Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-16 / 39. szám, csütörtök
6 Régió ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 16. www.ujszo.com Az előző évekhez hasonlóan alakult az arány Némileg emelkedik az elsősök száma V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. A 2012/2013-as tanévre összesen 373 gyermeket írattak be első évfolyamba a szülők; ebből 216-ot magyar tanítási nyelvű, 157-et szlovák iskolába, ami 58:42 arányt jelent. Összehasonlítva az idei tanévvel, tavaly ilyenkor 359 volt a beíratott gyerekek száma, 202 a magyar és 157 a szlovák iskolákban (arányokban kifejezve 56,3:43,7); a halasztások miatt végül 312-en ültek be az iskolapadba szeptemberben (184-en magyar, 128-an szlovák iskolában). „Sajnos még nem minden intézmény jelezte a halasztások és a duplicitások számát, ezért egyelőre végleges adatokkal nem tudunk szolgálni. Eddig 13 halasztási kérelmet, illetve 5 duplicitást tartunk nyilván” - tájékoztatott Weszelovszky Gábor osztályvezető. Érdekes megfigyelni ugyanakkor, hogy a jelezett duplicitások között több olyan eset is van, amikor a szülő egy szlovák és egy magyar iskolába is beíratta a gyerekét. A magyar iskolák közül a legtöbb kiselsőst a Jókai Mór Alapiskolába várják, ahová 72 gyereket írattak, a Munka utcai alapiskolába 55-öt, az Eötvös utcaiba 53-at, míg a Marianum Egyházi Iskolaközpontba 26-ot. Nagy várakozás előzte meg a huzamosabb ideje komoly problémákkal küzdő Határőr utcai szlovák alapiskola behatási eredményeit. A csökkenő diáklétszám miatt ugyanis a város már évek óta a többi alapiskola rovására kénytelen támogatni ezt az intézményt. Úgy tűnik, a leendő elsősök szülei bizalmat szavaztak az iskolának és mindenáron szeretnék megmenteni, ugyanis míg az elműlt három évben 7,22, illetve 24 elsősük volt, a következő tanévre 39 kisdiákot írattak be a Határőr utcai iskolába. fia csak szeptemberben derül ki, pontosan hány elsős is ül be az iskolapadba (A szerző felvétele) A műemlék felújításakor nem volt mód arra, hogy a polgároknak is helyet szorítsanak Szűkös a megyeháza ülésterme A polgárok csak a képviselők hátát látják (Tomáš Holúbek felvétele) Nyitra. December óta a régi megyeháza felújított tükörtermében ülésezik a megyei közgyűlés, de a történelmi helyszínnel senki nem elégedett. VRABEC AAÁR1A A műemlék rekonstrukciójánál ugyanis sem a képviselők kényelmi szempontjait nem vehették figyelembe, sem azt, hogy a teremben méltó helyet alakítsanak ki a közönségnek és az újságíróknak. A képviselők is alig férnek el A képviselők arra panaszkodnak, hogy alig férnek el a lépcsőzetesen egymás fölé emelkedő padsorokban, és ha valaki ki akar menni, minden szomszédjának fel kell állnia, a sajtó munkatársai és a polgárok pedig csak választott képviselőik hátát nézhetik, egy, a padsorok és az ajtó között húzódó szűk sávból. Itt már sem székek, sem asztalok nincsenek, az újságírók nem tudnak jegyzetelni, vagy számítógépüket az elektromos hálózatra csatlakoztatni. Ha a képviselőt nem ismerik a hangjáról, nem tudják, ki szólal fel, és nem látják a szavazás eredményét mutató táblát sem. Ha a körülmények ellenére mégis akad olyan tudatos állampolgár, aki végigállja az ülést, arra, hogy szót kapjon, már végképp nincs esélye, mert az ülést vezető elnök nem láthatja, hogy a padsorok mögötti „árokban” jelentkezik valaki. „Ezelőtt évekig az egyik nyit- rai középiskola közösségi termében üléseztünk, ahhoz képpest méltó helyre kerültünk, de tény, hogy nagyon szűkös. Ha a laptopjainkait kitesszük az asztalra, az iratoknak, már csak a földön marad hely. Ráadásul az üléseken kötelezően részt vesznek a megyei hivatal osztályvezetői, vagy ha őket érintő kérdésről tárgyalunk, akkor a megyei fenntartású intézmények igazgatói is, úgyhogy a nyilvánosságnak tényleg nem marad hely. De tudomásul kell venni, hogy ez műemléképület és nem felelhet meg mindenben a mai követelményeknek” - véli Botka Ferenc, az MKP megyei képviselője, aki szerint a legjobb megoldás az lett volna, ha a megye 2006-ban beköltözik, a magyar többségű önkormányzat által építtetett irodaházba. „Azt a 2005-ös választások után nem fizették ki, sőt, perre mentek a volt alel- nökkel és a hitelező bankkal, mert a 9 millió eurót túl soknak tartották. Most ott tartunk, hogy a megye új irodaházára 10 millió eurót szavaztunk meg, de már egy emelettel alacsonyabb lesz és kétséges, el- fér-e benne az összes alkalmazott. Arról nem is szólva, hogy az építkezés elkezdését, állandóan halogatják, most 2013-ról beszélnek, és akkorra a költség is nőni fog még néhány millióval” - szögezte le Botka. Nem félnek a nyilvánosságtól Az önkormányzatokról szóló törvény az üléstermek berendezésével és a közönség elhelyezésével nem foglalkozik, csak annyit szögez le, hogy az ülések nyilvánosak. A gyakorlat azonban az, hogy az újságíróknak és a közönségnek mindenhol ülőhelyet és a tanácskozókra való rálátást biztosítanak. „ANyitrai Megyei Képviselő-testület tanácskozási rendjében az áll, hogy a vitába bárki jelentkezhet és a képviselők szavazással döntenek arról, felszólalhat-e. Hogyan fogják tudni, hogy valaki jelentkezett, ha nem látják?” - figyelmeztet Ivan Rončák, a Transparency International önkormányzati szakértője. Véleménye szerint a kényelmi szempontoknál is fontosabb az az üzenet, hogy a megye tisztségviselői mennyire tartják tiszteletben a nyilvánosságot. „Ahol üyen feltételeket teremtenek a munkájukról tájékoztató újságíróknak és a munkájuk iránt érdeklődő polgároknak, ott nem tartják fontosnak a külső ellenőrzést és nem igénylik azt sem, hogy a választóik hozzászóljanak a döntéseikhez” - mondta. Tény, hogy az 1777-ben épült neobarokk stílusú megyeházát szigorú műemlékvédelmi előírások szerint újították fel, a termek átalakításáról, bővítéséről szó sem lehetett. Ezért amint elkészül az új megyeháza, csak a képviselő-testület ünnepi üléseit, valamint a megyei tanács és a bizottságok üléseit fogják tartani a tükörteremben, de addig, ideiglenes megoldásként minden ülést ide hívnak össze. „Tudatában vagyunk annak, hogy a nyilvánosságnak nem tudunk megfelelő helyet biztosítani, ugyanakkor visszautasítjuk a vádakat, hogy semmibe vennénk a polgárok véleményét és a megye tudatosan elzárkózna az ellenőrzés elől. Ennek ellentmond az a tény is, hogy a megye honlapján már nemcsak a pályázatok, panaszok, szerződések, közbeszerzések, rendeletek és kérvények találhatók meg, hanem a képviselő-testület üléseire beterjesztett anyagok és az ott elfogadott valamennyi határozat is” - nyilatkozott a problémával kapcsolatban Stanislav Katrinec, a megyei elnök szóvivője. Mint mondta, egyelőre csak székeket tudnak betenni a nyilvánosság rendelkezésére álló szűk folyosóra, de felmerült az is, hogy újra a középiskola nagytermében.ülésezzenek. Ez azt jelentené, hogy a megyei hivatal minden ülés előtt kénytelen lesz újra odaszállítani és beszerelni a szavazáshoz szükséges műszaki berendezést. Díjakat kaptak és adtak a Karvai Szakközépiskola virágkötői - három első és egy harmadik helyezéssel tértek vissza az éberhardi versenyről Bálint-napi díjeső Karván GULYÁS ZSUZSANNA Karva. A Karvai Szakközép- iskola diákjai három első és egy harmadik helyezéssel tértek vissza az Éberhardon megrendezett virágkötészeti versenyről, amelynek témája Bá- lint-naphoz kötődött. A Bálint- naphoz kapcsolódott az a verseny is, amelyet az iskola hirdetett meg a környék alapiskolásainak. A Karvai Szakközépiskolának jelenleg kétszáz diákja van. A hároméves, záróvizsgával végződő szakok mellett négyéves, érettségivel végződő szakokon tanulhatnak a diákok. Lehetőség van kétéves, érettségivel végződő szakosító elvégzésére is. Szlovákiában csak a Karvai Szakközépiskolában működik magyar nyelvű virágkötő-berendező szak, amelynek diákjai sikerrel szerepelnek a hazai és a határon túli versenyeken is. „Az éberhardi versenyen kilenc iskola vett részt. A résztvevők két versenyfeladatot kaptak. Egy Bálint- napi asztaldísz mellett egy ajándékcsokrot kellett készíteniük. Iskolánkat Varga Angéla és Fábián Anikó képviselte nagy sikerrel. A két egyéni első illetve harmadik helyezés mellett összesített versenyben is elsők lettünk” - tájékoztatta lapunkat Varga Péter, az iskola igazgatója. A Karvai Szakközépiskola idén is meghirdette hagyományos virágkötő versenyét, amelyen az alapiskolák hetedik, nyolcadik és kilencedik osztályos tanulói vehettek részt. A komáromi Eötvös utcai alapiskola mellett a muzs- lai, a kéméndi, a búcsi, a du- namocsi, a marcelházi és a perbetei iskola kapcsolódott be a megmérettetésbe. „A résztvevőknek egy díszített ajándékdobozt és ajándék virágkazettát kellett készíteniük. Az egyéni és összetett első, második és harmadik helyezés mellett két különdíjat - a zsűri és az igazgató díját - is kiosztottuk” - mondta az intézményvezetője. Az iskola Bálint-napi virágkötő versenyébe hét alapiskola kapcsolódott be
