Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-02 / 1. szám, hétfő

EGESZSEG ■ 2012, JANUAR 2 12 GYÓGYHÍREK www.ujszo.com A TERMESZETGYOGYASZ VÁLASZOL A rostmennyiséget kell először is növelni Jelige: Székrekedés. „Gyenge hashajtót sze­dek székrekedés ellen, de mindig a munkahelye­men hat. Ha erősebb hashajtót veszek be, ak­kor kiürülök, sokszor éj­jel. Akkor ébreszt fel amikor legjobban al­szom. Kérem, javasoljon olyan gyógynövényt, amelyik reggel vagy délután hat. ” Kedves asszonyom, a népesség 68%-a szenved tőle. Megpróbálom felvázolni, hogy milyen megoldások léteznek. Az egyik alapprobléma, hogy ke­vés rostot fogyasztunk. A napi 20 gramm rost 46%-kal csök­kentené a székrekedés kialakulá­sának esélyét. A rostos anyagok felpuhítják a székletet, serkentik a vastagbél mozgását (perisztalti­káját). Tudni kell, hogy a hús, édesség lassítja a vastagbél moz­gását. A stressz, az idegesség to­vább rontja a helyzetet. Ha több napig nincs székletünk, a vastag­bélben elszaporodnak a kandidák, azaz a penészgombák és a rothasztó baktériumok. Ilyenkor jelentkeznek a felfúvó­dás, a kellemeden fájdalmak, sőt görcsök. Fejfájást is okozhat, mert a gázok eljutva az agyba fá­radékonyságot okoznak, blokkol­ják az agysejtek anyagcseréjét. Először mindig a táplálkozással próbáljuk megoldani a problé­mát. Hatásos lehet, ha 1-2 evő­kanálnyi lenmagot 2 dl vízben 3-4 órán keresztül áztatunk és es­te megisszuk a lenmaggal együtt. A lenmag először sikamlóssá te­szi a bélsarat, másodszor a belek­ben a lenmag megduzzad és nyo­mást gyakorol a bélfalra, így könnyebb a kiürülés. Jót tesz, ha madárberkenye terméséből kom- pótot készítünk (a termésnek nem szabad penészesnek lennie, mert a termésen élősködő gom­bapenész mérgező). További megoldás, ha 2 dl vízben 1 evő­kanálnyi cickafark­fű virágot áztatunk egész éjjel, majd reggel felforraljuk, leszűrjük, és egy­szerre megisszuk. Rendbe hozza az ürítést, ha regge­lente éhgyomorra megeszünk két frissen sült almát és megeszünk hoz­zá 100 g zabpely- het. Ha ezek a módszerek sem segítenek, akkor alkalmazzuk a leghatékonyabb hashajtókat. Úgy kell az adago­lást beállítani, hogy ne a buszban jöjjön ránk, hanem akkor, ami­kor még, vagy már otthon va­gyunk. Az ilyen gyógynövények atraglikozidokat tartalmaznak, amelyek erősen ingerük a vastag­bél falát. Konkrétan a szennale­vélről, az anyalevélről (ez a szen­nacserje termése), kutyabenge kérgéről és a rebarbaragyökérről van szó. A kutyabenge-kéreg adagolása: 1 kávéskanálnyi mennyiséget 15 percig főzünk, ez 6-10 óra múlva hat. A szenna­levélnél még mást is be kell tar­tani. Az adagolástól függ a hatás. 0,5-1,5 g gyenge hashajtó, 1-2 g közepes, 2-6 g nagyon erős has­hajtó. 6-8 óráig áztatjuk langyos vízben és ez 8 óra múlva hat. A rebarbaragyökér adagolása: 1 g porított gyökér, 6-10 óra múlva hat. Mikor kell orvoshoz fordul­ni? Amikor semmi nem használ, fáj a feje a betegnek a felgyü­lemlett gázok miatt. A gázokat oldja az édesköménytea. 1 evő­kanálnyi mennyiséget 5 percig főzzünk 3 dl vízben, szűrjük le, és szükség szerint 1-2-szer igyunk belőle. Az áldott állapot­ban lévő nők nem használhatnak erős hashajtót, mert vérbőséget idéz elő a kismedencében, s veté­lést is okozhat. Esetükben vagy glicerinkúpokat kell használni, vagy fekete bodza virágából ké­szült teát kell inniuk. Dr. Nagy Géza természetgyógyász Kínzó allergia télen is? A lakosság közel negyven százaléka szenved allergiától. Bőrgyulladás, szénanátha, asztma, emésztési panaszok, rossz közérzet, fájdalom is jelentkezhet allergia miatt. A tünetek többsége tavasszal, nyáron és ősszel jelentkezik, de egyre többen küzdenek téli allergiával is... A házipor, az élőskö­dők, a szobanövé­nyek, a penészes fal, a lakásban élő házi­állatok szűnni nem akaró szénanáthát vagy bőrgyulla­dást idézhetnek elő. Ilyenkor is a legfontosabb az allergia szakszerű diagnosztizálása, a korrekt aller­giateszt. A téli allergiák kialakulá­sában megváltozott életmódunk is közrejátszik, de a lelki tényezők is .elősegíthetik: csökken a nappalok és a napsütötte órák száma, és ez többeknél lehangoltsághoz, ill. az allergiára való hajlam növekedésé­hez vezethet. Poratka-allergia Az atkák a téli időszak kevéssé közismert allergiakiváltói, bár az általuk okozott betegségek gyako­ribbak, mint a gyógyszerallergiák, élelmiszer-allergiák vagy a penész­gombák provokálta allergiák. Legkedveltebb lakóhelyük az ágy­neműk, párnák, szőnyegek, plüss­állatok szőre. Fejlődésüknek leg­inkább a szobahőmérséklet és a 70% körüli páratartalom kedvez. A nyári melegben szaporodnak igazán, majd az általuk ekkor ter­melt nagy mennyiségű ürülék, fő­ként ősztől kezdve, a fűtött laká­sokban fejti ki allergizáló hatását. A panaszok többnyire éjjel jelent­keznek, az atka az ágyneműben ekkor válik igazán aktívvá a test­meleg, a testből kiáramló pára, va­lamint a bőrről lehámló szaruré­teg miatt. A tünetek megegyeznek a pollenallergiáéival. Szerencsére a poratka ellen sokkal könnyebb vé­dekezni, mint a nyári és őszi pol­lenek ellen, hiszen az alapos por­szívózás jelentősen képes csökken­teni számukat. Fontos tanácsok • Diagnosztizált poratka-allergia esetén ki kell cserélni a párnák és a paplanok töltelékét! • A hálószobában ne tartsunk könyveket és könyvespolcokat! • A könyveket zárt könyvespol­cokon tartsuk! • Ne alkalmazzunk domború mintás és textil-alapanyagú tapé­tát! • Minél kevesebb szőnyeget tart­sunk a lakásban! Állatszőr-allergia A tél kedvez az állati szőrök, szarusejtmaradványok, állati nyál és ürülék okozta allergiák­nak is. Az állatról számtalan szerves maradvány kerül a lég­térbe, melyek allergiás reakció­kat válthatnak ki. Penészgomba-allergia A nedves falak, rosszul záródó nyílászárók, szobanövények, kamrák, nem szellőző fürdőszo­bák és klímaberendezések a pe­nészgombák telepeinek meleg­ágyai. A penészgombák a 80% körüli relatív páratartalmat ked­velik, ezért a penészes sarkok ki­szárítása, új fűtőtest elhelyezése eredményes lehet. A szobanövé­nyek földjének felső penészes ré­teget időnként érdemes eltávolí­tani. Kezelés A kezelés élén az életmód módo­sítása áll: a rendszeres mozgás, légzőgyakorlatok, jóga, relaxáció. További segítséget jelenthetnek a salaktalanító kúrák: a kolon- hidroterápia, a léböjtkúra, teakú­rák, izzasztókúrák. A saját im­munválaszt helyreállító speciális kezelésekkel közel 80%-os javu­lás érhető el. JJ Az állatról számtalan szerves maradvány kerül a légtérbe, melyek az arra érzékenyekben allergiás reakciókat válthatnak ki. Homeopátiás és gyógynövények­kel végzett áthangoló kezelések: La pacho tea, kasvirág-csepp/tea/ tabletta, macskakarom kapszula/ tea, nem keserű grépfrútmag-ki- vonat. Baktériumflórát helyreállító ké­szítmények: tejsavbaktérium, ci­kóriapor. Ezek a kezelések a tapasztalatok szerint sokszor maradéktalanul képesek megszüntetni, de leg­alábbis jelentősen enyhíteni a tüneteket. (Dr. Tamasi József) 2100-RA 5 CELSIUS-FOKKAL NÖVEKEDHET AZ ATLAGHOMERSEKLET Pszichikai zavarokat is okoz a klímaváltozás FIGYELEM! Hogy szebb és teljesebb életet élhessenek az idősek Nemcsak hatalmas anyagi ká­rokat, hanem jelentős pszichi­kai problémákat is okozhat a klímaváltozás. A Sydneyi Egyetem agykutató központ­jának szakértői nemrég nyil­vánosságra hozott tanulmá­nyukban összegezték eredmé­nyeiket. Kutatásaik szerint a természeti katasztrófák, például az áradá­sok, az aszályos időszakok vagy az orkánok sok embernél de­pressziót, stresszes állapotot, sőt traumát idéznek elő. Egyes ese­tekben a katasztrófák után az öngyilkossági ráta akár nyolc százalékkal is megnövekedhet. A kutatók vizsgálataik során el­sősorban Ausztráliára koncent­ráltak, ahol néhány éve rendsze­resen jelentkeznek aszályos idő­szakok, pusztító erdőtüzek és áradások. A szélsőséges időjárásnak jelen­tős következményei vannak a gazdaságra nézve is. Vállalkozások, gazdaságok, sőt olykor egész faluközösségek es­nek áldozatul a klímaváltozás­nak, aminek szintén nagy hatá­sa van a lelki egészségre. „Nemcsak azok az emberek ér­zik meg a hatást, akik közvetle­nül ki voltak téve az életveszé­lyes helyzeteknek, hanem min­denki érintett, akinek hosszabb távon együtt kellett élnie a ka­tasztrófa veszélyével” - hangsú­lyozta lan Hickie, a kutatóinté­zet vezetője. A klímakutatók az elkövetkezendő évtizedekben is a hőmérséklet emelkedésével számolnak. „Ezen még egy hű­vös nyár vagy egy különösen hideg tél sem segíthet” - közöl­te Anders Levermann, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa. A szakértő szerint a szélsőséges időjárási jelenségek száma gya­rapodhat a következő években. „A csapadékos területek még csapadékosabbak, a száraz ré­giók még szárazabbak, a heves zivatarok pedig még intenzí­vebbek lesznek - figyelmezte­tett Levermann. - Ha így foly­tatjuk, ahogy most, az átlagos hőmérséklet 2100-ra öt Celsius-fokkal növekedhet. Ezt csak a szén-dioxid-kibo- csátás csökkentésével akadá­lyozhatjuk meg.” (MTI) A széles közvéleményt és a mé­diát napjainkban elsősorban a fiatal és dinamikus emberek ér­deklik, mintha az öregség nem lenne érdekes. Pedig növekszik azok száma, akik még nyugdíjas koruk után is megőrizték életkedvüket, tele vannak energiával, akik még hasznosak szeretnének lenni, aktív életet szeretnének élni. A GSK Alap ilyen megfontolás­ból döntött úgy, hogy 2011- ben és 2012-ben elsősorban azokat a tervezeteket támogatja, amelyek célja az idősek életmi­nőségének javítása. Ha ezek a projektek megvalósulnak, az idős emberek hasznosan tölthe­tik szabadidejüket, örülhetnek az életnek. Az alap őszi felhívására Szlovákia minden részéből 52 szervezettől és társulástól érke­zett pályázat. Rengeteg ötlet született arra vonatkozóan, ho­gyan lehetne az idős emberek életét Színessé, hasznossá tenni. Egy független bizottság végül 18 pályázat támogatásáról dön­tött. Erre összesen 19 735 eu- rót fordít az alap. Jelenleg a világon 650 millió 60 év feletti ember él, több mint a gyerek, s 2050-ben a történelemben első alkalommal fog előfordulni, hogy minden ötödik ember idős lesz. A GSK ezért döntött úgy, hogy 2011- 2012-ben az idősek életminősé­gét javító projekteket fogja tá­mogatni. (ki)

Next

/
Oldalképek
Tartalom