Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-05 / 4. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kartellező mosóporgyártók Pozsony. A szlovák ver­senyhivatal 194 ezer eurós büntetést szabott ki a Henkel Slovensko mosóporgyártó­nak, a cég anyavállalatának, a Henkel Central Eastern Eu­rope társaságnak pedig 291 ezer eurós büntetést kellene fizetnie, mivel a cég kartell- egyezséget kötött a Procter & Gamble társasággal. A két cég 1999 és 2004 között egyeztette a tevékenységét és az árakat, megsértve ezzel a gazdasági versenyről szóló törvényt. A Procter & Gamb­le azért kerülte el a bünte­tést, mivel az egyezségről ő tájékoztatta először a ver­senyhivatalt. Csaknem a harmadával csökkentették azonban a Henkel bünteté­sét is, mivel a társaság együttműködött a verseny- hivatallal. (SITA) Mire számítanak a szlovák cégek? Pozsony. Idén a szlovák cégek nem egész fele számít forgalomnövekedésre - derül ki a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) elemzé­séből, amelyet 240 hazai cég véleménye alapján állítottak össze. A megkérdezett társa­ságok 48 százaléka remény­kedik abban, hogy idén sike­rül növelnie a forgalmát, 31 százalékuk stagnálásra, 21 százalékuk pedig visszaesésre számít. Az adósságának a nö­vekedésétől azonban már csak a 17 százalékuk tart, míg a 40 százalékuk azzal számol, hogy idén sikerül csökkente­niük az eladósodottságukat. Az elemzés azonban rávilágí­tott arra is, hogy a jelenlegi vállalkozói környezetet csak minden ötödik társaság tartja jónak. (SITA) Több hitel karácsony előtt Pozsony. Az euró 2009-es bevezetése óta még soha annyi fogyasztási hitelt nem vett fel a lakosság a kará­csony előtti időszakban, mint tavaly. A Fincentrum adatai szerint a bankok csak no­vemberben 112 millió euró- nyi fogyasztási hitelt folyósí­tottak, 12,5 százalékkal töb­bet, mint egy évvel korábban. Ez már csak azért is furcsa, mivel ezzel egyidőben a fo­gyasztási hitelek kamatai is történelmi csúcsokhoz köze­lítettek, elérve a 14,30 száza­lékot. Ennél magasabb átla­gos kamatszintet, 14,39 szá­zalékosat csak2009-ben mér­tek. A trend az elemzőket is meglepte. „Arra számítot­tunk, hogy a banki ügyfelek óvatosabbak lesznek a hitelfelvételnél” - nyilatkozta Ján Porázik, a Fincentrum elemzője, aki szerint a felelőt­len hitelfelvétel miatt a jövő­ben jóval több lehet a bedőlt hitelek aránya. (SITA) Pénztárgépek: késik az átállás Pozsony. A regisztrációs pénztárgépekkel kapcsolatos új műszald előírások ugyan már az év elejétől érvényesek, az átállást azonban sokan az utolsó utáni pillanatra hagy­ták. Marián Zahoranský, az Elcom Kft. kereskedelmi osz­tályának a vezetője szerint sok vállalkozó az év eleji köte­lező leltározást használja ki az átállásra. Ezt ugyanakkor so­káig nem érdemes halogatni, hiszen aki úgy használja a pénztárgépét, hogy az nem fe­lel meg az új előírásoknak, az 330 és 3300 euró közötti bün­tetésre számíthat. (SITA) Óriási károk 2011-ben München. Súlyos föld­rengések sorozata és időjá­rásnak tulajdonítható termé­szeti katasztrófák minden idők legnagyobb gazdasági kárát okozták 2011-ben - közölte tegnap Münchenben a Munich Re viszontbiztosító társaság. A természeti ka­tasztrófák tavaly összesen 380 milliárd dollárnyi (292 milliárd euró) gazdasági kárt okoztak, az eddigi rekordév­ben keletkezett 220 milliárd dollárnál kétharmaddal na­gyobbat. A 2011-ben regiszt­rált összes kárösszeg két­harmadát a márciusi japán és a februári új-zélandi föld­rengés okozta. (Tf) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8311 Lengyel zloty 4,4895 Cseh korona 25,761 Magyar forint 320,01 Horvát kuna 7,5489 Román lej 4,3215 Japán jen 99,43 Svájci frank 1,2196 Kanadai dollár 1,3153 USA-dollár 1,2948 VÉTEL - ELADÁS LBank dollár cseh korona forint Volksbank 1,35-1,27 26,50-24,96 329,75-301,35 OTP Bank 1,35-1,26 26,44-24,87 327,12-303,48 Postabank 1,35-1,26 26,59-24,79­Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 26,39-24,92 329,81-301,41 Tatra banka 1,33-1,26 26,24-24,71 326,23-301,43 Dexia banka 1,37-1,24 26,97-24,40 331,33-299,77 Általános Hitelbank 1,34-1,27 26,48-25,02 329,99-301,57 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 5. www.ujszo.com Ha Budapest nem állapodik meg a Valutaalappal, akkor legfeljebb néhány hónapigtarthatja magát Végzetesen legyengült a forint Tegnap délután már több mint 321 forintot kértek egy euróért. Ilyen gyenge még sohasem volt a magyar fizetőeszköz. (Képarch.) Budapest. Tegnap soha nem látott mélységekbe zuhant a forint árfolyama, nap­közben már 321 forintot is adtak egy euróért. A tőzsde mélyrepülésbe kezdett és rekordszintre ugrott a ma­gyar csődkockázat is. Elemzők szerint az IMF- megállapodás tudná meg­nyugtatni a piacokat, a gazdasági tárca viszont azt mondja: nincs tragédia, ha nincs megállapodás. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Magyarországon történelmi rekordot döntött tegnap az eu­ró árfolyama, a nap folyamán átlépte a 321 forintos szintet is. Ez minden eddiginél gyen­gébb, a korábbi negatív csúcsot 317,8 forintos kurzussal no­vember 14-én állította fel. Elemzők szerint csak a Nem­zetközi Valutalappal (IMF) va­ló megállapodás tudná meg­nyugtatni a piacokat, azonban a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági minisztéri­um még mindig nem látja bo­rúsan a helyzetet. Józan befektető nem vesz forintot Senkinek fogalma sincs arról, lesz-e IMF-megállapodás, ho­gyan finanszírozza majd a kor­mány az államadósságot, mi lesz a költségvetéssel, a Magyar Nemzeti Bankkal és a devizatar­talékkal. Ebben a helyzetben egy józan befektető nem vesz forintot és eladja, ami nála van - mondta egy neve elhallgatását kérő devizapiaci elemző, aki úgy vélekedett, 325 forint/eurónál akár pánikszerű euróvétel is beindulhat a pia­con. Ez a gyengülés már benne volt a pakliban és még egyálta­lán nincs vége - mondta Kuti Ákos, az Equilor vezető elemző­je. „Mindenki szabadul a forint­tól, van rendes forgalom, és sor­ra dőlnek meg a mélypontok” - mondta Gondi István, a Raiffei­sen devizakereskedője, aki hoz­zátette, a forintgyengülés a Ma­gyarországgal szembeni pesszimizmussal és az IMF-tár- gyalásokkal kapcsolatos bi­zonytalansággal magyarázha­tó. „Pestiesen szólva a vak is lát­ja, hogy nagy baj van, ez a hely­zet hosszabb távon így nem eredményez fenntartható adós­ságpályát. Az egyetlen gyors megoldás rövid távon az IMF- szerződés lenne, amivel koránt­sem oldódna meg minden, de egy védőhálóval az árfolyam és a hozamok is elfogadhatóbb szintekre kerülnének” - írják a Commerzbank szakértői. Po- gátsa Zoltán közgazdász arra hívta föl a figyelmet, hogy „iszonyatosan drága lesz az import”. Közölte: a drága euró az exportnak is rossz, mert az is jelentős részben importfüggő. Hozzátette: ha egy százalékkal drágul az euró, akkor 0,35 szá­zalékkal nő a magyar állam- adósság. A negatív hatás jól megmutatkozik abban is, hogy a magyar országkockázati felár (CDS) újabb rekordot állított be, már a 700 bázispontot ost­romolta, sőt átlépte. Ez gyakor­latilag azt jelenti, hogy tízmillió euró értékű ötéves magyar ál­lamkötvényre 710 ezer euróért lehet törlesztéskockázat-bizto- sítási ügyleteket kötni. Matolcsy nyugodt A Matolcsy György vezette nemzetgazdasági minisztérium közleményében azt írta, „a fo­rintárfolyam ma jól láthatóan nem a gazdaságpolitikára reflektál”, hanem az IMF-tár- gyalásokra. Elismeri, hogy a ja­nuár 18-ig ez a tendencia lesz meghatározó, akkor tartja ugyanis az IMF csúcsvezetése azt az ülését, melynek napirend­jén szerepel a Magyarországgal tárgyaló delegáció számára adandó mandátum. Nem lesz ál­lamcsőd - mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. „Ma­gyarország három évtizede az IMF tagja. Mindig időben tör­lesztettünk, és ezután is fizetni fogunk” - mondta. A frakcióve­zető szerint a kormányzati cik­lus félidejénél, júliusban elkép­zelhető, hogy az új feladatokra akár új emberek és velük új stí­lus érkezik a kormányba. Lázár szerint biztos lesz megállapodás az IMF-fel, de addig még „el- csattannéhánypofon.” Ha nem lesz egyezség Ha elmarad az egyezség a Va­lutaalappal és az Európai Unió­val, akkor 340 forintig is drá­gulhat az euró, és a magyar gazdaság már az idén mély re­cesszióba süllyedhet - véleked­tek londoni helyzetértékelé­sükben felzárkózó piaci köz­gazdászok. A BNP Paribas bankcsoport úgy látja, a jelek arra vallanak, hogy a piac most már egyre inkább az IMF/EU- segélycsomag elmaradásának lehetőségét árazza. A bank elemzői közölték, szerintük nincs ésszerű alternatívája egy ilyen programnak, és ezért vál­tozatlanul úgy gondolják, hogy végül megállapodik a magyar kormány, valamint az IMF és az EU delegációja. „Hónapokról, negyedévek­ről, maximum fél évről beszélünk” - fogalmazott Bebe- sy Dániel, a Budapest Alapkeze­lő portfóliómenedzsere, aki szerint legfeljebb ennyi időre elég még az a pénz, amelyet a korábban felvett IMF-hitelből, a még államosítható magán­nyugdíjpénztári vagyonból és esetleg a jegybank devizatarta­lékából fel tud szabadítani saját finanszírozására az állam. (MTI, Ind., Portf., OO, só) A legrosszabb helyzetről a nagy munkanélküliséggel küszködő déli járások számolhatnak be Egyre több lakást árvereznek el Szlovákiában ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Budapest. A gaz­dasági válság elmélyülése miatt régiónk országaiban egyre töb­ben képtelenek fizetni hiteleik törlesztő részleteit vagy a lakás­sal összefüggő költségeket, emi­att megugrott a lakásárverések száma. Szlovákiában az elmúlt év vége felé naponta akár tíz la­kás is kalapács alá került, mi­közben a legrosszabb helyzetről a magyarok által is lakott járá­sokból számolhatnakbe. A tömeges elbocsátások, a bé­rek stagnálása és az árak növe­kedése miatt egyre több család kerül olyan nehéz anyagi hely­zetbe, hogy a korábban felvett hiteleik törlesztő részleteit kép­telenek fizetni. Ha az ilyen csa­ládok nagyon gyorsan nem ta­lálnak valamilyen megoldást, könnyen az utcára kerülhetnek. Hogy a helyzet egyre komo­lyabb, azt az is bizonyítja, hogy az elmúlt év vége felé 15 száza­lékkal nőtt a lakásárverések száma, éves szinten így 3270 la­Lakásárverések száma Szlovákiában 2007 1374 2008 1378 2009 1967 2010 2801 2011 3270 (Forrás: Közjegyzői Kamara) kást árvereztek el, 469-cel töb­bet, mint egy évvel korábban. Az árverések száma ráadásul hó­napról hónapra nőtt, hiszen csak tavaly decemberben már 321 la­kás került kalapács alá. A helyzet az ország legna­gyobb munkanélküliséggel küszködő régióiban a leg­rosszabb, így nem csoda, hogy a magyarok által lakott déli járá­sokban árverezik el a legtöbb la­kást. , A dél-szlovákiai régiók ve­zetnek - a legtöbb lakást Komá­rom, Érsekújvár és Dunaszerda- hely környékén árverezik el” - nyüatkozta Lucia Vallóvá, a Dražobná spoločnosť Rt. képvi­selője, aki szerint azonban ha­sonló gondokkal küszködnek az ország dél-keleti részén, első­sorban Tőketerebes környékén is. Ezzel szemben Pozsony és Zsolna azon régiók közé tarto­zik, ahol a legkevesebb lakást árverezik el. Vallóvá mindezt az ezekben tapasztalható viszony­lag jó gazdasági helyzettel ma­gyarázza, hiszen ezekben jóval nagyobb a külföldi beruházások aránya, így a szabad munkahe- lyekszámais. Nem számíthatunk jelentő­sebbjavulásra idén sem, hiszen a gazdasági bizonytalanság miatt tovább nőhet a munkanélküli­ség, és ezzel együtt a nehéz anyagi helyzetbejutott családok száma is. ,A munkapiacon nem számítunk nagyobb változásra, a gazdasági növekedés nem ha­ladja meg a 3 százalékot sem, a munkanélküliség szempontjá­ból így nem várható javulás” - vallja Éva Sadovská, a Posta­bank elemzője. A lakások árve­rezésével foglalkozó társaságok szerint emiatt idén akár az ötöd­ével is nőhet az elárverezett la­kások és házak száma az elmúlt évhez képest. A szlovákiai hely­zet azonban régiónkban koránt­sem egyedülálló, hiszen hasonló trendekről számolhatnak be a környező országokból is. Ma­gyarországon a tavalyi harma­dik negyedévben csak az első negyedévhez képest mintegy 15%-kal nőtt a végrehajtások száma. A Magyar Bírósági Vég­rehajtói Kamara statisztikái alapján 2011 harmadik negye­dévében a Kamarához beérke­zett ügyek száma összesen 135 145 volt, ami 14%-os emelke­dést jelent az előző év azonos időszakában beérkezett 93 262 ügyhöz képest. Az említett idő­szakban 705 alkalommal került sor sikeres ingatlanárverésre. 2010 harmadik negyedévéhez képest ez a szám 34%-kal emel­kedett. Az ingatlan árverések nagyjából 50%-a volt lakóingat­lan árverés. A korábban napvi­lágot látott több ezres, százezres számokkal ellentétben azonban 2011-ben az ingatlan árverése­ket követő kilakoltatások száma 200 alatt maradt, (mi, HN, MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom