Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-25 / 20. szám, szerda
12 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 25. www.ujszo.com Stephen Turner fél évet tölt Párkányban Magyarul tanul a brit hídőr A lakosság kritikusan fogadja a zöldenergia előállítására irányuló igyekezetei Gondolatok a Kis-Dunáról és az energetikáról A Kis-Duna egyik, már működő erőműve, Tallós határában (A szerző felvétele) GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Nyolc éve járt először Magyarországon, ahol egy nemzetközi projekten dolgozott. Kanadában, Belgiumban, Franciaországban és Lengyel- országban is tevékenykedett. Szlovákiába három hónapja érkezett. Stephen Turner fél évet tölt a párkányi Hídőrház- ban, miközben megpróbálja elsajátítani a magyar nyelv alapjait is. A Hídőr-projekt célja a különféle kultúrák, mentális, szociális, vallási és politikai nézetek közelítése. Elindítója és legfőbb mecénása a Svájcban élő Frühauf házaspár. A hídőr tisztségét olyan személyek tölthetik be, akik a művészet vagy a tudomány eszközeivel képesek a mentális, szociális, vallási és politikai határok leküzdésére. A hídőrök elsődleges feladata a megfigyelés és a kapcsolattartás. Észrevételeiket a Hídőr-naplóba jegyzik fel. Az első hídőrök 2004 májusában érkeztek Párkányba. Őket a világ különböző pontjairól származó alkotók követték. Itt- tartózkodásukat a párkányi születésű Frühauf Károly és neje által létrehozott alapítvány támogatja. A lakásként és műteremként funkcionáló Hí- dőr-ház épületét Párkány ön- kormányzata bocsátja rendelkezésükre. A ház működtetését a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás vállalata fel. Stephen Turner Nagy-Bri- tanniából érkezett Párkányba. „Két éve jelentkeztem erre a projektre. Ekkor jártam először Párkányban. Nyomban feltűnt, Vágsellye. Költségvetési provizóriummal kezdte az évet a város önkormányzata, a büdzséről és a tervezett beruházásokról, valamint a városházát érintő takarékossági intézkedésekről idei első ülésükön, holnap fognak tárgyalni a városatyák. Lényegesen csökkent a megvalósítható beruházások száma. A költségvetés stabilitását jelentős mértékben befolyásolhatja, hogy sikerül-e vevőt találni a Vágkirályfa utcai telekre (400 ezer euró) és a Komenský utcai épületre (165 ezer euró). A 2012-es év prioritásai között szerepel a banki hihogy Európa más országaihoz hasonlóan itt is nagyon rossz állapotban vannak a vadgesztenyefák” - mondta Tumer. A brit művész évek óta igyekszik felhívni a figyelmet erre a problémára. „Kevesen tudják, hogy ezeket a gyönyörű fákat a törökök hozták Közép- Európába. Néhány évtizede egy molyfajta támadta meg a vadgesztenyefákat, amelyeknek irtása nagyon nehéz és körülményes. Sőt, szinte lehetetlen” - jegyezte meg. Az ősszel összegyűjtött vadgesztenyékből nyert festékkel készít festményeket, miközben igyekszik feltérképezni a Párkányban és Esztergomban fellelhető gesztenyefák állapotát. Rendkívül jó kapcsolatot ápol a párkányi gimnáziummal. „Több alkalommal megfordult az iskolában és mi is gyakran keressük fel őt a Hídőr-házban. Közvetlen és készséges ember, nagyon megkedveltük. A gyerekek angoltudását is csiszolja egy-egy találkozó és beszélgetés” - jegyezte meg Gora Adrianna pedagógus. „Az itt élő emberek ugyan nagyon segítőkészek, de kevesen beszélnek angolul. Szerencsére mindig sikerül valamilyen módon megértetnem magam, de eldöntöttem, hogy a könnyebb kommunikáció kedvéért megtanulok magyarul. Egyelőre csak néhány nyelvleckén vagyok túl, de a köszönés már remekül megy” - jegyezte meg Stephen Turner, akinek megfigyeléseit és feljegyzéseit a www.bridgeguard 21.wordpress.com oldalon követhetik nyomon. telek pontos törlesztése, a Dus- lo vegyi üzemmel szembeni anyagi kötelezettségek teljesítése. Az egyik prioritás a városházát érinti, ebben az évben számos takarékossági intézkedést szeretnének bevezetni, ezek egyike a hivatal átszervezése és a bérkiadások csökkentése. A már jóváhagyott, európai uniós támogatással megvalósuló beruházásokra helyezik a hansúlyt. Várhatóan nem tudják folytatni a városi tulajdonú Pázmány Péter Alapiskola patinás épületének felújítását. Elhalasztják a vasútállomás melletti parkoló teljes felújítását és a buszmegállók korszerűsítését is. Dunaszerdahely. Egyre hevesebb tiltakozásba ütközik az az igyekezet, mellyel a beruházók igyekeznek valóra váltani a kormány 178/2011-es számú határozatát. A dokumentum mintegy 360 törpe vízerőmű építését irányozza elő - a tét, hogy az ország eleget tud-e tenni az uniós csatlakozás során vállalt kötelezettségének. LŐR1NCZ ADRIÁN Az Európai Unió energetikai és környezetvédelmi stratégiájának egyik sarkköve a megújuló energiaforrásokra való átállás. Szlovákiának 2020-ban már a megtermelt villanyáram 12 százalékát alternatív forrásokból kell előállítania, és a fo- tovoltaikus erőművek országszerte látványosan gyarapodó száma azt jelzi, a szándék komoly. Olyannyira, hogy szakértők arra figyelmeztetnek: az úgynevezett zöld áram támogatott felvásárlói ára a villanyáram drágulásához vezethet, amit a lakosság is megérez majd. Míg a fotovoltaikus erőművek telepítése nem ütközött ellenállásba, másképp viszonyul a laikus közönség a szélerőművekhez. 2009-ben a csallóközi Mad lakossága fogalmazott meg petíciót a település határában létrehozandó szélpark ellen. Nem volt kedvezőbb a fogadtatása a törpe vízerőművek építésére irányuló akaratnak sem; 2011 januárjában a közép-szlovákiai Paláston gyűjtöttek aláírásokat a még érintetlen Litva patakon létesítendő erőmű, valamint a bő 300 méterrel a falu fölé magasló Brézó hegy tetejére építendő víztározó ellen, 2011-ben pedig a Kis-Duna menti Jányok lakossága foglalt elég határozottan állást a falu határába álmodott vízi erőmű(vecske) ellen. A „kis- dunai törpék” sorsa legutóbb az Illésházán január 18-án zajlott nyilvános fórumon került terítékre. Az energiaéhség vetületei A pozsonyi székhelyű Prvá produkčná Kft. 2009-ben kötött előszerződést a Kis-Dunán gazdálkodó Szlovák Vízgazdálkodási Vállalattal a folyó il- lésházi szakaszának bérletére, mely a kormány már említett határozatában törpe vízerőmű építésének lehetséges helyszíneként szerepel. A cég 2010-ben szólította meg a község vezetését, majd 2011-ben sor került a területfejlesztési terv képviselő-testület általi módosítására. Amikor ennek híre ment, helyi lakosok egy csoportja petíciót kezdeményezett; nem egészen két nap alatt 852, a határozat visszavonását szorgalmazó, illetve az erőmű építését ellenző aláírás gyűlt össze. 2012. január 18-án a beruházó ismét eljött a faluba, hogy a művelődési központban megjelent mintegy száz-százötven helyi lakost tájékoztassa a konkrét tervekről. A prezentáció elmaradt; helyette súlyos, a korrupció gyanúját felvető vádak hangzottak el a lakosok részéről, a kérdőre vont képviselők egyike pedig úgy fogalmazott: a tervezetet „benyeltük, mint kácsa a nokedlit”. Mivel mindenképp fontosnak tartottuk tájékozódni a projekt részletei felől, Libor Malota mérnök, a beruházó Prvá produkčná Kft. képviselője írásban tájékoztatta lapunkat az invesztíció előzményeiről, részleteiről. „Mindenekelőtt tudatosítanunk kell, hogy az energiaszükséglet folyamatosan növekszik; kielégítésére - a környezetvédelmi szempontokat is mérlegelve - lehetőségként az alternatív, megújuló energiaforrások kiaknázása kínálkozik. A fotovoltaikus erőművek termőterületeket foglalnak el, a szélerőművek meg a madárvilágot károsítják; így gyakorlatilag nem marad más választásunk, mint a folyóvizek energetikai potenciáljának hasznosítása. A törpe vízerőművek lehetséges építési helyszíneinek egyike éppen az ember mesterséges beavatkozásával létrehozott Kis-Duna, melynek vízhozama a szabályozásnak köszönhetően stabilnak mondható. Illés- házi szakasza a kormány 178/2011-es rendeletének 2-es számú mellékletében ilyen helyszínként szerepel” - közli a cég képviselője. A vadászok szerint: szokatlan Mint megtudtuk, a pozsonyi székhelyű társaság 2008 óta foglalkozik a megújuló energiaforrások kiaknázásával; beruházóként olyan piacvezető cégekkel működik együtt, mint a Hydrotechnológia Kft., mely 2001 és 2010 között a Vágón és a Garamon emelt hat törpe vízerőművet. „A helyszínt elsődlegesen a folyó vízhozama, esése és medrének szelvénye határozza meg - áll Malota mérnök állásfoglalásában. - Az Illésháza határában megépítendő törpe vízerőmű 0,7 MGW teljesítménnyel, 28 m/s vízhozammal és 8400 üzemórával számolva évi 5100 MWh áramot termelne. Az objektum fő része a gát és egy kisebb, családi ház méretű építmény, ugyanakkor hallépcső is épülne. Semmi sem utal arra, hogy az illésházi erőteljesebb hatással lenne az környezetre, mint a Kis-Dunán működő, két másik törpe vízerőmű (Dunaújfalu és Tallós térségében - a szerző megj.). Ezt támasztja alá a dunaszer- dahelyi Körzeti Környezetvédelmi Hivatal 2011. június 16-i keltezésű határozata is, mely leszögezi: a Törvénytár 24/2006-os törvényének 29. §- a értelmében lefolytatott vizsgálat nem állapított meg olyan körülményeket, melyek miatt meg kellene szüntetni az eljárást.” A törpe vízerőmű tervezett építése ellen írásban tiltakozott az illésházi Fehérág Vadásztársulat, hét pontban foglalva össze a tagság kifogásait. Az első pontban rámutatnak, hogy a tervezet nem felel meg az 50/1976-os építészeti törvény 35. §-a 1. bekezdésében foglaltaknak, mivel nem nevezi meg azon fizikai és jogi személyeket, akik érintettség okán részt vehetnek az eljárásban. Ilyenek a megépítendő új árvízvédelmi töltés területének jelenlegi tulajdonosai, illetve használói - egyebek közt a vadásztársulat is. „Megítélésünk szerint szokatlan, hogy a véleményezési eljárás lezárása, eredményeinek ismerete híján kezdetét vette a területi eljárás - méghozzá a résztvevők leszűkített körével, hétnapos véleményezési határidővel” - fogalmaztak a vadászok. Egyik legfontosabb érvük viszont az, hogy a Kis- Duna menti ártéri növénytársulások kiirtásával - melyet az építkezés tesz indokolttá - visszavonhatatlanul megváltozik a táj jellege. Tisztázandó részletek Malota mérnök erre reagálva közölte: az építkezés során kiterjedt erdőirtásra nem kerül sor; .jegyzéket készítünk mindarról, amit feltétlenül szükséges kivágni, és a törvény értelmében járunk majd el”. A horgásztársadalom sommás véleménye a kormány 178/2011-es számú határozatáról és a törpe vízerőművek építéséről az, hogy meg kell akadályozni. A zsolnai székhelyű Szlovák Horgász- szövetség (SRZ) központi honlapján elérhető az ennek okán megfogalmazott petíció teljes szövege, a nyomtatvány szabadon letölthető. Megbízható forrásból úgy értesültünk: laboratóriumi elemzések igazolják, hogy az erőművek víztározóiban felhalmozódott iszapban kritikusan nő a nehézfémek koncentrációja, miáltal a hal emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik. íme, egy a további, mérlegelendő szempontok sorából. Január 23-án, az esti órákban az illésházi képviselő-testület tagjai nem formális találkozón vettek részt, ahol a jegyzőkönyvekben 2010 júniusáig, tehát a községvezetésnek a cég képviselői részéről történt első megkeresésének időpontjáig visszalapozva tisztázhatták, miként jutott el az ügy a jelenlegi stádiumába. A jövő hét folyamán, várhatóan január 31-én ismét falugyűlés lesz a településen, ahol talán a beruházó is szóhoz jut. Nagyon jó a kapcsolata a párkányi gimnazistákkal (A szerző felvétele) A városházát is érintik az intézkedések Terítéken a költségvetés SZÁZ ILDIKÓ
