Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-14 / 37. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 14. Agrárkörkép 21 Az új készítményekkel a gabonafélékben is komplex módon megoldható az állomány védelme Csávázástól gyomirtásig A szántóföldi kísérleteket mindig nagy érdeklődés kíséri (A szerző illusztrációs felvétele) A termesztők néha összetévesztik a vírusos betegségek egyes tüneteit a fiziológiai eredetű élettani betegségekkel, és a hibás diagnózis alapján elvégzett helytelen kezelések eredményeit gyakran a készítmények gyenge minőségével is indokolják. ISMERTETŐ Ezért is van szükség olyan szakmai találkozókra, amelyeken ezekről a tünetekről pontos és megalapozott információkat szerezhetnek, illetve részletesen megismerkedhetnek az egyes készítmények hatásmechanizmusával és alkalmazási feltételeivel. Ilyen volt a Nyitrán megtartott legújabb növényvédelmi technológiák és eljárások bemutatására összpontosító szakmai tanácskozás, amelyre a Bayer Cropscience növényvédő cég hívta meg partnereit. Vladimír Fúzik megnyitója után Tibor Roháčik, a Selekt Bučany növény- védelmi szakembere a gabonafélék betegségeinek vetőmagok, talaj és szármaradványok általi átviteléről tartott előadást. Ismertetőjében részletesen elemezte az egyes betegségek átvitelének előfordulását, gyakoriságát és szólt az alkalmazható védekezési lehetőségekről is. Vladimír Barbierik a Bayer új csávázószere, a Lamardor hatásmechanizmusának alapelveit és a készítmény alkalmazási feltételeit ismertette. Az új kalászos gombaölő csávázószer két fungicid hatóanyagot, tebuko- nazolt és protiokonazolt tartalmaz. A koncentrált csávázószer a zabon kívül valamennyi kalászos gabonafélében engedélyezett. Dózisa vetőmag-tonnánként 0,2 liter. A széles hatásspektrumú csávázószer az ösz- szes fő betegség ellen, mint például a búza kőüszög, a búza porüszög, a hópenész, a fuzáriu- mos gyökér- és szártőrothadás, a bipolarisos gyökérrothadás, a szeptóriás pelyvafoltosság, az árpa porüszög, az árpa levélcsí- koltság és az árpa fedett-üszög ellen hatékony. A Lamardor egyik megkülönböztető tulajdonsága, hogy a hópenész és más fuzáriózisok, illetve a Bipoláris elleni hatása egyedülálló. A gabonafélék levélbetegségeit vette górcső alá előadásában Kamil Hudec, a Nyitrai Mező- gazdasági Egyetem tanára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a termelők a vírusos betegségek egyes tüneteit hajlamosak összetéveszteni a fiziológiai eredetű élettani betegségekkel, és hibás következtetések alapján elvégzett helytelen kezelések eredményeit a készítmények gyenge minőségével is indokolják. Véleménye szerint a vírusos megbetegedések a kezdetekkor nem az egész táblán egységesen, hanem csak foltokban jelentkeznek, a fiziológiai hiánytünetek viszont az egész parcellán érzékelhetők. Megbízható eredményt ugyan csak a laboratóriumi vizsgálatok alapján lehet várni, de az agro- nómus gyakorlott szeme is meg tudja különböztetni az egyes megbetegedések tüneteit. A tapasztalatok alapján a búza levélbetegségei közül á-lisztharmat és a rozsda különböző változatai mellett újabban egyre nagyobb szerephez jutnak a levélszáradást okozó betegségek. A Fusarium-fajok az alacsonyabban fekvő melegebb térségekben általában kisebb arányban károsítanak, de nedves időjárás esetén itt is komoly károkat okozhatnak. A tavaszi árpa levélbetegségeinek egyes tünetei, noha egyelőre nincs tudományos magyarázatuk, de gyakran vezethetők vissza fiziológiai okokra. Ilyen esetekben, mikor nem határozható meg egyértelműen a károsító, a gombaölő készítmények nem hatnak. A levélbetegségek elleni védekezésben fontos stratégiai elv, hogy a felső leveleket kell megvédeni, s az ún. általános preventív védekezés helyett inkább a célzott, a betegség jellegének megfelelő pontos időzítésű kezelésekkel lehet hatékonyabb eredményeket elérni. Sem a túl korai felesleges, sem a megkésett permetezés nem ad megfelelő eredményt. A tapasztalatok szerint a legjobb hatást a T2 fázisban elvégzett kezelések adják. A gabonafélék gombaölő szeres kezelésére az idei szezonban egy új készítmény, a Hutton áll a termelők rendelkezésére. Alkalmazásáról Ján Hanuska a cég képviselője tartott előadást. A Bayer gombaölő szeres készítményeinek sorában ez a szer egy új formuláció, amely háromféle anyagot tartalmaz, nevezetesen spiroxamine-t, prothioconazole-t és tebuconazole-t. A Huttonban a spiroxamine megnövelt adagja magasabb szintű megelőző, kurativ és eradikatív hatást biztosít főleg a lisztharmat és a rozsdafélék ellen. Ráadásul meggyorsítja és hatékonyabbá teszi a két további hatóanyag érvényesülését a gabonafélék levélbetegségei ellen. A prothioconazole a ka- lászfuzáriózis ellen nyújt hatékony védelmet, egyúttal megfelelő időpontban adagolva a fotoszintézist segítő kiváló „gree- ning-hatást” is biztosít. A tebu- conazole a rozsdafélék, a szeptóriás levélfoltosság, valamint a lisztharmat elleni védekezésben kiváló, a három hatóanyag együttese szinergikus hatással is jelentkezik. A cég képviselőjének elmondása szerint az idén várható a Hutton engedélyezése a rozs és a tritikálé termesztésében is. A készítményt egyelőre csak Csehországban és Szlovákiában regisztrálták, így annak árát a helyi piaci viszonyoknak megfelelő szinten tudják majd tartani. Az előadó szólt a Bayer egyéb gombaölő készítményeiről is, amelyek rendszerbe foglalva komplex módon teszik lehetővé a gabonafélék hatékony növényvédelmét. A regisztrált készítményekkel a termelők komplett rendszerben biztosíthatják a gabonafélék megfelelő védelmét a gombás eredetű betegségekkel szemben. A szakmai tájékoztatón a résztvevők nemcsak a gabonafélék gombabetegségeinek védelméről, hanem azok gyomirtószeres kezeléséről is tájékoztatást kaptak. Peter Serdahely előadásában arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi gazdasági feltételek között a termelőknek hangsúlyozott célja, hogy a hatékony tápanyagpótlás érdekében már ne a gyomokat, hanem lehetőleg csak a tiszta kultúrál- lományt trágyázzák. A gabonafélék gyomirtásában mind az őszi, mind pedig a kora tavaszi kezeléseknek van jelentőségük, bár a hatékonyság szempontjából sokkal célszerűbb, ha eleve megfelelően tiszta állományt indítunk a telelésbe, s tavasszal már csak a szükséges kiegészítéseket végezzük el az állományban. A gabonafélék gyomirtására alkalmas készítmények széles választéka szintén lehetőséget ad a termelőknek arra, hogy komplett rendszerben biztosítsák a növényállományuk gyomszabályozását. (szil.) A búzatáblák gyommagvainak csírázása a műtrágyák helyes alkalmazásával is befolyásolható Az őszi búza gyomelnyomó képessége ÖSSZEFOGLALÓ A gabonafélék hatékony termesztésében a termesztéstechnológia elemek összehangolt alkalmazásával külön ráfordítás nélkül is befolyásolni lehet a gabonatáblák gyomosodását. Ennek keretében az őszi búza gyomelnyomó képessége - például a nagyobb sortávolságra vetett kapás kultúrákhoz képest - kifejezetten jól kihasználható. Ebből a szempontból elsősorban a gabona tavaszi fejlődési üteme a meghatározó jelentőségű, ekkor dől el ugyanis, hogy a későbbiekben mennyire sikerül elnyomnia a gyomokat. A vizsgálatok és a gyakorlati tapasztalatok szerint a búza állománysűrűsége csak 3 és 6 mü- lió csíra/ha közötti tőszám-in- tervallumban képes értékelhető hatást gyakorolni a gyomoso- dásra. Ez a hatás leginkább a 4,5 millió hektáronkénti tőszám felett érzékelhető. Elsősorban az ebszékfű és a T4-es nyárutói gyomfajok esetében tapasztalható jelentős gyomosodási különbség. Ugyanakkor a mezei acat és a tarackbúza általi gyo- mosodás nem függ a tőszámtól. Kísérleti eredmények szerint a búzatáblák gyommagvainak csírázása a műtrágyák helyes alkalmazásával is jelentős mértékben befolyásolható. Ennek megfelelően pl. a nagy problémát okozó ragadós galaj kaszatainak csírázását az ammóniumszulfát, az ammóniumnitrát és a karbamid, míg az ebszékfű csírázását a foszfáttartalmú műtrágyák csökkentik. A nitráttartalmú műtrágyák azonban ezzel ellentétben lényegesen növelik azt. Ennek megfelelően a műtrágyák szakszerű felhasználása az integrált gyomszabályozás hatékony eszköze lehet, (gyomlap) Mérföldkövek a Közös Agrárpolitika történetében 50 éves a KAP EU-TÁJÉKOZTATÓ Az európai integráció sarokkövének számító Közös Agrár- politika (KAP) 50 éve biztosítja az európai polgárok számára a biztonságos élelmiszer-ellátást és a vidéki térségek életképességét. A KAP továbbra is az egyetlen olyan uniós szakpolitika, amelyre közös uniós keret vonatkozik, és a kapcsolódó közkiadások nagy részének finanszírozása valamennyi tagállamban az uniós költségvetésből, nem pedig a nemzeti, illetve regionális költségvetésből történik. A rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint a KAP hozzájárult a gazdasági érték, a termelékenység és a kereskedelem folyamatos növekedéséhez, ugyanakkor lehetővé tette, hogy a háztartások élelmiszerekre fordított kiadásai a felére csökkenjenek. Az 1992-ben kezdődött reformfolyamatnak köszönhetően a mezőgazdaság jobban alkalmazkodik a piachoz és csökkentek a kereskedelmet torzító támogatási intézkedések, ugyanakkor figyelem helyeződik a fogyasztók igényeire többek között az állatjólét tekintetében, valamint az uniós mezőgazda- sági termelők számának megduplázódására (a bővítés következtében az Európai Unió tagállamainak száma 15-ről 27-re növekedett). A Bizottság 2011 októberében teijesztette elő a KAP további reformjára irányuló legújabb javaslatait, amelyek révén választ kíván adni a ma és a holnap kihívásaira: az élelmiszer-ellátás biztonságával, az éghajlatváltozással, a természeti erőforrások fenntartható felhasználásával, a kiegyensúlyozott regionális fejlesztéssel, a mezőgazdaságnak a gazdasági válság és az ingadozóbb mezőgazdasági árak hatásainak kezelésében nyújtott segítséggel, valamint az Európa 2020 stratégiával összhangban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdításával kapcsolatos kihívásokra. A KAP létrejöttében 1962-ben több fontos dátum is szerepet játszott: 1962. január 14-én, 140 órás tanácskozás után (az első európai „mezőgazdasági maratón”) a Hatok a Miniszterek Tanácsában úgy döntöttek, hogy megnyitják az átmeneti időszak második szakaszát: termékenként meghatározzák a mezőgazdasági piac közös szervezését, egyedi versenyjogi szabályokat alkalmaznak, valamint létrehozzák az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot (EMOGA). 1962. április 4-én a második mezőgazdasági maratont követően a Tanács elfogadta a rendeletek szövegét. 1962. április 20-án kihirdették a jogszabályok szövegét. A jogszabályok hatályba lépésének kezdete az értékesítési szezontól függött: a közös piacszervezés a gabonafélék, a tojás, a baromfihús és a sertéshús ágazatában például 1962. július 1- jétől vált alkalmazandóvá. Ugyanebben az évben megszületett a közös agrárpolitika (KAP). E szakpolitika lényegi célja, hogy az uniós polgárok megfizethető áron jussanak hozzá az élelmiszerekhez, a mezőgazdasági termelőknek pedig megfelelő életszínvonalat biztosítson. 1984-ben a tejkvóta létrehozásával a tejtermelést hozzáigazították a piaci igényekhez egyedi intézkedések révén. 1992-ben az ún. „Mac Shar- ry-reform” keretében a KAP-on belül a piactámogatásról a termelők támogatására helyeződik át a hangsúly. Az ártámogatás helyébe közvetlen támogatási kifizetések lépnek. Egyre fontosabbá válik az élelmiszer-minőség, a hagyományos és regionális élelmiszerek védelme, valamint a környezet megóvása. 2000-ben a vidékfejlesztés is bekerül a KAP alkalmazási körébe. Tagállami, regionális vagy helyi szintű célirányos többéves programokon keresztül kiemelt figyelmet szentelnek Európa gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének. 2003- ban a Fischler biztos nevéhez fűződő, félidős értékelést követő reform megszünteti a támogatás és a termelés közötti kapcsolatot. A mezőgazdasági termelők jobban igazodnak a piaci igényekhez és tekintettel az uniós mezőgazdaságra jellemző sajátos hátrányokra, jövedelem- támogatást kapnak. A termelőknek környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági követelményeknek kell megfelelniük. 2004- ben és 2007-ben 12 új tagállam belépésével az EU-ban megduplázódik a mezőgazdaságból élők száma. Változás következik be az EU mezőgazdasági szerkezete és a vidéki térségek tekintetében is. 2012 után az új KAP-reform célja a mezőgazdasági ágazat gazdasági és ökológiai verseny- képességének növelése, az innováció előmozdítása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a vidéki térségekben a foglalkoztatás és a növekedés támogatása. (eu-inf) (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele)
