Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-05 / 4. szám, csütörtök
20 Iskola utca ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 5. www.ujszo.com A POSTA HOZTA Nyílt nap az Ógyallai Szakközépiskolában A szentpéteri Kossányi József Alapiskola és Óvoda diákjai tapasztalt szavalóként szépen helyt álltak Felvidéki siker a Vajdaságban Dóczé Bálint Jonatán és Bukovszky Gergely a szabadkai Városháza előtt (Képarchívum' Az Ógyallai Szakközépiskola a közelmúltban nyílt napot tartott, melynek keretében az érdeklődők lehetőséget kaptak az iskola teljes körű megismerésére. A látogatók megtekinthették az intézmény műhelyeit, osztályait, kollégiumát, ebédlőjét, tornatermét és az udvarán található egyéb helyiségeit. Rendezvényén részt vettek az iskola partnerei, így a Cárion autószalon és autószerviz és a BISO Schrattenecker Kft., aNew Holland gépek forgalmazója. Nagy érdeklődést mutattak az esemény iránt az általános iskolák végzős diákjai, a szülők, de Ógyalla lakossága is. Az iskola udvarán a diákok bemutatták a műhelyben alkotott munkáikat. Kollárovié Marián mester vezetése alatt a gyakorlati oktatáson buggyt és gokartot építenek, melyet látogatóink kipróbálhattak. A klubhelyiségben prezentáció formájában mutatta be Na- gyová Anna mérnök, nevelési tanácsadó az iskolai életet. Az elméleti oktatás osztály- termeiben a diákok szemináriumi munkáit állítottuk ki, melyeket magyar nyelv és irodalom, történelem- és kommunikációórára készítettek. A kellemes idő is kedvezett az iskola számára. Reméljük, látogatóink a jövőben is megtisztelnek bennünket érdeklődésükkel. Silvia Košlabová Ógyallai Szakközépiskola A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével jó kapcsolatot ápoló Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete (ÉMPE) meghívására Szlovákiából két tanuló vehetett részt a Szabadkán decemberben 12. alkalommal megrendezett Himnusz és Szózat Szavalóverseny döntőjén. DR. LACZA ARANKA A Kárpát-medencei szintű versenyre bővített megmérettetésnek a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Főiskola impozáns díszterme adott otthont. A Magyar Köztársaság Konzulátusának védnöksége alatt megrendezett versenyen 33 felső tagozatos alapiskolás diák vett részt, akik a már korábban lebonyolított iskolai fordulók győztesei voltak, valamint Magyarországot és Szlovákiát képviselte 2-2 tanuló. A rendezvény díszvendégeként jelen volt Dr. Babity János, a Szabadkai Magyar Főkonzulátus vezető konzulja. De Negru Ibolya, az ÉMPE elnökének megnyitója után a szabadkai Zeneiskola növendékeinek rövid műsora megadta a megfelelő kezdőhangot a szavalóversenyhez. A versenyzők saját érzésviláguknak megfelelően adták elő Kölcsey Ferenc Himnuszát és Vörösmarty Mihály Szózat című költeményét. A szavalatokat szakavatott zsűri értékelte, melynek elnöke Ágoston Pribilla Valéria, a szabadkai Városi Könyvtár igazgatóhelyettese volt. A zsűri további tagjai, Havasi Judit budapesti előadóművész és Jónás Gabriella szabadkai színművész értékelésükben kifejtették, hogy a diákok többsége kitűnően felkészült, a kiejtés, hangsúlyozás és a hanglejtés terén előforduló kisebb hibák mellett kiemelkedő produkciók sokasága hangzott el, így nem volt könnyű meghozniuk a végső döntést. A versenyt hazai diákok nyerték. A Himnuszt a tor- dai Csíkos Dániel szavalta a legszebben, a Szózatot a szilágyi Antalovics Krisztián adta elő a legjobban. Nem kis örömünkre a Felvidéket képviselő szentpéteri Kossányi József Alapiskola és Óvoda két diákja tapasztalt szavalókként becsületesen helyt álltak az erős nemzetközi mezőnyben, és kiváló eredményeket értek el. Dóczé Bálint Jonatán a Szózatot szavalta rendkívül érzékletes módon, mellyel a második helyet szerezte meg, Bukovszky Gergely pedig a Himnusz előadásával a Főkonzulátus különdíjában részesült. A két szentpéteri tanuló először járt Szabadkán, s a verseny végeztével arra is volt lehetőségük, hogy megismerkedjenek e hangulatos délvidéki város nevezetességeivel. Először a főtéren álló, szecessziós stílusban épült, sokszínűén látványos Városházát csodálták meg, majd megnézték a szabadkai születésű híres író, Kosztolányi Dezső szobrát és annak egykori iskoláját. Városnéző sétájuk során jártak a híres Korzón, látták a Városi Könyvtár gyönyörű épületét, a szecessziós Rajchl-palotát és a Szent Teréz-székesegyházat. Az utcán megfigyelték a számukra oly ismeretlen szerb beszédet, és élvezhették a főtéri hangulatos karácsonyi vásár színpompás forgatagát. A fiúk elmondták: felejthetetlen számukra ez a háromnapos szabadkai utazás. Mindketten maradandó élményekkel és jóleső érzésekkel gazdagodva tértek haza a Vajdaságból. Nagy érdeklődést mutattak az esemény iránt az általános iskolák végzős diákjai, a szülők és Ógyalla lakossága is (Képarchívum) A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Sokat kell gyakorolni Második osztályos fiam jól olvas, de nem érti meg, amit elolvasott. Otthon igyekszem vele gyakorolni, de a többszöri olvastatással szerintem csak megutálta- tom vele az olvasást, és azzal se segítek rajta, ha rendszeresen értelmezem, „lefordítom” számára a szöveget. Mi lehet a probléma hátterében, és hogyan lehetne orvosolni? Jelige: Nem érti Az egyik legfontosabb készség, amit az iskolában sajátít el az ember, az olvasás. Ez adja meg az alapot a tanuláshoz. Mindemellett bonyolult folyamat, elsajátítása az érzékelés, gondolkodás és figyelem integrálását kívánja meg. Sok tanuló szinte gond nélkül megtanul írni és olvasni, ám vannak olyanok is, akiknek ez évekbe telik. Az olvasás célja az, hogy az olvasó megértse az elolvasott szöveget. A jó olvasó az olvasás alatt feldolgozza az elolvasott szöveg tartalmát. A diszlexiás gyerekek erre szinte képtelenek. Mit lehet tenni? Még az olvasás előtt meg kell magyarázni a gyereknek, hogy mit várnak el tőle a szöveg elolvasása után. Ezzel kitűzik a célt, ami a gyerek és a tanító számára is egyaránt érthető. Ezek után megbeszélik, hogy mit tud már eddig arról a témáról, amiről olvasni fog. Majd kérdéseket tesz fel, hogy mit szeretne még megtudni róla. S a szöveg elolvasása után kiértékeli, hogy mit tudott meg. A legújabb szakirodalom szerint három formáját különböztetik meg annak, hogyan kapcsolható össze az elolvasott szöveg az olvasó tudásával. Az elsőnél megkeresik a kapcsolatot az elolvasott szöveg és az „én” - vagyis az olvasó között. A másodiknál az elolvasott szöveget kapcsolják össze magával a szöveggel, a harmadiknál pedig az elolvasott szöveget a világgal. A kis gyerek a szöveg tartalmát csak saját énjéhez tudja viszonyítani, vagyis „a szöveg és én”. Az idősebb gyerekek már össze tudják kapcsolni az elolvasott szöveg tartalmát más ismeretekkel, vagyis a világgal. A szöveg megközelítése különféle lehet. Kikeresheti az ismeretlen szavakat, megtanulhatja, mit jelentenek. Kikeresheti a szöveg fő gondolatát, példákat és helyzeteket kereshet hozzá, amelyek kifejezik a szöveg fő mondanivalóját. Kérdésekre válaszolhat, melyek a szöveggel kapcsolatosak. Vagy: próbáljon kérdéseket megfogalmazni, majd azokat válaszolja meg. Elmesélheti saját tapasztalatát az olvasottakkal kapcsolatban: mit tudott már róla, hol találkozott ezzel a témával? Figyelmét rá lehet irányítani a szöveg grafikai elrendezésére, az illusztrációkra, képekre, grafikonokra, táblázatokra, térképekre, ezek tanulmányozására. Megkeresheti a szövegben az ok-okozatot, az ellentéteket és hasonlóságokat, a problémát s annak lehetséges megoldásait. A szöveg olvasása közben is fel lehet tenni kérdéseket: Eddig mi történt? Mit gondol, mi következik majd ezután? Hogyan fejeződhet be? Ügyelni kell a történés időrendi sorrendjének betartására, ne ugráljon összevissza a szövegben. Figyelni kell az olvasás gyorsaságára is. Sokat segíthet a gyereknek az illusztráció, s még többet a saját fantáziája, vagyis ha azt rajzolja le, amit gondol az olvasottakról, vagy gyurmából kimodellezi. Az elkészült művet kommentálja, elmondja, mit miért csinált, rajzolt. Segítséget nyújthat az is, ha magnetofonra rögzítik, s visszahallgathatja saját magát. Megszámolhatja, hány hibát vétett, megfigyelheti, milyen gyorsan olvasott, s megfelelően tudta-e hangsúlyozni az olvasottakat. Vissza- hallgatásnál szemével kövesse a nyomtatott szöveget. Jegyzeteket is készíthet olvasás közben, hogy ne felejtse el a lényeget, s ne csússzon mellékvágányra. Különféle jeleket tehet az egyes bekezdésekhez, melyek megkönnyítik a tájékozódást, s könnyebben fel tudja idézni az olvasottakat. Természetesen kihasználhatja a régi tanulási és olvasási praktikákat is: aláhúzhatja a fontos szöveget vagy csak egyes szavakat stb. A szöveg elolvasása után következhet a tartalom visszamondása, vagy kérdésekre válaszolhat, esetlegsaját jegyzeteit felhasználva elmondhatja, miről is olvasott. Nagyon hasznos a visszajelzés: vagyis értékelni azt, hogy hogyan olvasott, mi mindent jegyzett meg az elolvasottak- ból, összehasonlítva a szöveg terjedelmével, több-e, mint a fele vagy háromnegyede. Egy biztos: olvasni csak olvasás közben lehet megtanulni. Biztassa a kisfiát, hogy nem reménytelen a helyzet, képes arra, hogy megtanuljon jól olvasni. Ne sajnálja az időt és energiát, amit most ebbe kell fektetni, mert később sok szép élménnyel gazdagodhat az olvasás segítségével. Dr. Hadas Katalin Biztassa a kisfiát, hogy nem reménytelen a helyzet, képes arra, hogy megtanuljon jól olvasni (Illusztrációs fotó: sxc.hu)
