Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-17 / 40. szám, péntek
4 Régió ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 17. www.ujszo.com Tematikus séták közül lehet válogatni Ingyenes városnézés az idegenvezetők világnapján A parcellák zömén a hótakaró nem elég vastag ahhoz, hogy megvédje a növényeket a fagytól Terméscsökkenés várható A szőlősgazdák szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy a rendkívüli hideg már hetek óta tart (Somogyi Tibor felvétele) MARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Világszerte február 18-án ünnepük az idegenvezetők világnapját. Holnap ingyenes, tematikus városnézésre várjákazérdeklődőketKassán. Az idegenvezetők világnapját 1985 óta ünnepük világszerte. Ezen a napon ingyen mutatják be városuk látnivalóit és érdekességeit az idegenvezetők. Kassa 2004-ben csatlakozott az akcióhoz. Holnap 14 órakor öt idegenvezető várja az érdeklődőket. A másfél, egyórás séták a történelmi városháza elől indulnak. Két csoport Szent Erzsébet és Kassa témában, egy csoport Márai Sándor nyomába ered, egy másik pedig a Domonkos-templomról tudhat meg érdekességeket, egyebek mellett azt, hogyan nyújtott menedéket mintegy 20 embernek a másodikvilágháború alatt. Az ötödik csoport a Fő utcát és legjellegzetesebb épületeit veszi szemügyre. Kassán egyébként is nagy hagyománya van a városnézésnek, ami nagymértékben köszönhető a népszerű, jelenleg nyolcadik évadában járó Kassai barangolások városnéző sétáknak. A rendezvényt a Kassa Turizmus szervezetszervezi. A séták után Milan Kolcun idegenvezető újabb könyvével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A könyvbemutató 15.30-kor kezdődik a történelmivárosházán. Fejfájást okoz a mezőgazdászoknak is a szokatlanul hideg idő. A szakemberek szerint azt egyelőre nem lehet megjósolni, mekkora károkat okozott a hosszan tartó fagy és az őszi szárazság. A gazdák többsége késlelteti a februárra tervezett munkálatokat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A nagy hideg miatt veszélybe kerülhet az idei szőlőtermés a Tokaj-hegyaljai borvidék szlovákiai részén, a rendkívüli hideg azonban egyetlen kultúrnövénynek sem tesz jót. Veszélyben a furmint és a hárslevelű A furmint és a hárslevelű például mínusz 17-18 fokig viseli el a fagyot, az ország keleti régióiban ennél hidegebbet is mértek az elmúlt hetekben. A szőlősgazdák szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy a rendkívüli hideg már hetek óta tart, és ez komoly fagykárokat okozhat. A parcellák zömén a hótakaró nem elég vastag ahhoz, hogy megvédje a növényeket, így elsősorban a fiatalabb tőkék fagyhatnak ki, amelyek nem rendelkeznek még megfelelő gyökérzettel, illetve azok az ültetvények kerülhetnek veszélybe, amelyeket az ősz folyamán „elfelejtettek” befedni. A fagyzugos helyeken a kár még nagyobb lehet, ám hogy az idei rendkívüli és tartós hideg pontosan milyen károkat okozott, azt csak tavasszal lehet megállapítani, amikor a növényekben megindul a nedvkeringés. A borvidék magyarországi részén egyébként utoljára 1987-ben volt olyan hideg, hogy az azt követő egy éven belül összesen 2000 hektár szőlőt kellett kivágni. A dísznövények is szenvednek Margit Zsolt kertészmérnök szerint nehéz megjósolni, hogy a fagyos időjárás milyen hatással lesz az idei termésre Párkány környékén. ,A kerti növények téli nyugalmi állapotban vannak, jobban elviselik a hideget. A gyümölcsfák esetében viszont - a virágzást, a gyümölcskötődést és a gyümölcsfejlődést tekintve - már az enyhébb, 4 fokos fagy is károkat okozhat. A jelenlegi kemény mínuszokban, a 15-20 fokos fagyok idején károsodhatnak a fás részek, a gallyak, a kéreg is, amelyek a napos, ám fagyos időben megrepedezhetnek. A termésre inkább a virágzáskori fagy van hatással. Elsősorban a kajszi, a mandula és a szőlő tűri nehezen a hideget. A cseresznye és néhány almafajta jobban elviseli a fagyot. Sajnos nemcsak a gyümölcsfák, hanem a dísznövények - például a selyemakác, a babérmeggy és a madárbirs - is szenvednek. Az őszi vetésnek sem kedvez a hideg. Hótakaró híján károsodik a búza is, de a hideg főleg a repcének árt” - mondta Margit Zsolt. A szakember szerint a gyümölcsfák és a díszcserjék esetében a fagy ellen nehéz védekezni. „Ha nem fagy el teljesen a növény, akkor a sérült részeket az egészségesig vissza kell metszeni. A növények az alvó rügyekből képesek regenerálódni” - jegyezte meg a kertészmérnök. A Vág mentén enyhébb az idő A Vág mentén enyhébbek a fagyok, mint másutt, a gazdák többsége azonban így is késlelteti a februárra tervezett munkálatokat. „Rendszeresen figyelem a hőmérsékletet: napközben 11 óráig csak mínusz 9-10 fokig melegszik fel az idő. Más években is volt már ilyen hideg. Legnagyobb gondban a gabonatermesztők vannak, mert a hótakaró elég vékony a földeken. Van ahol egyáltalán nincs, ezért semmi sem védi a repcét, búzát a fagyoktól, ráadásul a csapadék is gyér. Mégis korai lenne még károkról beszélni, mivel az éjszakai fagyok nem haladják meg ezen a vidéken a -17, -20 fokot. Az üvegházi paradicsomtermesztők már munkához láttak, a palánták nincsenek veszélyben. Mi viszont a hideg miatt néhány héttel később áztatjuk be az uborkamagot, mint eredetileg terveztük. Az üvegházi termesztésnek nem ártanak a fagyok, ám a palántáknak mindenképpen szükségük van napfényre, ami ebben a hidegben is megadatik a termésnek a Vág mentén” - mondta Asztalos Imre szímői magángazda. A kertészek jóval óvatosabbak, a gyümölcsösben és a szőlőben inkább a hónap másik felére, vagy március elejére halasztják a tervezett munkálatokat, amikorra várhatóan enyhülni fog a fagy. Őszi szárazság, erős fagyok „Összefüggő hótakaró nélkül a -15 C-fok alatti fagyok már komoly károkat okozhatnak a repcében és az őszi búzában. A helyzetet súlyosbítja, hogy az őszi szárazság miatt rossz kondícióban várták a telet a vetések,-kevésbé voltak kifejlődve az egyedek” - mondta Magya- rics Dezső, a Tanyi Mezőgazda- sági Szövetkezet elnöke. Fokozott a felfagyás veszélye, amikor a talaj felső rétege megemelkedik, és megszakad a növények gyökérzete. A károk mértékéről a szakember szerint még korai beszélni, de a repce esetében elképzelhetőnek tartja, hogy egyes parcellákon 10-től akár 100 százalékos kiesést lesznek kénytelenek elkönyvelni. Egyelőre nem végezte el a fagyástesztet a szőlővesszők károsodásának megállapítására a bátorkeszi szövetkezet szőlésze, Bottyán Sándor, de, mint mondta, bizony a fagykárok veszélye fennáll. Főleg a csemegeszőlők érzékenyebbek erre a nagy hidegre. „A károsodás mértéke attól függ, milyen hosszú ideig tartanak még ezek a komoly fagyok” - tette hozzá. A repce nagy része elpusztult Szikura Ferenc, a Galántai Járási Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara növénytermesztési bizottságának elnöke, a királyrévi mezőgazdasági vállalat igazgatója elmondta, a repce jelentős része mostanra eltűnt a földből, mivel ősszel sem kapott elég csapadékot, így nem tudott gyökeret ereszteni, a jelentős fagyok pedig tönkretették a gyenge növényt. ,A fagyokat ki is bírnák a növények, de most rendkívül száraz volt az ősz és a tél is. Ősszel úgy láttuk, még nem szükséges a növényt kiszántani, de ez most már elkerülhetetlen, ki kell szántanunk a repce felét. Előfordulhat, hogy az elkövetkező hetekben tovább romlik a helyzet. Azt egyelőre nem tudjuk, a búzában milyen károk keletkeztek” - mondta lapunknak Szikura Ferenc, és hozzátette, a gyümölcsösöknél még szintén nehéz felmérni a várható károkat, (leczo, guzsu, száz, vkm, la, jéem) Az egyik kihagyhatatlan látványosság a Szent Erzsébet-székesegy- ház (Képarchívum) A találkozóra a Bringing the World to the Classroom című program keretében került sor - mindig az egyes diplomaták választják ki az iskolát Királyhelmecre látogatott a dán nagykövet LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. Nem mindennapi vendéget fogadhattak a bodrogközi település egyik középiskolájában, a Ki- rályhelmeci Gimnáziumba Anita Hugau, a Dán Királyság szlovákiai nagykövete látogatott el. Ténai Mária, az oktatási intézmény igazgatója lapunknak elmondta, a diplomatát azt követően láthatták vendégül, hogy az iskola csatlakozott egy szlovákiai hetilap és egy kiadóvállalat Bringing the World to the Classroom címmel meghirdetett közös projektjéhez. A program keretében a szervezők különböző országok Szlovákiába akkreditált nagyköveteit viszik el olyan középiskolákba, amelyekben az ott tanuló kiváló angol nyelvismerettel rendelkező diákok követendő példaként állhatnak társaik előtt, illetve ezekkel a találkozókkal a fiatalokban erősíteni szeretnék a különböző kultúrák iránti nyitottságot és érdeklődést, hangsúlyozni szeretnék a tanulás és a művelődés fontosságát, melyek a fiatalok érvényesülésének később a legfontosabb eszközei lehetnek. A programba bekapcsolódó oktatási intézmények közül - az elért eredményeik és az aktivitásuk alapján - mindig az egyes diplomaták választják ki azt az iskolát, amelybe ellátogatnak. A királyhelmeci találkozó elején az igazgató röviden tájékoztatta a nagykövetet az oktatási intézményben folyó munkáról, majd Anita Hugau tartott előadást Mit jelent ma európainak lenni címmel. A fiatalokkal folytatott kötetlen beszélgetés után - mely az előadásokhoz hasonlóan értelemszerűen végig angol nyelven folyt - a dán nagykövet különdíjat adott át az iskola két diákjának, az elismeréssel Szanyó Bence és Lucia Urbanéíková Mit jelent ma európainak lenni címmel írt esszéjét értékelte. Anita Hugau az iskolát is megtekintette, melynek épületét az elmúlt években egy sikeres pályázatnak köszönhetően nagyrészt európai uniós támogatásból újítottak fel. A Királyhelmeci Gimnázium modernizálására azután kerülhetett sor, hogy a munkálatok elvégzéséhez az európai uniós és a nemzeti alapokból több mint 1,16 millió euró vissza nem térítendő támogatást kaptak. Anita Hugau a Királyhelmeci Gimnáziumban előadást is tartott (A szerző felvétele)
