők a mindenki másnál korábban indított masz- szív kampánnyal tettek szert előnyre. De ahogy elindultak a tévé- és rádióviták, ahogy elin­dul a klasszikus kampány, elve­szik ez az előny” - véli Haulík. Kimaradna a parlamentből az SNS is. Idén az MVK mellett a Focus és a Polis is 5 százalék alatt mérte Slotáék támoga­tottságát. „Az SNS-re ugyan­olyan sors vár, mint a HZDS-re, Fico ellopta választóit. Nagyon valószínű, hogy kimarad a parlamentből” - mondta az MVK vezetője. A friss felmérés szerint a vá­lasztói részvétel 46 és 52 száza­lék között lesz (2010-ben 58,8 százalékos volt). Az ügyészség közzétette a Gorilla-akta és a szavazatvásárlás kapcsán indított vizsgálatok leállításáról szóló határozatokat Háromszor kérték ki a Gorilla-hangfelvételeket - sikertelenül Pozsony. Nyilvánosságra hozta az ügyészség a Gorilla­akta, illetve a képviselő-vásár­lás kapcsán korábban indított vizsgálatokkal kapcsolatos ha­tározatokat. Mindegyik eset­ben a bűnvádi eljárás leállítá­sáról van szó. Tanúként Jirko Malchárek volt gazdasági mi­nisztert; a Smer elnökét, Ro­bert Ficót; az SDKÚ elnökét, Mikuláš Dzurindát és Dániel Lipšicet, a KDH alelnökét hall­gatták ki. Milliók „szófogadásért” Malchárektől a nyomozók például azt is megkérdezték, milyen kapcsolata volt a két akkori HZDS-es ellenzéki kép­viselővel, Eduard Kolesárral és Karol Džupával. Ők 2005 szep­temberében egyik napról a má­sikra kiléptek pártjukból és független képviselőként a koa­líciót kezdték támogatni. Az internetre felkerült Goril­la-akta szerint Džupa állítólag Jaroslav Haščáktól, a Penta pénzügyi csoport társtulajdo­nosától négymillió koronát ka­pott, hogy „szót fogadjon.” A Gorilla szerint Kolesárnak hatmillió koronát kellett kap­nia. Erre Malchárek és Haščák párbeszédéből derült fény. A volt gazdasági miniszter a szavazatvásárlás kapcsán tett vallomást a rendőrségen. A fő­ügyészség honlapján közzétett dokumentum szerint Malchá- reket - saját bevallása szerint - Kolesárhoz és Džupához is ba­ráti szálak fűzték. ,A tanú, Jirko Malchárek mindkettőjükkel beszélt arról a lehetőségről, hogy független képviselőként tevékenykedné­nek a parlamentben” - olvas­ható az ügyészség jelentésé­ben. Elmondta, nincsenek in­formációi arról, hogy a két képviselő valamilyen jutalékot kapott volna a pártból való ki­lépésért, illetve a kormány tá­mogatásáért. Tagadják, hogy bármit kaptak A két képviselő hirtelen kilé­pésével kapcsolatban akkori­ban Robert Fico tartotta a leg­több sajtótájékoztatót. „Mind­ketten a HZDS leglojálisabb képviselői közé tartoztak, még csak jelét sem adták annak, hogy átpártolnának máshova vagy megváltoztak a nézeteik” - mondta Fico a nyomozónak. Džupa és Kolesár is vissza­utasítja, hogy bármit kaptak volna. Vallomásukban mind­ketten hangsúlyozták, szaba­don döntöttek, senki sem befo­lyásolta őket, mi több, a kilé­pést még egymással sem egyez­tették. Az internetre felkerült dokumentumokból az is kide­rül, hogy az SIS tavaly júliusig nem foglalkozott a Gorilla-ak­tával kapcsolatban tett bűnvádi feljelentéssel, amelyet minden bizonnyal a Szlovák Informá­ciós Szolgálat (SIS) volt tagja, Peter Mravec álnéven tett a tit­kosszolgálati igazgatónál. Arra figyelmeztetett, hogy valaki üz­letelhet a Gorilla-aktával. „Az SIS utolsó, 2011. július 12-i válaszában az áll, hogy nem indított eljárást az írásos feljelentés kapcsán” - olvas­ható a jelentésben. A nyomo­zó állítólag háromszor kérte ki az SIS-től a Gorilla-üggyel kapcsolatos dokumentumo­kat és hangfelvételeket, ered­ménytelenül. 2010 novemberében Ivan Gašparovič államfőnél kérte a nyomozó az SIS volt igazgató­jának, Jozef Magalának a fel­mentését a titoktartási kötele­zettség alól, ám ez a kezdemé­nyezése sem volt sikeres, mivel a Nemzetbiztonsági Hivatal szerint a volt SIS-es igazgató­val kapcsolatos döntések a je­lenlegi igazgató hatáskörébe tartoznak. Azt, hogy a jelenlegi igazga­tó, Karol Mitrík felmentette-e Magalát a titoktartás alól, nem tudni. Ugyanúgy, mint azt sem, hogy a hatóságok a Gorilla kapcsán indított vizsgálat so­rán már kihallgatták-e a titkos- szolgálat volt és jelenlegi kép­viselőit. Nicholsontmár kihallgatták A Gorilla-aktáról írt könyv szerzője, Tom Nicholson újság­író hétfőn tett vallomást a bíró­ságon. A kihallgatás után el­mondta, a nyomozó mindenre kíváncsi volt, és ő mindent el­mondott neki, amit az ügyről tud. Szerinte nem ez volt az utolsó kihallgatás, de arról nin­csenek információi, hogy az SIS ügynökei már vallomást tettek-e. „Kérdés, hogy a titok­tartás alóli felmentés segít-e az ügy felgöngyölítésében, hiszen bizonyítékként csak a hangfel­vételek szolgálhatnának. Az, hogy valamelyik SIS-es emlék­szik arra, hogy valakit látott va­lahol, még nem bizonyíték, de hozzájárul ahhoz, hogy az em­berek teljes képet alkothassa­nak az egész botrányról” - mondta az aktualne.sk hírpor- tálnakNicholson. A betiltott könyv Egyelőre nem tudni, mi lesz Nicholson könyvének sorsa. Ügyvédje azt mondta, a tör­vény által meghatározott időn belül fellebbeznek Branislav Král bíró határozata ellen. Král a múlt héten beismerte, anélkül döntött a betiltásról, hogy olvasta volna a kéziratot. Csupán Haščák becsületbeli nyilatkozata alapján döntött, amelyben az állt, hogy a könyv kiadása sérthetné hír­nevét és a Penta üzleti csopor­tét. „Nem lenne logikus, hogy üyen becsületbeli nyilatkoza­tot adna, ha ez nem lenne igaz” - érvelt a bíró. Tom Nicholson könyve, a Gazemberek első fejezetét Szalon mellékletünkben ol­vashatják. Gorillanyúzó tüntető

Next

/
Oldalképek
Tartalom