Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-16 / 39. szám, csütörtök

Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 16. Beláthatatlan következményekkel járó és kiterjedésű háború robbanhatna ki a térségben Hisztéria vagy valós veszély? Murphy törvénye szerint ha valami elromolhat, az biztosan el is romlik. Irán, Izrael és a nyugati világ mostani, nagyon rossz viszonyát tekintve biztosak lehetünk abban, hogy lesz még sokkal rosszabb is. MALINÁK ISTVÁN Izrael Iránt és az általa támo­gatott Hezbollahot vádolja a diplomatái ellen végrehajtott és előkészített hétfői merényle­tekkel (India, Grúzia, Thai­föld). Irán viszont az izraeli tit­kosszolgálatot vádolja azzal, hogy az elmúlt két évben négy iráni atomtudóst és kormány- tisztviselőket tett el láb alól, va­lamint kibertámadásokat haj­tott végre iráni nukleáris léte­sítmények ellen. Leon Panetta amerikai védelmi miniszter nemrégiben azt mondta, Izrael már tavasszal csapásokat mér­het iráni atomlétesítmények el­len. Iránban hivatalosan is beje­lentették, hogy az ország vé­delmére 3500, nindzsákra ha­sonlító nőt is kiképeznek, egy szakértő pedig nemrég arról cikkezett, hogy kilenc perc alatt el lehetne törölni Izraelt a Föld színéről. Folyamatosan, mondhatni óráról órára növekszik a feszült­ség, s ebben a helyzetben a leg­rosszabb az olyan hisztériakel­tés, mint ami az iraki háborút megelőzte a néhai Szaddám Hú­széin állítólagos tömegpusztító fegyverei kapcsán. Legutóbb kedden írta a tekintélyes párizsi Le Figaro: már nem az a kérdés, lesznek-e izraeli légi csapások Irán ellen, hanem az, hogy mi­kor. A legfőbb kérdés azonban az, hogy a zsidó állam egyedül támadja-e meg az iráni atomlé­tesítményeket vagy pedig kon­zultál az USA-val - tette hozzá. Nos itt azért még nem tar­tunk. Az erő alkalmazásának le­hetőségéről szóló izraeli, ameri­kai kontra iráni nyilatkozatok egyelőre nem többek lebegte­tésnél, azzal a céllal, hogy kipu­hatolják a másik fél szándékait, illetve a nemzetközi közvéle­mény reagálását. Azzal az izraeli véleménnyel egyet lehet érteni, ha Irán atomfegyverhez jutna, a zsidóságot egy második holoka­uszt fenyegetné. Ennek ellenére még mindig lehet bízni a diplo­máciai-politikai megoldás sike­rében. Ezt a következő tényezők támasztják alá: Obama a novemberi elnökvá­lasztás előtt nem vállalna egy ka­tonai konfliktust, az amerikai repülőgép-anyahajók gyakori felvonulása a Hormuzi-szoros- ban nem több puszta erőde­monstrációnál. Egyetlen európai vezető sem híve a katonai megoldásnak. Csak látszólagos az izrae­li-amerikai ellentét, a zsidó ál­lam az USA nyílt vagy hallgató­lagos beleegyezése és támoga­tása nélkül nem indíthatna tá­madást. Ajól elrejtett, föld alatti iráni atomlétesítmények elleni csa­pások számos katonai-techni­kai nehézségbe ütköznének, a siker nem lenne garantált. Beláthatatlan következmé­nyekkel járó és kiterjedésű há­ború robbanhatna ki a térség­ben. Meg kell várni a márciusi iráni parlamenti választásokat, ame­lyek választ adhatnak az iráni rezsimen belüli válságra, el­dönthetik a legfőbb vezető, Ha- menei ajatollah és Ahmadine- zsád elnökközötti konfliktust. Meg kell várni a szankciók ha­tását. Az USA és az EU is hozott ilyeneket az iráni jegybank el­len, és az unió júliustól teljes olajembargót rendelt el. Szak­értők szerint az iráni gazdaság összeomlik az olajbevételek nélkül, már így is komoly ellátá­si nehézségekkel küszködik a lakosság. Igaz, ezt a hatást gyengítheti, hogy Kína és India növeli az iráni olaj vásárlását. És végül az időtényező: a becslések szerint Iránnak egy évre van szüksége az atom­bomba előállításához, és még legalább egy-két évre olyan hordozóeszköz kifejlesztésére, amely azt célba juttathatná. Addig még sok minden történ­het, bár a kockázat igen nagy. Doktor úr, nem járhatok egészségügyi sétára, már háromszor leütöttek és kiraboltak. (Peter Gossányi rajza) A felmérésben olyan választók is állást foglaltak, akik egy ideje távol tartották magukat a közélettől Kevesebb bizonytalan, több fideszes és MSZP-s MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bár a társadalom többsége to­vábbra is a pártokat elkerülök csoportjába tartozik, arányuk valamelyest csökkent az elmúlt egy hónapban; a Fidesz és az MSZPjavított, az előbbi támoga­tottsága 16-ról 18%-ra nőtt, utóbbié 11-ről 13 %-ra - mutat­ják az Ipsos február első felében, Magyarország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény­kutatásának eredményei. Az elemzés szerint a többi párt nem profitált a választók enyhe aktivizálódásából, a Job­bik 8, az LMP 4, a Demokratikus Koalíció 2%-os a választókorú- ak körében. Kevés a részvételét biztosra ígérő és pártpreferenciával ren­delkező választópolgár, ebbe csoportba alig háromtizednyien tartoznak, a Fidesz 40, az MSZP 27, a Jobbik 20, az LMP 6, a De­mokratikus Koalíció 4%-on áll a „biztos pártválasztók” körében. Az őszi, téli hónapokban né­pes volt a pártoktól távolságot tartók csoportja, januárban 57%-nál járt az arányuk. Ezút­tal e választói közeg 4%-ponttal kisebb lett - áll az elemzésben, amely rámutat: megállt a Fidesz augusztus óta tartó visszaesése; a mélypont a januári 16% volt, innen lépett most feljebb 18 %-ra. Az MSZP is 2%-ponttal tudta növelni tábora méretét az utóbbi hetekben. A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat övező kormá­nyoldali és ellenzéki reakciók, az utcai demonstrációk, a mi­niszterelnök Európai Parla­mentben, illetve otthon elmon­dott évértékelő beszéde ráirá­nyította a figyelmet a politikai szereplőkre, olyan választók is állást foglaltak, akik egy ideje távol tartották magukat a közé­lettől. Az aktivizálódó választók ja­varészt kis településeken élnek, akik azzal, hogy a Fidesz és az MSZP felé mozdultak, némileg átalakították a szavazótáborok településtípus szerinti szerkeze­tét. A változások a kiegyenlítő­dés irányába hatottak, azaz mindkét pártra igaz, hogy a fő­városban, a vidéki városokban valamint a falvakban közel azo­nos a támogatók aránya. A Fi­desz tábora az előbbi sorrend­ben 20,18,18%, az MSZP-é 15, 13, illetve 13%. A kormánypártnak széles a társadalmi beágyazottsága. A Fidesz nagyjából minden réteg­ben azonos erőt képvisel, az MSZP-nél akadnak kiugró érté­kek, például az ötvenes korosz­tályban mért 19%-os, a náluk idősebbek körében mért 23%-os támogatottság vagy a harminc évalattiakkörében mért 8%. A Jobbik pozíciói a húszas­harmincas korosztályban a leg­erősebbek (13%), a hatvan év felettiek csoportjában a leg­gyengébbek (3%). Az LMP csúcsértéke a fővárosban és a fi­ataloknál található 6 százalék, a falvakban és az idősek körében viszont csak 1%-os. A Demokratikus Koalíció tá­mogatottsága az életkor és az iskolázottság emelkedésével egyre nagyobb, a párt sokkal erősebb a nagyvárosokban (kü­lönösen Budapesten), mint a ki­sebb településeken. A párt tá­mogatóinak politikai-ideológiai beállítottsága elég karakteres: háromnegyedük baloldalinak tekinti magát, egynegyedük in­kább középutas. KOMMENTAR Ha Pali tudta volna... KOCUR LÁSZLÓ Pali Vass, ahogy a választások közelednek, valószínűleg minden egyes nappal szomo­rúbban lép fel mozdonya vezérállásába a homonnai vasútállomáson: ha ezt - értsd a jelenlegi politikai helyzet állását - tudta volna, biztosan indul. A 2010-es választás egyik sikeres mémje, a Pali Búcsúpohara Vi­dám Politikai Párt egy kisvárosnyi, 14 576 - minden bi­zonnyal - protestszavazót tudott megszólítani söralátétre is ráférő politikai (nem)programjával, és ahogy közele­dünk március 10-éhez, egyre inkább úgy tűnik, a válasz­tást a protestszavazók fogják eldönteni. Már ha a protestá- lás módja nem az otthon maradás lesz. A Gorilla-akta - mely, ismételjük el, még akkor is, ha ez ma már senkit nem érdekel: még mindig nem nyert meg­erősítést teljes terjedelmében - a hazai közélet olyan ar­khimédészi pontja lehet, mely által - jelenleg úgy tűnik - sarkaiból fordíttatik ki a politikai osztály, legalábbis a jobboldal. A romló gazdasági környezet által is befolyásolt össztársadalmi kiábrándultság pedig a közönybe és a pro- testpártok „karjaiba” űzi a választókat. Az első jelenség sajnálatosan szomorú példája, hogy egy kiábrándultságá­ban is öntudatos állampolgár tegnap azzal fordult a Köz­ponti Választási Bizottsághoz, töröljék őt a választói név­jegyzékből. Az utóbbira pedig az, hogy a Focus közvéle­mény-kutató ügynökség kedden közzétett felmérése sze­rint a releváns programmal nem rendelkező Nora Mojse- jová Szabad Szó Pártja megelőzte a korábbi kétszeres kormánytényező Magyar Koalíció Pártját. Persze, a válasz­tások előtt szinte mindennap új közvélemény-kutatás je­lenik meg, ismert vagy sosem hallott ügynökségek műhelyéből, és a parlament kapuján kívül rekedt pártok mellett a 2010-es választások nagy vesztesei éppen a köz­vélemény-kutatók voltak; de még ha az egyes ügynöksé­gek által mért számok közt olykor jelentős különbség mu­tatkozik is, a protestpártok előretörésének tendenciája egyértelműen kirajzolódik. Ez pedig a Gorilla-ügy miatt egyre fokozódó, a virtuális és a valós térben egyaránt megmutatkozó társadalmi aktivizálódás hozadéka lehet, mely azonban csak a szavazni akarók körére korlátozódik, ami jelenleg - ha hihetünk a felméréseknek - a szavazásra jogosultak fele, vagy annál is kisebb része. A többiek ott­hon protestálnak, amihez persze joguk van, legfeljebb nélkülük kerül valaki kormányra, ami őket nyilván nem izgatja, ezért maradnak otthon. Robert Fico biztos a dolgában. „Legyen inkább csak negy­ven képviselőm, de egy Matovič nélküli parlamentben” - tréfálkozott tegnap. A Gorilla-ügy következtében az egyébként sem a legjobb kondícióban levő jobboldal dőlt be, Fico korrupcióra mérsékelten érzékeny szavazóit nem (annyira) billentette ki a lelki egyesülőkből, így ő biztos­ra mehet. A jobboldali szavazók pedig még duzzoghatnak egy kicsit, aztán vagy megbocsátanak korábbi kedvence­iknek, és gumikesztyűben bár, de az ő listájukat pottyant- ják az urnába, vagy utat nyitnak a protestpártoknak, ame­lyek releváns politikai tevékenységéről egyelőre nem le­hetnek ismereteink. Ebben az a jó, hogy még akár kelle­mesen is csalódhatunk bennük. TALLÓZÓ FÁZ A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) című német konzervatív lap Andrew G. Vájná, a filmipar megújítá­sáért felelős kormánybiztos berlini tájékoztatójáról kö­zölt cikket. A szerző, Hans-Jörg Ro- ther a Mint Amerikában - a magyar film új erős embere című írásában beszámolt a Berlinale filmfesztivál Ci­nema Total elnevezésű ma­gyar kísérőrendezvényének keretében vasárnap tartott nemzetközi filmpolitikai, filmszakmai kerekasztal- beszélgetéséről, amelyen Andrew G. Vájná tájékozta­tott a magyar filmiparban az utóbbi egy évben vég­bement változásokról. A szerző a kormánybiz­tost bemutatva megjegyez­te, hogy Orbán Viktor azért nevezte ki a Hollywoodban „nevet szerzett” filmes szakembert kormánybiz­tosnak, mert „azt gondolta” róla, hogy „talpra állíthatja a magyar filmet és pórázra tudja fogni a baloldali beál­lítottságú rendezőket”. Ro- ther hozzátette: Vájná fel­adata az, hogy „szigorúan vezetett és mindenekelőtt hatékony” rendszerrel vált­sa fel a filmfinanszírozás korábbi szisztémáját, és gondoskodjon a filmstúdiók jobb kihasználtságáról. E munka során a kormánybiz­tos mostanáig „több ellen­séget szerzett, mint amennyi dicsőséget” - írta a FÁZ. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom