Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-09 / 33. szám, csütörtök
Diplomát mindenáron — de milyet? Nem a könnyű és egyszerű utat kell választani, hanem azt, amelyik reális célokat követ. n Egyetemre menni? Egy frissen érettségizett számára ma már ez nem kérdés. Diploma kell, mert nélküle egyre nehezebb - ez tény, nem csak lózung. Egyetemet választani nem könnyű, tűnjön első látásra akármilyen egyszerűnek. A mérlegelés során sok veszély leselkedik az érettségizőre. Oda menjek, ahová mindenki? jó lenne inkább valami egyszerűt választani, a fő, hogy meglegyen a diploma. Valami trendi szakra kellene jelentkezni! Ha nem vesznek fel oda, ahová menni szeretnék, majd máshol kezdem meg a tanulmányaimat. Nem. Ezek egyike sem jó megközelítés. Igen, látszólag ez világos, ám a választás során ezeregy ilyen csapdahelyzetet kell kikerülnie az érettségizőnek, a fiatal jelentkezőnek. Kezdjük azzal, hogy az egyetemi diploma sem az, ami egykor volt - s ez nem csak közhely, tipikus „régen más volt még a világ” típusú nosztalgikus múltba révedés. Ma már szinte minden érettségiző főiskolára jelentkezik, nagy részük pedig diplomát is szerez. így duplán meg kell gondolni, hová adjuk be jelentkezésünket. Egy szociális munka szakos okle- véllel-könnyen lehet, hogy ugyanannyit fogunk érni - tisztelet a kivételnek -, mint egy sima érettségivel. Akkor pedig mire volt jó az öt év tanulás? Nem a könnyű és egyszerű utat kell választani, hanem azt, amelyik reális célokat követ. Többször leírtuk már, azt érdemes tanulni, amit az ember kedvel, amiben otthonosan mozog, amiben később is tovább tud fejlődni. Vagy azt, ami jó elhelyezkedési lehetőségeket kínál a jövőben. Az pedig már a jelentkező speciális szerencséje, ha a kettő ugyanaz. S bizony akkor is érdemes ezt az utat választani, ha ez a rögösebb. Ha a tanulmányok sokkal több felkészülést igényelnek Tanulni csak öt évig kell, a jó választás és kellő igyekezet gyümölcseit viszont évtizedekig Ízlelhetjük. A diploma egy egész életre szól. A végzősök túlnyomó többsége nem végez el még egy szakot, azzal kell beérnie, amit első nekifutásra megszerzett. Ingyen. Ezért sem érdemes „bemelegítésként”- ahogy ez régebben divatban volt - először egy másik egyetemen kezdeni, ha elsőre nem sikerül álmaink karára bejutni. Ha valaki akár csak egy évet is egy más intézményben tanul, később tandíjat kell fizetnie ezért. Jobb elkerülni a „zűrös” egyetemeket is. Amelyek diplomagyár hírében állnak. Ugyanis a munkáltatók ezeket egyre inkább számon tartják, a diploma kiállítójának neve pedig nem retusálható. Ha pedig már bejutottunk az egyetemre - mert ez ma már tényleg nem nagy művészet —, érdemes nem megelégedni a minimummal. Aktívnak lenni, az első pillanatoktól odafigyelni, ha lehet, részképzésre menni. Külföldre, hogy megtapasztaljuk, milyen az Nyugaton tanulni. Nem utolsó sorban ez az életrajzban is jól fog mutatni, nem beszélve az idegen nyelv elsajátításának jobb lehetőségéről. Mellékletünkben a legfontosabb kérdésekre próbálunk válaszokat adni, bemutatjuk a választékot, a mérlegelési szempontokat. Hogy ne maradjon más hátra, mint tollat — vagy billentyűzetet - ragadni, s a megfelelő helyre postázni a jelentkezési ívet. Szerencsés választást! Mózes Szabolcs Mi alapján válasszunk Jelentkezési határidők A színvonal dönt Egyetemi kiskáté ”1 Egyenes út az egyetemre Hogy le ne késsük a jelentkezést Melyek a legjobb hazai egyetemek? Mi micsoda a főiskolán? 14. oldal 16-17. oldal 18. oldal 20. oldal-J
