Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-20 / 16. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 20. www.ujszo.com Fagymentes napokon már újíthatunk Január a kertben 20 Kertészkedő - hirdetés ISMERTETŐ Mivel a kertben ebben az időszakban akad a legkevesebb tennivaló, érdemes megtervez- , ni a tavaszi, sőt az egész éves munkákat. Praktikus az előző évek tapasztalatait összegezve növényvédelmi tervet készíte­nünk, valamint utánanéznünk, müyen új vegyszerek, műtrá­gyák kaphatók, amelyekkel esetleg költséghatékonyabban tudjuk ugyanazokat a felada­tokat ellátni a következő ter­mesztési időszakban. Előfordulhat, hogy vastag zúzmara-réteg vonja be a fák ágait. Ezek lerázogatása sérü­léssel járhat, ám ha a zúzmara hosszú ideig az ágakon van, az a rügyek légcseréjét gátolja, ami szintén nem kívánatos. így ha a rossz idő több mint egy hétig is tart, akkor óvatosan inkább sza­badítsuk meg lombhullató fáin­kat a zúzmara terhétől. A monüiafertőzés miatt ke­letkezett összeaszott gyümölcs­múmiák még ilyenkor is a fákon lehetnek. Ezeket gyűjtsük össze és semmisítsük meg, így a jövő évi fertőzés mértékét mérsékel­hetjük. A gyümölcsfák körüli tányérokat fagymentes időben ássuk fel, így a következő fagyok porhanyóssá aprítják ott a talajt, és a kiforgatott fű és gyomnövé­nyek is kifagynak, melyeknek a törzsek környéki kiirtására eset­leg nem maradt időnk korábban. A fák újítására is sort keríthe­tünk fagymentes napokon. Az öreg vázágakból ritkítsunk ki néhányat, de úgy, hogy a cson­kokon erős és egészséges vessző feltétlenül maradjon, ami a ké­sőbbiekben a korona újranevelé- séhez alapot szolgáltat. A metszéseket követően célszerű lemosó permetező­szerrel „átmosni” a növények teljes felületét, sőt az sem baj, ha a talajra, az avarra is jut eb­ből. .Egyrészt ez fertőtleníti a metszfelületeket, másrészt a vesszőkön, rügyeken, kéregre­pedésekben telelő gombakárte­vők számát is megritkítja. A lemosó permetezés több­ször is megismételhető a tél folyamán, amivel annak haté­konysága növelhető. Ilyenkor ja­nuárban a rügypikkelyek zártak, így a permetszer ezeket a része­ket nem érheti el. A hatás kiegé­szítése miatt majd márciusban a rügyek kipattanásakor is ér­demes még egyszer lemosó per­metezést végezni, de akkor már mindenképp olyan szerrel, ami tenyészidőszakban is használha­tó, azaz nem perzseli a lombot. A réz-hidroxid hatóanyag, vagy annak kénnel kiegészített válto­zata, növényi olaj bázisú készít­ményekben kijuttatva egészen bimbós állapotig alkalmazható. Ezek további előnye az olajtarta­lom miatti jobb tapadás. A tél jó időszak arra, hogy madáretetők kihelyezésével kertünkbe szoktassuk azokat a hasznos madarakat, melyek a későbbiekben a kártevő rovarok ritkításával segítségünkre lesz­nek a növényvédelemben. Ha decemberben elmaradt volna, most kupacoljuk fel a rózsatöve­ket földdel. Tűlevelűek ágaival vagy jutazsákkal védhetjük nö­vényeinket a szárító széltől és a téli napsütéstől. A nagytermetű parkrózsák, a folyamatosan vi­rágzó floribunda és multiflora rózsabokrok fagytűrők, nem ká­rosodnak a nálunk szokásos téli fagyok következtében. A nagy virágú bokorrózsákat, az ún. tea­rózsákat kell felkupacolásával vagy feltöltésével óvni a hideg­től. Ugyancsak fel kell kupacolni a törpe, miniatűr rózsákat is. (Nzr - ezermester.hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8356 Lengyel zloty 4,3250 Cseh korona 25,298 Magyar forint 302,11 Horvát kuna 7,5660 Román lej 4,3438 Japán jen 99,19 Svájci frank 1,2076 Kanadai dollár 1,3012 USA-dollár 1,2911 VÉTEL FI ADAS Bank dollar cseh korona forint Volksbank 1,32-1,24 26,31-24,78 320,26-292,68 OTP Bank 1,32-1,24 26,31-24,75 317,48-294,53 Postabank 1,33-1,24 26,43-24,64­Szí. Takarékpénztár 1,33-1,24 26,22-24,77 319,76-292,22 Tatra banka 1,32-1,24 26,30-24,77 317,57-293,43 Príma banka 1,35-1,22 26,82-24,27 321,46-290,84 Általános Hitelbank 1,32-1,25 26,26-24,81 319,94-292,38 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A vad alanyokat mára felváltották a lassú növekedésű alanyok, melyeket hobbikertekbe is ültethetünk Nemesítési trendek (Fotó: Hocsi) Óriási fejlődésen ment ke­resztül a gyümölcsfa-ne­mesítés. Kertészmérnök szakértőnk szakmai pá­lyafutása kezdetén még vad alanyokba oltott ne­mes fajtákkal találkozott. Ezeket mára felváltották a lassú növekedésű ala­nyok, melyek nem nevel­nek terebélyes fát, ezért kisebb kertbe is bátran ki- ültethetők. BELUCZ JÁNOS A múlt század derekáig a ne­mes fajtákat még vad alanyok­ra oltották. Kezdő gyümölcs­észként Nyárasdra kerültem, ahol csodájára jártam egy 3 hektáros Jonathannak, ame­lyet vad alanyra oltottak. Egy­kori birtokosi kert lévén hihető volt, hogy a csemetéket Ame­rikából hozták be. Az akkori főkertész elmondása szerint a fák már 40 évesek lehettek, magasak, fiatalosak, egészsé­gesek voltak. (A későbbi terü­leti átrendezés folytán a fákat likvidálták.) Régen a kertészek, neme- sítők az almát vadalmára, a körtét vadkörtére, a meggyet és a cseresznyét madárcseresz­nyére, a kajszit vadbarackra, az őszibarackot myrobalánra esetleg keserű mandulára, netán szőlőskerti barackra ol­tották. A szilvát úgyszintén myrobalánra vagy vadszilvára. Az angliai East Malling-i Gyü­mölcstermesztő és Nemesítő Állomás foglalkozott először a vegetatív úton szaporítható alanyok szelektálásával. Elő­ször ott csoportosították az ala­nyokat lassú, közepes és buja növekedésűekre. Az alma ese­tében az új alanyokkal a múlt század ’50-es, ’60-as éveiben találkoztam először, a csont­héjasoknál néhány évtizeddel később történt a változás. Az új alanyok legfőbb tulajdonsá­ga az, hogy viszonylag korán, mindössze néhány évvel a kiül­tetés után termőre fordulnak, miközben nem nevelnek tere­bélyes fát, ezért hobbikertben is termeszthetőek. Cikkeimben többször óvtam a 2-3 áras kerttel rendelke­ző kertészkedőket attól, hogy (hagyományos alanyú) kajszit vagy cseresznyét ültessenek. Ezek ugyanis - régi alanyon - tényleg nagy fát növesztenek, beárnyékolva a fél kertet, el­nyomva a többi fát, bokrot. Ám amint az a hazai gyümölcsfa­árudák legfrissebb kínálatából is kiderült, immár a szlovákiai kertészkedőknek se kell lemon­daniuk e fajokról. Ugyanis már Szlovákiában is van olyan fais­kola, amely az új, lassú növeke­désű alanyokra oltja a legfino­mabb nemeseket. Mai alanyaink Az almánál lassú növekedé­sűnek számít az M 9-es és az M 26-os, közepesen erős növe­kedésűnek az MM 106-os és az MM 111-es, viszont az A 2-es jelzésű alany buja növekedésűt jelent. Körténél még használa­tos a vadkörte, főleg ha a fajta rossz affinitást mutat a birssel és újabban az ázsiai (japán) körtékkel. Körte esetében a birs minősül lassú növekedésűnek. Kajszinál, őszibaracknál a St. Julien, a Gisela5 és a Wagenswill lassú növekedé­sű. Középerős a rubira, erős a myrobalán, a GF677 valamint a BSB-1. Cseresznyénél és meggynél lassú növekedésű a Gisela5, középerős a sajmeggy (mahalebka), Colt, erős nö­vekedésű a madárcseresznye (Čerešňa vtáčia). A diónál még magonc használatos, a tör- zses ribiszkénél, köszméténél aranyribiszke az alany. A gyümölcsfák koronamagassága A törzshossz magassága ha­tározza meg az alkalmazott megnevezést. Létezik bokor fatörzs (magassága 40-60 cm), amellyel egészen kicsinek tűnő fát és bokrot illetünk. Ezt a fa- törzsmagasságot főként almá­nál és körténél alkalmazzák, de ha a mogyorónál nem akarunk több hajtást felnevelni, akkor itt is lehet a törzs magassága 40 cm. E törzshossz ribiszkénél is előfordul. Az alacsony törzs 60-80 ern­es törzsmagasságot jelent. Ezt a törzsmagasságot főleg almá­nál, szilvánál és őszibaracknál szoktuk választani. Azaz olyan gyümölcsfajoknál, amelyeknél az ágak felfelé törnek. A középmagas törzsmagas­ság 80-120 cm-t jelent. Ebbe a kategóriába már szinte min­den gyümölcsfaj belefér. A kö­zépmagas törzsmagasságú fák alatt a későbbiekben fűkaszá­lást, kapálást is végezhetünk. Egykor a magas törzs (120— 170 cm) volt a leghasznála­tosabb. Manapság, amikor a fákat metszeni, permetezni, a termést leválogatni kell, ez a koronamagasság már nem in­dokolt. Gyakori koronaformák A kiinduló faalak a felcse­peredett oltvány, amelyet su- hángnak nevezünk. A követke­ző évben, amikor bizonyos (pl. 0,8-1 m) magasságban vissza­vágásra kerül, akkor beszélünk éves koronás fácskáról, a rákö­vetkező évben kétéves koronás fáról. A típus alanyokra oltott alma és körtefákat orsó fáknak is nevezzük. Magyarországon, a nagy­üzemi telepítések során, a kialakított almakoronát, a ter­mőkaros orsót, már a kiültetés évében vízszintes helyzetbe lekötik. Erre a célra az M 4-es alanyt használnak. Nálunk a karcsúorsó koronaforma ter­jedt el, Szlovákiában erre a célra az M 9-es alany haszná­latos döntően. Legfeljebb a szerényebb növekedésű neme­seknél jön számításba az MM 106-es alany. Előfordul, hogy a karcsúorsó fákat a kertészkedők is sövény­ként termesztik tovább. Ennek előfeltétele a kialakított drót­huzalos támrendszer. Előker- tekben kiváló díszítő elemek lehetnek kordon fák, melyeket suhángból alakíthatunk ki. Lé­tezik vízszintes és függőleges kordonfa, valamint U alakú fa­forma egyaránt. Sudaras koronát szokás ki­alakítani a kajszinál, szilvá­nál, cseresznyénél, meggynél, mandulánál, gesztenyénél. Az őszibaracknál orsót, váza ko­ronát vagy katlanalakú koronát formálunk. A koronaformákat alakjuk szerint nevezhetjük piramis, kúp, gömb, tojás, lapított to­jás, megnyúlt gömb, szétterülő vagy ernyő-koronatojás, lapí­tott tojás, megnyúlt gömb, szét­terülő vagy ernyő koronának. A szerző kertészmérnök Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA ^ÍAP A tartalomból: • 2012 a spórolás éve? • Tanácsok, hogy hogyan takarékoskodjunk • Két cég is pénzt kér ugyanazért a gázért, villanyért? • Meghökkentő szenvedélyek: Aki a saját fotóit festi meg Ilógyun tukuréfutskodjiinkr VasárnapLélek Mi kell a nehézségek legyőzéséhez? MICSODA VASARNAP !

Next

/
Oldalképek
Tartalom