Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-09 / 33. szám, csütörtök
EGYETEM ■ 2012. FEBRUAR 9. 14 egyetemre bekerülni már nem A ' L1 r š művészet, ott J \ f maradni szintén JL 1 nem. így az idén érettségizők előtt álló legnagyobb feladat helyes választ adni a „hol és mit tanuljak” kérdésre. A távolról sem költői kérdést több szempont alapján is meg lehet közelíteni, ám az egyetemi tanulmányok iránt érdeklődő akkor dönt jól, ha tud hosszabb távra tervezni és gondolkodni. Egykor kiváltságnak számított a diploma, maholnap viszont annyit fog érni, mint egy érettségi bizonyítvány húsz-harminc éve. A sok hallgató - az érettségizők túlnyomó többsége már egyetemen tanul tovább - szükségszerűen devalválja a diploma értékét. A műszaki szakok a menők Évtizedekkel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy valaki felvételi nélkül jusson be az egyetemre, ma több tucat karra csak jelentkezni kell, a felvétel automatikus. Az egyetemek és a hallgatók számának exponenciális növekedése törvényszerűen együtt jár a felső- oktatási intézmények színvonalának csökkenésével, de legalábbis azok nagyobb minőségi differenciáltságával. Ezért minden érdeklődőnek sokkal jobban meg kell néznie, melyik egyetemre kívánja beadni felvételi kérelmét, az esedeges több sikeres felvételi után pedig hol szeretné tanulmányait folytatni - hacsak nem elégszik meg a „papírral”, vagyis a diplomával. S inkább ne elégedjen meg, mert hosszú távon megbosszulhatja magát ez a hozzáállás. Most még nem sok munkahelyen számít, hogy melyik egyetem végzősei Az egyetemre jelentkezők első látásra a bőség zavarával küszködhetnek. Ha csak a számokat nézzük, van miből válogatni: 23 állami és több mint egy tucat magán felsőoktatási intézmény várja a jelentkezőket. Az államiak közül tíz komplex - tudományegyetem jellegű - intézmény, öt műszaki jellegű, három művészeti, egy közgazdaságtudományi, kettő pedig a fegyveres erők utánpótlását biztosítja. A magánintézmények nagy része jogi, közgazdasági vagy műszaki irányultságú. Egyenes út az egyetemre Hogyan válasszunk elemzői szerint nagyon kevesen járnak műszaki szakokra, pedig a hazai ipar nagy részüket fel tudja „szívni”. Szakértők szerint a műszaki irányú karok végzőseié a jövő, biztosabban találnak munkát és jobb bérezésre számíthatnak, mint a humán szakok abszolvensei. Ez nem jelenti azt, hogy aki bölcsész szakra jár, nem talál munkát, de nagy valószínűséggel nem azt fogja csinálni, amit tanult, emellett pedig alacsonyabb bérrel kell majd megelégednie. vagyunk, de szakemberek szerint egyre inkább előtérbe kerül ennek a ténynek a súlya. A színvonalasabb, nevesebb intézmények abszolvensei pedig előnyt élvezhetnek a „diplomagyárak” végzőseivel szemben. Ugyanilyen fontos szempont, hogy milyen szakra jelentkezünk. A nagy munkaközvetítő cégek A jól hangzó intézménynevek és szakok dzsungelében nem köny- nyű megállapítani, hol kapcsolódik a szépen csillogó felszínhez minőségi tartalom is. Némi kapaszkodót nyújthatnak az ARRA minőségkutató ügynökség évente ismétlődő felmérései - erről bővebben a 18. oldalon írunk -, a komplex jelentés az ujszo.com/ dók oldalról is letölthető. Emellett sok mindent megtudhat az érdeklődő az adott kar vagy egyetem weboldaláról, és érdemes elnézni az intézmények által a potenciális jelentkezők számára szervezett nyílt napokra is. Általában érvényes, hogy jobb olyan szakot választani, melyhez kötődésünk van. Hiába felkapott most egy-egy szak, kár lenne az éppen aktuális trendek szerint választani: az egyetemi diploma www.ujszo.com ugyanis egy életre szól, míg a „divat” változik. Mindig más és más szak a menő: a hazai egyetemek 1989 után szinte ontani kezdték a politológusokat, a végzősök nagy része viszont nem tud a szakterületén elhelyezkedni. Az utóbbi években szociális munkás szakon van óriási túlképzés. Meddig kell jelentkezni Évekkel ezelőtt szinte mindegyik egyetem jelentkezési határideje február utolsó napja volt. Ez azóta megváltozott, az érdeklődők sok magánfőiskolára akár nyár elejéig beadhatják jelentkezésüket. A jelentkezésért fizetni kell, ennek összege általában 15-50 euró között mozog. A jelentkezési határidőkről a 16-17. oldalon írunk részletesen. Minden hazai felsőoktatási intézmény jelentkezési lapja egységes formanyomtatvány, az ujszo.com/dok oldalon is megtalálható. Külföldre menni? Magyarországon egyre kevesebb az államilag finanszírozott hely, így fel kell készülni a tandíjfizetésre. Magyarországon a budapesti intézmények legnívósabbak (ELTE, Corvi- nus), mellettük a pécsi, a szegedi, a debreceni universitas, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tartozik a színvonalasabbak közé. Csehországban az állami egyetemeken továbbra is ingyenesen tanulhatnak a szlovák állampolgárok, a Morva túlsó partján lévő sok intézmény színvonalasabb, mint a hazai iskolák. így nem csoda, hogy óvatos becslések szerint is a végzősök minimum 15 százaléka Csehországban jár egyetemre - jelentős részük aztán ott is talál munkát, s már nem tér vissza. Csehországban a prágai intézmények (a Károly Egyetem és a Műszaki Főiskola) mellett elsősorban a brünni Masaryk Egyetem a legszínvonalasabb, utóbbi egyre több minőségi rangsorolásban körözi le a sokáig abszolút csúcsnak számító — I nagy múltú Károly «mű--■'r Egyetemet. (MSz) MINISZTÉRIUMI STATISZTIKÁK-Jr Munkanélküliség egyetemek szerint A legtöbb munkanélkülit az eperjesi ISM magánfőiskola termeli, végzőseinek 26%-a nem talál munkát. Ezt a trencséni egyetem követi 12,5%-kal, majd a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem következik 11,3%-kal. 1% alatti abszolvensi munkanélküliségi rátával büszkélkedhet a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola, a katonai, valamint a rendőrakadémia. A nagy egyetemek közül a pozsonyi műszaki áll a legjobban, végzőseinek 3,9%-a lesz csak munkanélküli. A Selye János Egyetem a középmezőnyben foglal helyet 8,6%-os arányával. Legtöbb végzős A legtöbb végzőst a Komenský Egyetem bocsájtja ki. 2009-ben 3132-en szereztek ott magiszteri diplomát. Utána következik a Szlovák Műszaki Egyetem 2354 abszolvenssel, majd a Közgazdaságtudományi Egyetem 1790 végzőssel - mindhárom intézmény Pozsonyban székel. Negyedik a kassai Műszaki Egyetem 1596 végzőssel, őt a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem követi (1183 diplomás). A legkevesebb végzőse a művészeti főiskoláknak volt - a besztercebányai Művészeti Akadémiának (68) és a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolának (81). Munkanélküliség szakok szerint A legtöbb munkanélkülit a közgazdasági szakok termelik - 12,1%. Utánuk következnek a mezőgazdasági (11,8%), valamint a környezetvédelmi szakok (11,5%), nyomban mögöttük pedig a bölcsész szakok foglalnak helyet a listán (10,5%). Leghamarabb az építészmérnöki (2,2%), a gyógyszerészeti (2,3%) és a művészeti szakok (2,7%) végzősei találnak munkát, de jó eséllyel helyezkednek el az informatikusok és az orvosok is. Az átlagos abszolvensi munkanélküliség 7,7%-os volt.
