Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-15 / 38. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 15. Vélemény És háttér 5 Az emberi kommunikáció minimuma nem az egyetértés, hanem hogy értsük egymás nyelvét Mindennapi színjátékaink A helyzet ismerős: a metróra négytagú roma család száll fel, a megnövekedett hangerőre mindenki odakapja a fejét. Egy cekkeres néni meredten bámulja az eseményeket, tekintetét még akkor sem kapja el, amikor észreveszi, hogy én meg őt nézem. RAVASZ ÁBEL A roma házaspár láthatóan jó hangulatban van, a hangos tréfálkozásba a nagymama és a kisfiú is bekapcsolódik. A család egyre hangosabb, először az apa kezd el tréfásan verekedni a sráccal, majd bekap- csódik az anyuka is, az ütések egyre erősebbek. Az incselke- dés hangos káromkodásoknak adja át a helyét, a nagymama fenyegetően felpattan - most már az egész metró őket bámulja. Miközben láthatóan többen is azt fontolgatják, hogy szétválasztják a verekedőket, a jelenet hirtelen véget ér, és kiderül, hogy vicc volt az egész, a köpködéssel és rugdalózással együtt. A metró utasai hitetlenkedve és értetlenül szállnak le, többen sűrű cigányozások közepette. Az eset megértését Erving Goffman amerikai szociológus munkája hozhatja közelebb. Goffman az emberi viselkedést betanult színjátékok sorozataként írta le: mindannyian úgy viselkedünk, ahogy azt a helyszín, a környezetünkben lévő emberek és a szituáció megkívánják. Szerinte azt, hogy az emberek társadalomban éljenek az teszi lehetővé, hogy a nyilvános terekben bevett sémák szerint viselkednek. Ilyen séma például az, hogy nem bámuljuk a szembejövőt, hogy átadjuk a helyünket a buszon az időseknek, hogy nem kérdezünk rá kényes témákra ismeretleneknél vagy hogy a „köszönömre” adott válasz a „szívesen”. Ezek a normák nem velünk születettek, hanem tanuljuk őket a szocializációnk során, betartásukat pedig a .járókelők” ellenőrzik - egy szúrós tekintettel, vagy akár rá is szólva a kihágást elkövetőre. Elméletének bizonyítására Goffman kiküldte a tanítványait Chicago utcáira azzal az utasítással, hogy ne kövessék ezeket az egyszerű, mindennapi normákat. A tanítványok néhány órányi munka után - idős embereket állítottak fel a metrón, a barátaik „hogy vagy” kérdésére perceken át válaszoltak - megtagadták a folytatást, mondván nem lehet kibírni, annyira erős az ellenállás a járókelőkben a norma megszegésével szemben. De mi van akkor, ha történetesen olyan embereket kellene a társadalomnak a fent említett finom utalások segítségével konformitásra bírnia, akik teljesen máshogy szocializálódtak, mint a többség? A romák egy jelentős részénél ez a helyzet. A cekkeres néni hiába meresztette a szemét még a szokásosnál is jobban a vidám családra a metrón, azokvagynem észlelték azt, vagy nem értették az utalást. így tehát míg az utasok nagy része azt érezte (már nem először), hogy megint „balhéznak a cigányok a metrón”, addig az érintettek ebből semmit nem éreztek meg. Úgy értették félre a helyzetet, mint ahogy az a fiatal srác, aki majdnem a felek közé ugrott, amikor a nagymama - az ő szemszögükből csak tréfásan - jól pofonverte a saját lányát. Az emberi kommunikáció minimuma nem az egyetértés, hanem hogy legalább értsük egymás nyelvét. Ez a szokásokra és a köztéri viselkedésre is igaz. Két nagyon eltérő kultúra integrációja az ilyen apróságok miatt nagyon nehéz. Éppen ezért az, aki szerint a romák integrációja csupán annyiból áll, hogy munkára kényszerítjük őket, esetleg bedobjuk őket egy bentlakásos iskolába, az nemcsak téved, hanem arról is tanúbizonyságot tesz, mennyire nem ismeri a probléma valódi mélységét. r i- Kihaltak a dinoszauruszok, a mamutok, csak a gorillák élnek és virulnak. (Peter Gossányi rajza) KOMMENTAR Puccs - ahogy tetszik NAGY IVÁN ZSOLT Egyes források szerint Orbán Viktor azt állította múlt héten a Fidesz szezonkezdet előtti frakcióülésén, hogy gyakorlatilag egy sok lábon álló puccskísérlet zajlott le ellene, amelyben magyar és külföldi politikusok, értelmiségiek, diplomaták, no meg a CNN volt benne. Hivatalos fideszes források szerint ilyesmiről szó sem volt, pontosabban: támadásokról beszélt a vezér, puccsról nem. A helyzetet csak az rontja egy kicsit, hogy a puccsos sztorik szintén fideszes, de név nélkül nyilatkozó politikusoktól származnak, és a kormánnyal szembeni rokon- szenvüket kevéssé leplező lapokban is megjelentek. De mennyire! Igazából az első puccselmélet egy héttel korábban látott napvilágot, mint az állítólagos orbáni leleplezés, mégpedig egy kulnirált, hiteles konzervatív lap főszerkesztőjének írásában. És valószínűleg az sem volt véletlen. Ilyenkor ugyanis nehezen feledhető, hogy nevezett főszerkesztő korábban spéciéi kormányszóvivő volt - Orbán Viktor első kabinetjének szóvivője. De bizonyos szempontból pont ez a hetilapos előjáték mondható jó hímek. Itt ugyanis két forgatókönyv lehetséges: 1. Orbán nem beszélt puccsról, mindössze egy jól megkomponált kommunikációs trükkel hülyítik az embereket. 2. Orbán valóban puccskísérletet vélt felfedezni, és ezt neki a közelében levő gondolkodók is elhitték. Lehet választani, melyik a jobb, a magam részéről azonban még mindig inkább az előbbit választanám. Lehet mondani ugyanis, hogy nem más ez, mint az emberek átverése, de legyünk őszinték: nincs ebben semmi olyasmi, amit más politikusok ne tennének. Tudatos kommunikációs csel: a támadott, ám az emberekért, a nemzetéért elvei mellett ennek dacára kiálló politikai vezető imázsának építése, ami ráadásul láthatóan működik is. Gondoljunk csak arra a sok tízezer emberre, aki január végén felvonult Budapesten, kiállva a kormányért. Teljesen mindegy, hogy kaptak-e egyesek ezért pénzt vagy sem, hogy hozták-e egy részüket busszal, vagy jöttek egyedül, attól még a tömeg önmagáért beszélt. És az ott levők megrémülnek egy puccskísérlet hírétől is, ha azt jól adják el nekik. Ebbe a stratégiába pedig belefér a felvezetés egy hiteles publicistától, a kiszivárogtatás, a megerősítés a baráti sajtóban, majd felemás cáfolat is. Mondom, szerintem ez a jobb variáció. Ha azonban nem így történt, hanem a kormányfő tényleg úgy érzi, hogy puccsot akartak végrehajtani ellene egy nemzetközi összeesküvés résztvevői, akkor a helyzet sokkal súlyosabb. Akkor lassan elkezdhetjük találgatni azt is, mikor kezdenek el kiképezni Orbán-hasonmásokat is a terrorelhárításnál, hogy legyen, aki helyettesítse őt egyes nyilvános szerepléseken. Ami persze abszurdnak tűnik, de igazából semmivel sem rosszabb, mint egy puccsvízió. A szerző magyarországi publicista JEGYZET Ibolyát szedni VERES ISTVÁN Az emberek nagy része nemigentudja, miről is szól a Gorillabotrány. Nem ismerik az állítólagoslehallgatások állítólagos részleteit, csupán annyit jegyeznek meg, hogy a politikusok újabban körbe-körbe felszólítják egymást, mondjon le, fontolja mega távozását a politikai életből, ilyesmi. Az sem jut el az emberekhez, hogy milyen céllal zajlanak országszerte több helyszínen a Gorilla-tüntetések. Csak azt látják, hogy fiatalok és öregek buzgón integetnek a kamerákba. Valószínűleg nincs jobb dolguk. Azt meg végképp nem érti senki, hogy újabban miért divat fehér festékszóró sprayjel az óriásplakátokra írni, hogy: Mond- jonle! Fehér forradalom! Avi- lágban sok az érthetetlen dolog, ezt korábban is tudtuk. A tyúk vagy a tojás volt-e hamarabb? Jártak az amerikaiak a Holdon, vagy csak eljátszották? Ezek a forradalmi feliratok szintén nehezen magyarázhatók. Főleg akkor, ha a „mondjon le” egy olyan párt óriásplakátjára kerül (és sokszor oda kerül), amelynek politikusai legjobb esetben is csak álmodnak a parlamentbe, nemhogy a kormányba kerülésről, tehát legfeljebb a saját ebédjükről tudnak lemondani. A másik a fehér forradalom. Fehérnek még lehet fehér, hisz tél van, hó, zúzmara satöbbi, ha már valamilyennek muszáj lennie, akkor legyen fehér. Na de itt a keményebb dió, a forradalom. Mert hát a forradalom, noha több arca is létezik (lehet például bársonyos, vagy nagy októberi szocialista), mégsem abból áll, hogy télikabátos emberek ötletes transzparensekkel kimennek a térre beszélgetni, aztán skandálják, amit a többiek. A legérdekesebb kérdés az, mi lesz, ha a kormányváltás után is gyülekezni támad kedvük ezeknek az embereknek, és futballhuligánok módj ára azt skandálják majd, hogy Robert Fico mondjon le, mert... mert... megérdemli. Akkormit fognak csinálni a rendőrség kötelékében dolgozó alkalmazottak? Megverik őket, mint a DAC-meccsen a régi, nagyon nem szép időkben? Leverik a forradalmat, mint egy akácfa karót a szőlőtőke meílé, hogy ne húzzák le a vesszőt a fürtök? Vagy mi lesz? Az lesz, hogy a tüntetők addig „kitüntetik magukat”, aztán a jó időben inkább elmennek ibolyát szedni. Egyébként is, ki az, aki elhiszi, hogy utcára vonulással meg lehet tisztítani a politikát bármitől is? Változásokat elérhetnek, módosulhat a választási rendszer is. Azt is meg lehet csinálni, hogy mindenkit a nép válasszon meg és válthasson le, közvetlenül -ilyesmit is követelnek a megmozdulások szervezői. De mire lenne ezjó? Legfeljebb arra, hogy néhány „tehetéges” politikus olcsó ígéretekkel felbőszítse és maga mögé állítsa a tömegeket, aztán kezdődhetne a cirkusz. Azt is kérik, hogy a hatóságok vizsgálják ki a Gorilla-botrányban érintetteket. Ez az, ami biztosan nem fog megtörténni. Tanulság: aki a tavaszi Gorilla-hírek olvasása helyett elmegy ibolyát szedni, semmit sem veszít. PONTOSÍTÁS Február nyolcadiki szá- ő neve nem szerepel az akutunkban, a Gorillák és tákban, hanem Duray Rezső- gyorshajtók című cikkünk- ről, aki akkortájt a Nemzeti ben a Gorilla-aktákkal kap- Vagyonalap igazgatótaná- csolatban előfordult a Duray csának tagja volt. E pontosí- név is. Természetesen nem tást Duray Miklós kérésére Duray Miklósról volt szó, az közöljük, (a szerk.) TALLÓZÓ PER STANDARD A Der Standard osztrák liberális lap Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkárral készített interjút Át- engedjünk-e hetven százalékot a Jobbiknak? címmel. Az államtitkár között beszámolt a roma fiatalok számára létrehozott ösztöndíjprogram, valamint a közmunkaprogram néhány eredményéről. Elmondta, ha „nem adunk a romák számára rendes foglalkozást és oktatást”, akkor a szociális ellátórendszer sem lesz fizetőképes. A gyöngyöspatai események kapcsán Balog Zoltán beszélt a megszigorított törvényekről, amelyek komoly büntetéssel fenyegetik azokat, akik egyenruhában a kisebbségek ellen szándékoznának fellépni. A jelenlegi helyzethez, mint mondta, hozzájárult a szocialista ipar összeomlása, melynek nyomán 1,5 millió munkahelyszűnt meg. (MTI)
