Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-08 / 32. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 8. www.ujszo.com ■Knnm Ungureanu ugródeszkája Bukarest. Megtervezett volt Emil Boc lemondása, az eddigi román miniszterelnök már jó ideje előkészítette távozását hiva- talából-írta a román sajtó. Emil Boc hétfőn mondott le kormányfői posztjáról, ami egyben a teljes román kormány lemondását jelenti. Az Adevarul című napilap szerint Basescu államfő azért javasolta Mi- hai Rázván Ungureanut kormányfőjelöltnek, mert egyrészt azt reméli, hogy így ismét növekedési pályára állhat a Demokrata Liberális Párt (PD-L) támogatottsága, másrészt a kormányfői poszt megfelelő „ugródeszka” lehet Ungureanu számára az elnökválasztásokon való részvételhez. (MTI) Letartóztatások a BBC miatt Teherán. Az iráni hatóságok letartóztattak több embert azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a brit BBC rádió farszi nyelvű szolgálatával. A BBC szerint iráni nemzetiségű munkatársa nem tartózkodik az országban. A letartóztatottak a BBC- nek dolgoztak. Teherán azzal vádolja a BBC-t, hogy titokban a brit hírszerzésnek dolgozik, és iráni más- kéntgondolkodókat alkalmaz. (MTI) Enyhítik a szankciókat Washington. Feloldotta a nemzetközi pénzügyi szervezetek mianmari tevékenységére vonatkozó szankciókat az Egyesült Államok; a Hillary Clinton külügyminiszter a volt Burmában zajló „biztató reformokra adott válasznak” nevezte a korlátozások feloldását. Január végén az Európai Unió is a Mianmar elleni szankciók enyhítéséről döntött, azonban egyelőre csupán a vízumügyekre vonatkozóan. (MTI) Szabadultak a kínai munkások Kartúm. Szabadon engedték a január végén Dél- Kordofán tartományban elrabolt kínai munkásokat. A szóban forgó személyeket a kenyai fővárosban átadják a kínai nagykövetségnek. Kínai sajtóértesülések szerint január 30-án fegyveresek 29, útépítésen dolgozó kínai állampolgárt ejtettek fogságba a Szudán és Dél-Szudán határán lévő, harcok sújtotta Dél-Kordofán tartományban. (MTI) Aki lónak áll, az húzzon - tizennegyedik évértékelőjét tartotta a magyar miniszterelnök a Millenárison Orbán kész küzdeni, de megegyezni is Budapest. A kormány kész küzdeni, ha kell, de megegyezni is, ha az ország érdeke megkívánja - jelentette ki Orbán Viktor tizennegyedik évértékelőjében. A Millenárison tartott beszédében azt mondta: vállalkozásának első szakasza lezárult, Magyarország új alapokon áll. MTI-HÍR Kezdésképpen a magyar kormányfő köszönetét mondott a januári Békemenet résztvevőinek, azoknak, akik a Magyarországra „zúduló méltánytalan pergőtűz” közepette is kiálltak az ország mellett. A politika nem a balett-táncosok vüága, „ha az ember itt éli napjait, gyakrabban jut eszébe Muhammad Ali, mint Aleszja Popova, bár mindkettő táncos lábú” - fogalmazott. „Nem sajnáltatni akaijuk magunkat, elvégre aki lónak állt, az húzzon”, de fontos, hogy néha az emberek jelezzék, értik, hogy értük folyik a küzdelem. Orbán szerint egy évvel ezelőtt is tudni lehetett, 2011 izgalmas lesz, de azt kevesen gondolták, mi minden jön. Tisztán látszott, a magyar uniós elnökség kezdete előtt is, hogy Európa a kommunizmus bukása utáni legnehezebb éve elé néz, de az események minden előrejelzést felülmúltak - mondta, majd kifejtette: tavaly az EU-ban 13 kormány bukott meg. Olyan veszélyek tűntek fel az európai horizonton, mint számos euróövezeti ország fizetésképtelensége. A 2011-es év megrendítő volt Európának; „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol, nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat” - vélekedett. Elmondta: a kormányváltáskor tudták, hogy nyolc év hibáit és mulasztásait nem lehet néhány hónap alatt jóvá tenni. Az adósságról szólva Orbán Viktor rámutatott: az adósrabszolgaság mindennapi valósággá vált, ám nemcsak a családok, hanem az állam is eladósodott. Ha most akkora lenne Magyarország adósság- állománya, mint 2002-ben, akkor „mi adnánk kölcsönt a Nemzetközi Valutaalapnak”. „Az MSZP-s kormányok mindent eltüntettek, ami sűrűbb volt a levegőnél, és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt mihez nyúlni” - fogalmazott a kormányfő, hozzáfűzve: ennek ellenére volt, aki jól járt. „Magunkra figyeljünk, a saját meggyőződésünket kövessük, és ne ijedjünk meg a váratlan nehézségektől” - szólított fel Orbán Viktor. Ahogyan Wayne Gretzky egykori kanadai jégkorongozó tanácsolta: „ne oda korcsolyázz, ahol a korong éppen van, hanem oda, ahol lesz”. Beszédét szokás szerint azzal zárta: „„hajrá, Magyarország, hajrá magyarok!” Az összes ellenzéki párt reagált Orbán beszédére. Az LMP szerint hazugságbeszéd volt, a Demokratikus Koalíció úgy fogalmazott: Orbán már magának sem hisz, az MSZP azt mondta, Orbánnak semmi köze a valósághoz, míg a Jobbik szerint semmi új nem hangzott el. Lavrovot hősként fogadták a kormánypárti tüntetők Damaszkuszban (TASR/AP-felvétel) Több európai és arab állam hazahívta damaszkuszi nagykövetét A civilizált világ fiaskója Félnek a gazdagok a szocialista Hollande-tól Menekül a nagytőke MTl-TUDÓSÍTÁS MTI-HÍREK Brüsszel/Damaszkusz. Három nagy EU-tagállam konzultációkra hazahívta nagykövetét Szíriából. Madrid, Párizs és Róma az arab országban fokozódó erőszakkal indokolta a lépést. A három országgal ellentétben az Európai Unió nem tervezi Damaszkuszban működő diplomáciai képviselete vezetőjének hazarendelését. Mint egy brüsszeli szóvivő közölte, az EU fontosnak tartja, hogy helyszínen tartózkodó emberei révén szerezzen információkat a Szíriában zajló fejleményekről, főleg azért, mert az arab országban nem szabad a sajtó. Az Öböl Menti Együttműködési Tanácshoz tartozó hat ország is visszarendelte damaszkuszi nagykövetét és azonnali távozásra szólította fel a Szíriái diplomáciai képviselet vezetőjét, válaszul a Szíriái ellenzékkel szembeni erőszak erősödésére. A Perzsa-öböl menti arab országokat összefogó regionális szervezet tagjai: Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Ara Emírségek, Katar, KuvaitésOmán. Az EU-tagállamok új szankciókat terveznek Szíria ellen, végső döntés február 27-én várható. Új kezdeményezésre készül Törökország is -jelentette be Recep Tayyip Erdogan kormányfő, „a civilizált világot ért fiaskónak” minősítve azt, hogy az orosz és a kínai ENSZ- nagykövet megvétózta a Szíriára vonatkozó BT-határozatot. Közben szíriaiak ezrei tódultak ki a damaszkuszi Mazze su- gárútra, hogy lelkesen ünnepeljék a Szíriái fővárosba érkező Szergej Lavrov orosz külügyminisztert. A moszkvai diplomácia vezetője tegnap kezdett tárgyalásokat Bassár el-Aszad szíriai elnökkel a közel-keleti országban kialakult belpolitikai válság felszámolásának a lehetőségéről. A Lavrovot szállító gépkocsioszlop szíriai és orosz zászlótengeren keresztül haladt, miközben až összegyűlt tömeg Oroszországot és Kínát éltette. Párizs. Alig három hónappal a francia elnökválasztás előtt - amelynek Francois Hollandé szocialista jelölt a nagy esélyese- a vagyonosok elkezdték kimenekíteni tőkéjüket az országból. A kedvelt célpontok Svájc, Belgium és Nagy-Britan- nia, ahol pénzügyi tanácsadók, ügyvédek és bankárok segítik az emigráló francia nagytőkéseket- számolt be a Le Monde. A mértékadó liberális napilap szerint a helyzet nem hasonlítható Francois Mitterrand 1981-es győzelméhez, amikor a második világháború óta először választottak meg baloldali jelöltet államfőnek a franciák. A szocialista-kommunista kormány első intézkedéseitől tartva akkor tömeges volt a tőke kivándorlása Franciaországból. A berlini fal azóta viszont leomlott, a Kommunista Párttól már senki nem tart, a politikai váltógazdaság megszokottá vált, de a menekülés ismét kísért, s az elnökválasztás közeledtével egyre többen választják a pénzügyi emigrációt. Befektetési tanácsadók, pénzügyi ügyvédek, ingatlan- ügynökök mind azt mondták a Le Monde-nak, hogy még soha nem láttak ennyi franciát külföldre távozni. A gazdagok számára az első hidegzuhany az volt, amikor Nicolas Sarkozy államfő a kormánytöbbség nyomására 2011 áprilisában eltörölte a mandátuma elején bevezetett adóplafont. A tőke elvándorlása azonban már 2011 elején megkezdődött, amióta elképzelhető vált az adóplafon megszüntetése - olvasható a párizsi ügyvédek egyik bizalmas jelentésében a pénzügyi emigrálásról. A helyzet azóta romlott, miután a kormányzat tavaly megszorító intézkedéseket vezetett be, azóta pedig újabb adóemeléseket jelentett be a magas jövedelműek számára. A szocialista jelölt győzelmének esélyei pedig még nagyobb félelmeket váltanak ki, miután a baloldal által tervezett adóreform a nagyvállalatokat és a nagyvagyonosakat célozta meg. Hollandé javaslatai alapján az ingatlanvagyonból befolyó jövedelmeket benyelné az adó, s így egyre nehezebb lesz a vagyonok fenntartása és megóvása az inflációval szemben. Svájci ügyvédek szerint a 2012-es év „kivételesen jónak” ígérkezik az áttelepülések szempontjából. Egy ügyvéd azt mondta a lapnak, január óta már tíz megkeresést kapott. Hozzátette: „Már felkészültünk az érkezésükre, mert a rosszul tartott tehenek végül mindig a mi legelőinken kötnek ki”. Azt is elmondta, kollegái nagy része már előre dörzsöli a tenyerét és drukkol, hogy a szocialista jelölt nyerje meg az elnökválasztást Franciaországban. A gazdagok réme (TASR/AP) Ha Athénnak nem sikerülne újabb támogatást szereznie, már márciusban csődbe kerülhet Görögország A görög kormánynak talán sikerült megállapodnia hitelezőivel MTI-HÍR Athén. A görög kormány a 130 milliárd eurós második mentócsomagról szóló szerződés szövegezését véglegesíti, a görög pártok vezetői már tárgyalhattak róla - mondta egy neve elhallgatását kérő athéni kormányzati forrás. A több hírügynökség által is idézett forrás nyilatkozatára átmenetileg erősödött az euró a dollárral szemben. A forrás úgy fogalmazott: „a görög kormány a végső dokumentumon dolgozik, amelyet a politikai vezetők megtárgyalnak majd”. A nyilatkozat arra utalhat, hogy a görög kormánynak sikerült megállapodnia nemzetközi hitelezőivel, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) alkotta trojkával a második mentőcsomagfeltételeiről. Források beszámolói szerint tegnap délben pénzügyminisztériumi tisztségviselők, illetve a nemzetközi hitelezők szakértői egy 15 oldalas szöveg véglegesítésén dolgoztak, amely a men- tóhitel feltételeit tartalmazza. Ezzel párhuzamosan zajlanak a tárgyalások a görög kormány és magánbefektetői között a 100 milliárd eurós részleges adósságleírásról. Utóbbi feltételét képezi a 130 milliárd eurós második mentőcsomagnak, amelyről októberben született előzetes megállapodás az európai állam- és kormányfők brüsszeli válságtanácskozásán. Az újabb támogatás nélkül már márciusban csődbe kerülhet Görögország. Mintegy 14,4 milliárd eu- rónyi görög adóssága jár le, amelynek visszafizetésére nincs fedezete Athénnak.
