Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-21 / 17. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Késnek a reformok Pristina. Brüsszeli illetékesek az uniós vízummentesség megadásáról tárgyaltak Koszovóban, s ebben alapvető feltétel a koszovói jogrend megszilárdítása és kiterjesztése. Az EU koszovói igazságügyi és rendőri missziójának (EULEX) vezetője, Xavier Bout de Marnhac azt mondta Cecilia Malm- ström belügyi biztosnak, hogy a vízummentesség kulcsfontosságú a koszovói polgárok számára, és ebben a folyamatban az EULEX meghatározó szerepet tölt be: a reformok végrehajtására ösztönzi a pristinai kormányt. (MTI) Őrizetben a házelnök Rámalláh. Izraeli katonák terrorszervezet támogatásának gyanújával egy ciszjordániai ellenőrző- pontnál letartóztatták Azíz Dvejket, a palesztin parlament elnökét és Háled Ta- fist képviselőt, akik mindketten a Hamász tagjai. A Hamász felszólította Mah- múd Abbász palesztin elnököt, függessze fel a puhatolózó tárgyalásokat Izraellel. Ahmed Bahár, a palesztin parlament ugyancsak Hamász-tag alelnöke szerint Izraelé lépéssel a rivalizáló palesztin frakciók megbékélési folyamatát és esetleges egyesítését akarja megtorpedózni. (MTI) Veszélyes zsákmány Kairó. Radioaktív anyagot loptak egy egyiptomi atomerőműből az ország földközi-tengeri partján, ed-Dabaában, amely a múlt héten erőszakos tüntetések színhelye volt. Az építés alatt álló erőműből egy sugárzó anyagokat tartalmazó konténert eltulajdonítottak, egy másikat feltörtek, tartalmának egy részét pedig elvitték. A kormány értesítette a biztonsági hatóságokat, és felállított egy specialistákból álló csoporot. (MTI) Tuaregek támadása Bamako. Negyvenhetén haltak meg két nap alatt a mali hadsereg alakulatai és a tuareg lázadók közötti összecsapásokban. A lázadók három várost támadtak meg. A líbiai Kadhafi-rezsim bukása után több száz állig fölfegyverzett tuareg nyomult be észak felől Maliba, miután az őket Líbiában befogadó Moammer Kadhafi rendszere összeomlott. (MTI) Orbán szerint nem okoz gondot a kifogásolt törvények módosítása, lemondott a jegybank és a PSZÁF összevonásáról is Politikai egyezséget akar Barrosóval Olli Rehn és Fellegi Tamás. Nyársat nyeltek, majd puhatolóztak. Dönteni úgyis Barroso és Orbán fog a jövő kedden. (TASR/AP-felvétel) Budapest/Brüsszel.Ha ava- lutaalap mindenáron pénzt akar adni, mi nem fogunk félreugrani - mondta Orbán Viktor, aki arra számít, hogy kedden Brüsszelben politikai megállapodás jöhet létre közte és Manuel Barroso EB-elnök között a kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban. ÖSSZEFOGLALÓ A kormányfő erről tegnap reggel a Kossuth Rádióban beszélt, majd bőven foglalkozott a témával azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Michael Spindelegger osztrák alkancellárral folytatott budapesti tárgyalása után tartott. Az EB által kifogásolt jogszabályokkal kapcsolatban - amelyek miatt három kötelezettség- szegési eljárás is indult Budapest ellen - Orbán úgy fogalmazott: „Nem látok különösebben nehéz ügyet.” Kijelentette például, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásáról lemondanak: „Eddig is külön működtek, ezután is meglesznek külön.” A nehezebb ügyek közé sorolta viszont a jegybanki vezetők eskütételét az alkotmányra, amit szintén kritizál az EB, ám szerinte nem lenne helyes, ha ebben a kérdésben vita nélkül meghátrálna a magyar kabinet. Orbán emellett nem szívesen engedne abból, hogy a kétmillió forintos fizetési plafon minden közhivatalnokra - így pl. az államfőre, valamint a számvevőszéknél és a nemzeti banknál dolgozókra is - vonatkozzon. „Itt is érdemes kiállni a saját igazunk mellett.” Orbán a rádióban megjegyezte, a kötelezettségszegési eljárások ügyében már kialakították a kormányzati álláspontot. Ha törvényeket kell módosítani, azt a parlament teheti meg, „mi javaslatot fogunk tenni”, rendkívüli parlamenti ülésre azonban nem lesz szükség. Spindeleggemek azt mondta, Magyarország a lehető legenyhébb elővigyázatossági megállapodást szeretné kötni az IMF- fel és az EU-val, amit csak abban az esetben lehet felhasználni, ha zavarok alakulnak ki az európai kötvénypiacon. Ugyanakkor „a sors iróniája a jelen pillanatban az, hogy az IMF viszont pénzt akar adni. Nem fogunk félreugrani. (...) Mi nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, amibe a görögök is kerültek, hogy a jobbmódú, szorgalmas és fegyelmezett országok - mint Ausztria és Németország - polgárai úgy érezzék, ők tartanak fenn olyan országokat, amelyek nem tesznekmeg mindent.” Megismételte, az IMF-tárgya- lások témáiról semmifajta találgatásba nem akar bocsátkozni a másik fél hivatalos álláspontjának megérkezéséig. .Arról még senki semmilyen dokumentumot nem adott át Magyarországnak, hogy az IMF/EU-tárgyalások megkezdésének lennének előfeltételei, és mik volnának azok.” Megjegyezve ugyanakkor, hogy ha valaki előfeltételeket támaszt - „ami nem a legudvariasabb dolog, de hát ilyen az élet” -, azt Magyarország tudomásul veszi, de akkor azokat nyíltan be kell mutatni. A kérdésre, hogy a kiszivárgott hírek szerint az egykulcsos adó lehet a legnagyobb ár, Orbán úgy válaszolt: annyi szamárságot hallott, és annyi kiszivárogtatásról értesült már, hogy azokat nem lehet komolyan venni. Kategorikusan leszögezte: a magyar fél a tárgyalások megkezdéséig nem nyilatkozik a pozíciójáról. Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter, aki tegnap Olli Rehn pénzügyi biztossal egyeztetett Brüsszelben, nem tudta megmondani, mikor kezdődhetnek az IMF/EU-tárgyalások. Ezt azzal indokolta, egyelőre nem ismeretes, hogy az IMF és az EU között milyen egyeztetésekre kerül sor, márpedig a tárgyalási mandátumkiadás a két szervezetben eltérő döntéshozatali mechanizmus eredménye lesz. Cséfalvay Zoltán, a gazdasági minisztérium államtitkára azt mondta, a kormány reményei szerint az első negyedévben lezárulhatnak az IMF/EU- tárgyalások a Magyarországnak nyújtandó biztonsági hálóról. (MTI, index.hu, ú) Négy francia katonát megöltek, tizenhatot megsebesítettek Párizs kivonul Afganisztánból ÖSSZEFOGLALÓ Obama: már nem a Közel-Kelet a legfontosabb Változtak a prioritások MTl-ÖSSZE FOGLALÓ Párizs/Brüsszel. Franciaország felfüggeszti katonai műveleteit Afganisztánban és felgyorsíthatja katonáinak a kivonását is. Ezt Nicolas Sarkozy jelentette be tegnap, miután egy afgán katona megölt négy francia katonát, további 16-ot pedig megsebesített - közülük nyolcat súlyosan - az ország keleti részében. A merénylőt letartóztatták. Előzőleg, csütörtökön este hat amerikai katona halt meg, miután lezuhant a helikopterük; az egyelőre nem világos, hogy baleset történt-e vagy pedig támadás. „Az afgán nép barátai és szövetségesei vagyunk, de nem fogadhatom el, hogy afgán katonák francia katonákra lőjenek” - mondta a francia elnök, aki azonnal Afganisztánba küldte Gérard Longuet védelmi minisztert és Edouard Guillaud vezérkari főnököt. A tegnapi támadással 82-re emelkedett az Afganisztánban elesett francia katonák száma. Franciaország jelenleg 3600 katonát állomásoztat Afganisztánban, ahol a 130 ezer fős NATO-kontingens kétharmadát az USA adja. A franciák jelentős szerepet vállalnak az afgán hadsereg kiképzésben, amelynek a NATO-erők 2014-re tervezett teljes kivonása után kell átvennie az ellenőrzést az ország felett. Korábban történtek már hasonló támadások, amelyek miatt megnőtt az aggodalom, hogy a tálib szélsőségesek beszivárogtak az afgán rendőrség és hadsereg soraiba. Anders Fogh Rassmussen főtitkár tegnap Brüsszelben az egész NATO számára rendkívül tragikusnak minősítette a tegnapi napot, hozzátéve, tragikus, de egyedi esetről van szó. A gyors francia kivonulás nyilvánvalóan nagy gondokat okozna a szövetségnek. (MTI, TASR) Washington. A Közel-Kelet helyett már a világ leggyorsabban fejlődő régiójára, az ázsiai-csendes-óceáni térségre irányul az amerikai külpolitika figyelme - mondta Barack Obama a Time magazinnak. „Az ázsiai-csendes-óceáni térségben óriási a tét a béke, a biztonság és a szabadkereskedelem szempontjából” - jelentette ki, hozzátéve, az USA az elmúlt évtizedben elhanyagolta a világnak ezt a részét, mert intenzíven Irakra, Afganisztánra és a Közel- Keletre összpontosított. Kijelentette, hivatalba lépése óta Washington szorosabbra fűzte szövetségét Japánnal és Dél-Koreával, egyértelműen jelezte, hogy Amerika csendesóceáni hatalom is, „ezt azonban úgy tette, hogy közben elismerte, egy békésen felemelkedő Kína mindenkinekjó”. Mint kifejtette, az ázsiai óriás még mindig szegény országként tünteti föl magát, és merkantilista gazdaságpolitikát folytat. „Amit nagyon világosan próbálunk mondani nekik: nézzétek, srácok, felnőttetek, ti vagytok a legnépesebb ország, elkerülhetetlenül, a tiétek lesz a legnagyobb gazdaság, ugyanazon szabályok szerint kell játszanotok, mint mindenki másnak” - fogalmazott Obama. A volt házelnök kampányában előszeretettel beszél a házasság szentségéről Gingrich nagyon bedühödött, szidta a médiát MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Indulatosan utasította vissza Newt Gingrich a CNN műsorvezetőjének a republikánus elnökaspiránsok csütörtök éjjeli vitáján neki feltett nyitókérdését. A műsorvezető arra kérte a volt képviselőházi elnököt, kommentálja exfeleségének azt az állítását, miszerint a politikus nyitott házasságban akart élni. „Úgy gondolom, hogy a média romboló, rosszindulatú és negatív jellege megnehezíti ennek az országnak a kormányzását. Megdöbbent, hogy egy, az elnökségről szóló vita ilyen témával kezdődik” - mondta Gingrich, hamisnak nevezve az ellene felhozott vádakat és megve- tendőnek az elitmédia viselkedését. A téma felvetése igen kényes húrokat pengetett meg, mert ez volt az utolsó tévévita a konzervatív és mélyen vallásos Dél-Karolinában ma esedékes republikánus előválasztás előtt. Az erőpróba jelentősége: az elmúlt több mint három évtizedben csak olyan politikus tudta megszerezni a Republikánus Párt hivatalos elnökjelöltségét, aki képes volt nyerni Dél-Karolinában. Gingrich, aki meg szeretné állítani Mitt Romney volt mas- sachusettsi kormányzó diadalmenetét, elnyerte a további versenytől csütörtökön visszalépett Rick Perry texasi kormányzó támogatását. Gingrich a mostani nejével. Megrendítő ütés volt számára, hogy az ABC News csatorna éppen a tévévita előtti órákban tűzte műsorára a második exfeleségével készített interjút, amelyben Marianne elmondta: a férje hat éven át csalta, majd súlyos betegen hagyta ott őt. (TASR/AP-felvétel) Új EU-szerződés Döntsön a kormány Prága. Václav Klaus cseh államfő szerint a kormánynak kellene döntenie arról, hogy Csehország csatlakozik-e a költség- vetési felelősségről tervezett új uniós szerződéshez, s nem szabadna elbújnia semmiféle népszavazás mögé. Petr Nečas kormányfő erre úgy reagált: a kormány majd akkor dönt, amikor elkészül a szerződéstervezet végleges változata. A kabinet ugyanis szerdán bejelentette, ha az új uniós szerződés tartalmazni fogja a nemzeti jogkörök átadását az EU-s intézményekre, akkor Csehország csatlakozásáról népszavazáson döntenek. Ezzel a középső kormánypárt, TOP 09 sem ért egyet, (-kés)
