Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-20 / 16. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 20. Kertészkedő 21 Ha a cserepes virágainkat a téli időszakban túl magas hőmérsékleten tartjuk, azok a fényhiány miatt megnyúlt hajtásokat hoznak Téli problémák a szobanövényekkel A szobanövények többsé­ge a téli időszakban pusz­tul el. Ennek sokféle oka lehet, ám némi odafigye­léssel és a problémák he­lyes kikövetkeztetésével mérsékelhetjük a veszte­ségeket. ÖSSZEFOGLALÓ Növényeink megfelelő fej­lődéséhez szükséges, hogy a tápanyagok kellő mennyiség­ben és egymáshoz viszonyított arányban legyenek elérhetők számukra. Legyen elegendő víz, és a környezeti tényezők (hőmérséklet, fény, csapadék, páratartalom, talajviszonyok) is olyan összhangban legye­nek egymással, amint azt a növény fejlődése megkívánja. Ez utóbbi a kertben tartott nö­vényeknél nem okoz problé­mát, hiszen amikor hűvösebb az időjárás, akkor általában a fény is kevesebb, és ez fordítva is igaz. Nyáron pedig, amikor a legtöbb a fény, az a legmaga­sabb hőmérséklettel párosul. Ahogy változnak az évszakok, úgy a környezeti tényezők is folyamatosan változnak. Ám ami lényeges: ezek a változá­sok összhangban vannak egy­mással. Azaz, ha hűl a levegő hőmérséklete, akkor a fény is csökken. Miért a tél a legkritikusabb? Minden évszaknak megvan­nak a maga buktatói. Tavasz- szal a magas páratartalom, a kórokozók számára ideális fel­tételek és a növényeknek ekkor kibomló, még zsenge levelei miatt a környezeti tényezők összejátszása növényvédelmi szempontból lehet kritikus. Nyáron az aszályos, csapadék­szegény időszakok okozhatnak a növényeknél kiszáradást, ám mivel a levelek lankadása elég egyértelműen jelzi, hogy víz- pódásra van szükség, ennek köszönhetően mégsem a nyár a legproblémásabb időszak a növények tartásának szem­pontjából. Ősszel az okozhat gondot, ha a hirtelen lehűlésre a növények még nem készültek fel, azaz fás szárúaknái az idei vesszők még nem fásodtak meg eléggé, vagy fagyérzékeny nö­vényeinket nem vittük időben védett helyre. A szobában tartott növé­nyek számára azonban a tél a legkritikusabb időszak. Ekkor ugyanis a mesterséges körül­mények miatt a növényt érő környezeti tényezők intenzitá­sának arányai teljesen felbo­rulhatnak. Egy szobaablakban tartott dísznövény például - a lakás 22°C átlagos hőmérsék­letét figyelembe véve - hőmér­sékleti szempontból kora nyári időszakban érezheti magát. Ám fény szempontjából telet érzékel, hiszen kint rövidebbek a nappalok, hosszúak az éjsza­kák, kevesebb a fény, aminek bejutását még az ablak üvege is csökkend. Ebből következnek a növekedési zavarok, aminek folytán legyengülő növényeink sokkal kevésbé lesznek ellenál­lók a betegségekkel szemben. Néha a sanyargatás jobb a gondoskodásnál Szobanövényeink igényei attól függnek, hogy honnan származnak eredetileg: ősha­zájukban milyen körülmények vannak. Minél jobban sikerül ezt lakásunkban megteremte­nünk számukra, annál jobban fejlődnek, díszítőértékük annál jobban érvényesül. Azonban vannak esetek, amikor egysze­rűen nem tudunk eleget tenni A legyengülő növé­nyeink sokkal kevésbé lesznek ellenállók a betegségekkel szemben. igényeiknek, már csak abból adódóan sem, mert a hazánk­ban szobai dísznövényként tartott példányok eredetileg a világ számos pontjáról szár­maznak. Ebből következik, hogy kis túlzással, ahány nö­vény, annyi különböző kérést kellene teljesítenünk. Ez víz szempontjából még egyszerű­en megoldható, hiszen csere­pes növényeinket egyedileg öntözzük, és a talaj sem okoz gondot, mivel a megfelelő föld­keveréket sem nehéz a növény igényeinek ismeretében össze­állítani. Ugyanez a helyzet a tápanyagok utánpótlásával is. Ám a fény mennyiségét és a hő­mérsékletet, már lehetetlen a lakásunkban tartott dísznövé­nyek mindegyikéhez igazítani! Például a kaktuszoknak élőhelyükön főként a magas hőmérséklethez, a tűző napsü­téshez és a kevés vízhez kellett alkalmazkodniuk. Ez megjele­nésükből is látszik; száruk vas­tag, vízraktározásra módosult, leveleik tövisekké alakultak, így nem párologtatnak, mint a levél, valamint még a szomjas állatoktól is védik a növényt. A kaktuszokkal tehát nyáron ná­lunk sincs probléma: meleg van, fény van és a szárazság is adott. Télen azonban a fény kevés. Emiatt ha a növekedésükhöz egyébként optimális szobahő­mérsékleten tartjuk őket, akkor elkezdenek ugyan fejlődni, ám a fény hiány miatt torz, megnyúlt hajtásokat hoznak, melyek sár­gásak, és azért nyúlnak, hátha több fényhez jutnak, de hiába. Az üyen etiolált növények - mi­vel nem a fajra jellemző megje­lenési formájúak - ezért nem dí­szítik lakásunkat. Emellett ezek az érődén hajtások, könnyen áldozatul esnek főleg a gombás és bakteriális fertőzéseknek. De hasonló a helyzet az otthon te­leltetett muskátiikkal is: ha túl magas hőmérsékleten tartjuk ezeket, a fényhiány miatt meg­nyúlt hajtásokat hoznak a téli időszakban. Mi a megoldás? A legegysze­rűbb az, ha megoldjuk, hogy ebben az élettani szempontból kedvezőtlen időszakban ne növekedjenek egyáltalán nö­vényeink, hanem egyfajta pi­henőidőszakot tartva, csak vé­szeljék át a telet. A kaktuszokat például legjobb 5-8°C-n tartani, mert ilyen alacsony hőmérsék­leten nem indul be a növeke­dés, így fényhiány ide, vagy oda, nem lesznek torz hajtások. Az öntözést kaktuszok esetén novembertől márciusig akár teljes mértékben is szüneteltet­hetjük. Vannak gyűjtők, akik e torzulásokat elkerülendő lazán újságpapírba csomagolják cse­repestől növényeiket, és hűvös pincébe viszik a tél idejére. Itt csak arra kell ügyelni, nehogy a kelleténél magasabb páratar­talom miatt gombás fertőzések alakuljanak ki a növényeken. Hasonlóan alacsony hőmérsék­leten teleltetett növényeinknél (leánder stb.) azonban ritkán, de szükséges öntöznünk, hi­szen, még ha csak keveset is, de a növényeink ilyenkor is páro­logtatnak leveleiken keresztül. Néhány fontos összefüggés Először is mindig legyünk tisztában azzal, hogy szobanö­vényeinknek milyen a hőmér­sékleti optimuma, és melyik az a legalacsonyabb hőmérséklet, melyen még károsodás nélkül tarthatók. Amely növényeink télen is ugyanolyan jól fejlőd­nek lakásban, mint nyáron, azokkal nincs probléma: felte­hetően nem annyira fényigé­nyesek, így a téli napsütés is elegendő fejlődésükhöz. Ame­lyek megnyúlt hajtásokat hoz­nak, azoknak csökkentsük az öntözését, és ezzel együtt he­lyezzük olyan hűvös helyiség­be, amelyet még őshazájukból adódóan, a használati utasítás alapján, elviselnek. Ha már megnyúltak a hajtások, azokat tavasszal vágjuk vissza őket. Az öntözés csökkentésével egymagában nem lehet elérni a növények téli növekedésé­nek leállását, mert víztartalé­ka minden növénynek van. Ez csak a hőmérséldet csökken­tésével együtt célravezető. Ha a téli növekedés megállítása miatt hűvösebb helyiségbe tesszük növényeinket, és nem csökkentjük jelentősen az ön­tözésüket, akkor előbb-utóbb rothadni kezdenek. A hűvös­ben ugyanis sokkal kisebb a növények vízszükséglete, így az öntözővíz csak pangani fog a töveknél. Hűvösben teleltetett lom­bos növényeknél a minimális öntözés annyit jelent, hogy ne lankadjanak a növények leve­lei. Egyes kemény lombúaknál (babér, leánder, tűlevelű örök­zöldek) ez nagyobb odafigye­Szobanövényeink igényei attól függnek, hogy honnan származnak eredetileg. lést igényel, mivel vízhiány esetén nem mindig lankadnak. Az is megeshet a növény úgy kiszárad, hogy észre sem vesz- szük, csak tavasszal, amikor hozzáérve leperegnek a leve­lek. Ezt elkerülendő kéthetente öntözzünk, és mindig figyeljük a változásokat a növényen. Ezek a vesszőkön száradó le­velek is pöndörödnek kicsit vízhiány esetén, csak ezt sok­kal nehezebb észrevenni, mint a lankadást. (Az Ezermester nyomán) PIACI ÁRSÉTA Pozsony január 18-án Komárom január 18-án Rimaszombat január 18-án Zseliz január 18-án Losonc január 14-én Szepsi január 18-án Kassa január 18-án sárgarépa 1 euró/kg 0,70 euró/kg 1 euró/kg 1 euró/kg 0,65 euró/kg 0,60 euró/kg 0,50 euró/kg petrezselyem 1,80-2 euró/kg 1,10 euró/kg 1,90 euró/kg 1,50 euró/kg 1,25 euró/kg 1 euró/kg 1 euró/kg burgonya 0,30-0,60 euró/kg 0,30-0,35 euró/kg 0,70 euró/kg 0,40 euró/kg 0,25 euró/kg 0,25-0,40 euró/kg 0,15-0,20 euró/kg hagyma/fokhagyma 0,50-0,60/6 euró/kg 0,50/4 euró/kg 0,80/6 euró/kg 0,50/5,50 euró/kg 0,40-0,50/4-4,50 euró/kg 0,35/4 euró/kg 0,30/3,60 euró/kg paprika 1,30-3 euró/kg 1,90 euró/kg 2,50 euró/kg X 2,50 euró/kg 3 euró/kg 2,69 euró/kg paradicsom 2,50 euró/kg 2,20 euró/kg 2,50 euró/kg X 1,95-2,25 euró/kg 3 euró/kg 2,49 euró/kg zeller 1 euró/kg 0,60 euró/kg 0,90 euró/kg 0,70 euró/kg 0,50-0,80 euró/kg 0,90 euró/kg 1 euró/kg alma/körte 0,80-1,50/1,70 euró/kg 0,50-0,80/1,40 euró/kg 1,50/2,30 euró/kg 1/x euró/kg 0,50-1,10/0,80-1,20 euró/kg 1/1,50 euró/kg 0,99/1,65 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,10-0,12 euró/db 0,12 euró/db 0,12 euró/db 0,11-0,14 euró/db 0,10 euró/db 0,12 euró/db kel/káposzta 1/0,50 euró/kg 0,60/0,30 euró/kg 1/0,60 euró/kg x/0,30 euró/kg 0,65/0,30-0,50 euró/kg 0,80/0,40 euró/kg 0,65/0,30 euró/kg karfiol/karalábé 1,50-2,20/0,50 euró/db x/0,60 euró/kg 2,40 euró/kg/0,50 euró/db x/0,30 euró/db x/0,50 euró/db 1,70/0,30 euró/db l,49/e/db/0,55 euró/kg dióbél/méz/mák 6-10/4-6/4,20 euró/kg 6/5,50-6,50/3,50-4 euró/kg 7/5,20/3 euró/kg 5/6/5 euró/kg 8/5-5,50/4 euró/kg 5/4,50/4 euró/kg 8/5-10/3,30 euró/kg uborka/sütőtök 2/1 euró/kg x/0,50 euró/kg 1,30/1,40 euró/kg X X 2/0,60 euró/kg 2,29/0,60 euró/kg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom