Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-17 / 40. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 17. Közélet-hirdetés 3 Az Általános Egészségbiztosítótól kapott összeg nem elég az orvosok kötelező bérfejlesztésére Nyögve emeltek a kórházak Pozsony. Januárban élet­be lépett az orvosok kö­telező béremeléséről szóló törvény, amelyet az orvosszakszevezet (LOZ) kényszerített ki a tavaly szeptembertől de­cemberig tartó tiltakozó akcióival, a megszerve­zett tömeges felmondás­sal. Az e héten esedékes fizetési napon már a megemelt béreket kellett kifizetni az orvosoknak. SÁNDOR RENÁTA A kórházak már a törvény el­fogadása előtt figyelmeztettek: ha az állam nem nyújt nekik többlettámogatást, nem lesz miből fedezni az orvosok meg­emelt bérét. A minisztérium a feszültséget úgy próbálta orvo­solni, hogy az állami Általános Egészségbiztosító nyújt bizo­nyos összeget, amelyből a kór­házak emelni tudják a fizetése­ket. Csakhogy ez a támogatás a kórházigazgatók szerint távol­ról sem elég, ráadásul havonta változó összegű. Horváth Zoltán, a részvény- társaságként működő, megyei fenntartású dunaszerdahelyi kórház igazgatója lapunknak elmondta, az Általános Egész­ségbiztosító minden elvégzett beavatkozás után fizet egy bizo­nyos összeget. A segítség annyi, hogy ehhez a műveletenkénti összeghez még megkapják an­nak tíz százalékát. „Csakhogy ez a fajta támogatás teljesen bi­zonytalan. Hiszen nem tudhat­juk, hogy a következő hónapban éppen hány műtétünk, sürgős esetünk lesz, hány beavatkozást kell elvégeznünk, hány olyan feladatunk lesz, amely után fizet a biztosító” - magyarázta az igazgató. „Intézményünk nem engedheti meg magának, hogy például ne fizesse be a Szociális A kezdők is többet kapnak (Jón Krošlák illusztrációs felvétele) Biztosítóba az alkalmazottak után a járulékokat. Ha nem fi­zetnénk be, elvesztenénk a pá­lyázatainkkal nagy nehezen nyert pénzt” - mondta Horváth Zoltán, hozzátéve: rendkívül igazságtalan a rendszer, amely az állami kórházak tartozásait rendezi, akiskórházakatviszont a sorsukrahagyja. „Betartottuka törvényt, orvosaink megkapták az előírt béremelést. Csakhogy ez nyilván valaminek a rovására megy. Mivel a Szociális Biztosí­tónak nem tartozhatunk, így felhalmozódik az adósság a töb­bi területen, például a beszállí­tók felé. Számbavettük a lehető­ségeket, miből tudnánk a szük­séges összeget előteremteni. Ha például elbocsátásokhoz folya­modnánk, az senkinek nem len­ne jó. Az ellátás színvonala romlana”-mondta az igazgató. Az általunk megszólított töb­bi kórházban is hasonló a hely­zet. A rimaszombati kórházban - Darina Hoghová igazgatóhe­lyettes tájékoztatása szerint - minden orvos bérét emelték. „A mintegy 100 orvos januári béré­Az orvosok bruttó alapbére 2012. januártól szakvizsga nélkül 807 euró szakvizsgával 1230 euró 2012 júliusától szakvizsga nélkül 923 euró szakvizsgával 1461 euró Forrás: egészségügyi minisztérium re plusz 13 ezer eurót kellett for­dítanunk, de egyelőre fedezni tudtuk a saját pénzünkből” - tá­jékoztatott az igazgatóhelyet­tes. A Pozsonyi Gyermekkórház szóvivője, Dana Kamenická úgy­szintén hangsúlyozta, minden orvos bérét emelték, de az Álta­lános Egészségbiztosítótól ka­pott összeg a bérfejlesztés csak mintegy harmadát fedezte, egyéb támogatást pedig nem kaptak. A jelenlegi feltételek mellett a kórház nem tud ki­egyensúlyozott költségvetéssel gazdálkodni, mondta a szóvivő. Az ország legnagyobb gyermek­kórházában a januári bérekre összesen 1 782 000 eurót fordí­tottak, ebből az orvosok bére 550 ezer euró. A szintén állami tulajdonú Kassai Egyetemi Kórházban plusz 225 ezer eurót kellett előteremteni a kötelező béremelésre. Ez csak úgy sike­rült, hogy más területeken köl­töttek kevesebbet, például gyógyszerekre. Többletbevé­telhez jutott a kórház abból is, hogy az Általános Egészségbiz­tosító kifizette a „limiten felül” elvégzett beavatkozásokat, amelyeket egyébként eredeti­leg már nem térített volna, mondta el lapunk kérdésére Ja­roslava Oravco vá szóvivő. A komáromi kórház ugyan­csak végrehajtotta a bérfejlesz­tést, de az intézmény költség- vetését ez nagyon megterheli, válaszolta lapunknak Marta Csergeová szóvivő. A Nemzeti Munkafelügyelet tegnap ellenőrzéseket kezdett az ország kórházaiban. Eddig a kórházak 70 százalékában vizsgálódtak, egyetlen esetben, az egyik Eperjes megyei kór­házban állapították meg, hogy az intézmény nem emelte az orvosok alapbérét. Lapértesülések szerint Uhliarik eladta volna Mérlegeli a tárca, mi lesz a kramárei kórház sorsa ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az egészségügyi minisztérium el akarta adni az ország egyik legnagyobb egészségügyi intézményét, a kramárei kórházat. Ebben a tervében az előrehozott parla­menti választások akadályoz­ták meg. A Hospodárske no­viny napilap értesülését azon­ban a minisztérium cáfolja. A lap szerint Ivan Uhliarik mi­niszter terve szerint a 30 millió euró értékű kórházból (ahová az egész országból érkeznek bete­gek) a jelenlegi 600 ágyat a po- zsonypüspöki és az óvárosi kór­házba helyezték volna át. Szak­értők szerint a terv, ha megvaló­sul, a betegek számára kataszt­rofális következményekkel jár­na. A Hospodárske noviny sze­rint a szaktárca tervének egyik változata azzal számolt, hogy olyan társaságnak adják el az in­tézményt, amely az egészségügy területén vállalkozik. Ilyen pénzügyi csoport a Penta is, ám ennek szóvivője, Martin Danko cáfolta, hogy érdeklődnének a kramárei kórház iránt. Az egészségügyi minisztéri­um szerint a Hospodárske no­viny félrevezető információkat közölt. A tárca soha nem akarta A minisztérium szívesen átköl­töztetné (Képarchívum) eladni a kórházat, szögezte le Katarína Zollerová szóvivő. „A lap újságírója, Ratko Sudecký e- mailben tette fel a kérdést a mi­nisztériumnak, felmerült-e a gondolat, hogy a kramárei kór­házat az épület balesetveszé­lyessége miatt átköltöztetik az Óvárosba és Pozsonypüspökibe. A minisztérium válasza az volt, hogy mérlegeli a lehetőségeket, miként lehet hatékonyabbá ten­ni a kórház működését. Semmi­lyen kérdés és válasz nem vo­natkozott a kórház eladására” - áll a minisztérium nyilatkozatá­ban. Zollerová azt is leszögezte, tekintettel a kormány fél évvel ezelőtti bukására, az egészség- ügyi minisztérium semmüyen lényegi változást nem tervez a pozsonyi kórházak működte­tésében. (sán) Korábbi tervekben is szerepelt Pozsony. Richard Raši, a Fico-kormány korábbi egészségügyi minisztere a Rázsochy Kórház befejezését szorgalmazza, ami után a Pozsonyi Egyetemi Kórház öt intézményét ott vonnák össze. A minisztérium mostani vezetése is szeretné a több mint húsz éve készülő Rázsochy Kórház befejezését. Egyéb­ként Richard Raši minisztersége idején is voltak botrányok a kramárei kórház körül. A Fico-kormány is készült az épületek egy részének és a helikopter-leszállóhelynek az eladására, a tárca akkor ezt a szándékát pénzhiánnyal magyarázta. Az el­adás tervét éppen Ivan Uhliarik húzta keresztül, miután mi­niszter lett. 0 szintén a Rázsochy Kórház megépítését szor­galmazta, a kormány bukása ezt is megakadályozta. A kramá­rei kórház megszüntetését már a második Dzurinda-kormány egészségügyi minisztere, Rudolf Zajac is tervezte, (sán) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Tisztább közéletet, hatékonyabb igazságszolgáltatást! >1 5. Gál Gábor Gál Gábor parlamenti képviselő a Híd terveiről beszélt az igazság­szolgáltatás hatékonyabbá tétele érdekében. Melyek az igazságszolgál­tatásban rejlő legégetőbb problémák? Mit szeretne velük kezdeni a Híd? Az elmúlt másfél évben a kor­mány megkezdte a z igazság­szolgáltatási rendszer átlátha­tóbbá tételét. Ám ez a folyamat nem ért még véget, bőven van mit javítani. Bár a bírósági döntések egy része már nyilvá­nosan elérhető, mi egy olyan nyilvános web-regiszter létreho­zását kezdeményezzük, amely lehetővé teszi majd a folyamat­ban lévő bírósági eljárások követését is. A jogi normák, törvények, rendeletek és sza­bályok rendszere még mindig túlságosan bonyolult, nehéz köztük kiigazodni. Az állami nyilvántartások összekap­csolásával szeretnénk elérni, hogy a törvények módosításai automatikusan bekerüljenek valamennyi, törvény által előírt dokumentumba és iratba. Az egyszerű, jogi végzett­séggel rendelkező ember hogyan igazodjon ki ebben a rendszerben? Sokan azért nem folyamodnak segít­ségért ha szabály-, vagy törvénysértésbe ütköznek, mert az sem tudják, kihez forduljanak! Hatékonyabbá kívánjuk tenni a Jogsegély-szolgálati Központ működését és bevezetjük a polgárok jogügyleteinek inté­zését támogató projektet. Támogatjuk lakossági jog­segély-szolgálati központok létesítését a régiókban is, minél közelebb a polgárok lakóhe­lyéhez. Azt szeretnénk elérni, hogy ha valakinek jogi prob­lémája van, pontosan tudja, kihez fordulhat segítségért. A fiatalokat is fel kell készítenünk a saját ügyeik intézésére, ezért kezdeményezni fogjuk az alap- és középiskolákban a jogi alap­ismeretek tárgy bevezetését. A bírósági eljárások hosszá­val is gyakran ellehetetlení­tik egy-egy ügy megoldását. Ennek egyik formája az obstrukció. Bízunk abban, hogy ezek kiküszöbölésé­vel, és a formailag kevésbé szabályozott eljárásokkal fel tudjuk majd gyorsítani a bíró­sági eljárásokat. Az általános ügyintézés felgyorsítását pedig remekül szolgálja például az elektronikus aláírás. Célunk, hogy ennek használata a lehe­tő legegyszerűbb legyen a hivatali ügyintézésben is. 16 MOST HID M az együttműködte pártja - strana spolupráce CSAK FELELŐSEN • CSAK FELELŐSEN • CSAK FELELŐSEN • CSAK FELELŐSEN • CSAK FELELŐSEN • CSAK FELELŐSEN • RE 10120027

Next

/
Oldalképek
Tartalom