Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-21 / 294. szám, szerda
www.ujszo.com UJSZO 2011. DECEMBER 21. Vélemény És háttér 5 Bajban lehet az MKP is, amelynek 2,8%-os eredménye demoralizálhatja saját bázisát A magukba szállás ideje A kampány menetébe komolyan beleszólhat az a közvélemény-kutatás, amelyet a napokban publikált a Focus ügynökség. RAVASZ ÁBEL A választások szokatlan időpontja miatt ugyanis az ünnepek egyfajta törést jelentenek a pártok médiajelenlétében, és éppen ezért az előttük mért utolsó adatok nagyban befolyásolhatják azt, hogyan folytatják az egyes pártok januárban, céljaik és jelenlegi lehetőségeik átértékelése után. A legkevesebb oka a mély önreflexióra azoknak a pártoknak van, melyek bázisa stabilnak tűnik. Ilyenek a 40% felett mozgó, a választások megnyerésére készülő Smer, valamint a 9-10% körüli KDH és a 7-8% körüli Híd, amelyek hónapok óta többé-kevésbé stabil vagy enyhén növekvő tendenciát mutató eredményeket szállítanak. Náluk is jobb érzéssel folytathatja az Igor Matovié-féle Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽ), akik gyorsan növekvő 5,8 százalékukkal nemcsak a küszöböt, hanem (hibahatáron belül) az SaS-t is átlépték a mérés tanulsága szerint - ez fontos pszichológiai határ lehet. Náluk a kérdés elsősorban az, hogy a kampány során mennyire sikerül összetartani ezeket a szavazókat, illetve hogy mekkora a növekedési potenciál a magát mára egyértelműen konzervatív-populista erőként pozícionáló OĽ számára. Nem lehet nyugodt az az SNS sem, amelynek már hónapok óta nem sikerül elszakadnia az 5 százalékos küszöbtől. A párt már 2010-ben is alig csúszott át a vonal felett, és most a visszapillantó-tükörbe is gyakrabban kell nézniük a belőlük kivált, jelenleg 1,2 százalékot érő Nemzet és Igazságosság (NaS) miatt. Számukra a legnagyobb kihívás a médiajelenlét növelése - ilyen volt az MKP választási listájának megtámadása is. A felmérés három olyan pártot mutat be, amely komolyabb bajban lehet. Az SDKÚ jelenlegi mért eredménye kifejezetten tragikus - a 10,2% még a hibahatárral együtt is sokkal kevesebb annál, mint amit a párt elképzel saját erejéről, ráadásul csökkenő tendenciát mutat. A szavazóikat ezúttal mindenesetre nem az SaS viszi el: a radikális álláspontok felé elmozduló párt is jelentős csökkenést szenvedett el. Náluk a kérdés az, hogy a tavalyi bázisuk jelentős részének elidegenítése után/által bevonzott eurosz- keptikus közönség valós ereje mekkora, és hogy rajtuk kívül van-e még a párt számára elérhető és mobilizálható tartalék. A dolog persze teljesen más lenne, ha márciusig bukik az euró - de jelenleg nem így áll a helyzet. Es végül bajban lehet az MKP is, amelynek csökkenése ugyan hibahatáron belüli, de azt egyértelművé teszi, hogy a párt jelenleg a vonal alatt van, és maga a konkrét eredmény (2,8%) demoralizálhatja saját bázisát. Ezek alapján januártól elsősorban azoktól a pártoktól várható el a keménykedés, amelyek bajban vannak. Ez az SNS, az SaS és az MKP részéről is intenzívebb médiajelenlétet kíván meg - mindhárom pártnak megvannak a saját tipikus témái, de az is lehet, hogy arcuk új oldalról való bemutatására is rákényszerülhetnek. A nagy kérdés az SDKÚ hozzáállása lehet - a párt körül egyértelműen fogy a levegő, és ezúttal nem lesz elég egyszerűen Ficót bokszolni a sikerhez. Ha viszont Dzurindáék úgy döntenek, hogy erejüket „szövetségeseik” (KDH, Híd) rovására próbálják megnövelni, az nemcsak a jobboldali együttműködést nehezítheti meg, hanem nagyban megkönnyíti az eleve nyerésben lévő Smer dolgát is.- Felőlem elvégezheted az orvosi egyetemet, de biztosan nem fogsz annyit keresni, mint a zsebtolvajok karácsony előtt. (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Vajon miből futná? PÉTERFl SZONYA Bár az orvosszakszervezet vezetője szerint a felmondások tömeges beadásával főleg a betegek érdekeit kívánták védeni, alig akad józanul gondolkodó polgár, aki tapsikol örömében azért, hogy a fehérköpenyesek elérték célkitűzéseiket. Ugyanis nem titok, hogy az állami • intézeteknek, de a megyei, a nonprofit stb. kórházaknak - törvény ide vagy oda - nem lesz anyagi fedezetük a megemelt bérek kifizetésére. Honnan is lenne? Az egészségbiztosítóktól? De hisz a rendszerváltás után mindig csupán elenyésző összeget fizettek az általuk biztosítottakért, s ez a helyzet ma is. Hiába állítja a tárca, hogy a gyógyszerkiadások csökkentésével az ágazat jelentős bevételhez jut... Es nem szabad megfeledkezni a kórházak óriási eladósodásáról sem. A toplista élén az állami kórházak állnak, holott Fico egészségügyi minisztere, Richard Raši doktor visszatérítendő kölcsönként 148 milliót juttatott 25 állami egészség- ügyi intézetnek. Radičová kormánya pedig annak reményében, hogy végbemegy az állami intézetek állami részvénytársasággá alakítása, a kölcsön milliókat vissza nem térítendő juttatássá módosította. Sőt, hogy az új rt.-k tiszta lappal indulhassanak, további 300 millióval segítette őket. Ma már tudjuk, kidobott milliókról van szó, s kárba veszett a transzformáció előkészítésére kiadott további majd 3 millió euró is. Szinte biztos, hogy ezek a kórházak ismét adósságokat „termelnek”, mert egyrészt semmi sem kényszeríti az igazgatókat az ésszerű gazdálkodásra, megfontolt beszerzésre, másrészt a törvény kötelezi őket a fizetések emelésére akkor is, ha nincs miből. Ha figyelembe vesszük, hogy az állami intézetek költségvetésének több mint 60 százalékát a bérek, 20 százalékát az üzemelési költségek nyelik el, a betegek gyógyítására alig marad pénz. A zsarolással kierőszakolt béremelés után miből is gyógyítják majd az ellátásra szorulókat?! KOMMENTÁR Fekete hétfő NAGY IVÁN ZSOLT Rázós nap lehetett a hétfő Orbán Viktornak. Az ilyesmi pedig, miniszterelnökről lévén szó, rendszerint azt is jelenti, hogy rázós napja volt magának az országnak is, ami nyilvánvalóan nem jó, sőt. Pláne, hogy a kellemetlen pillanatok egy részét külföldről idézték elő. Ilyenkor ugyanis a pofont az ország kapja, hatását pedig jó eséllyel mindenki megérzi, ha más nem, rosszabb forint, tehát magasabb árakéstörlesztőrészletekformájában. Mégis csapdahelyzet ez, amelyben a személyes veszteségekkel szemben a demokratikus értékrend áll. Ha pedig utóbbit előtérbe helyezzük, mégsem lehet mást tenni, mint elégedetten nyugtázni, hogy előbb az alkotmánybíróság meszelt el három olyan törvényt, amelyet a kormány hatalmi arroganciával, kíméletlenül vert át a parlamenten és ezzel a társadalmon is, majd estére kiderült az is: az Európai Bizottság elnöke személyes levélben oktatta közösségi magatartásra Orbán Viktort, s javasolta neki két törvény visszavonását. Azért az elmúlt héten jutott ennél több is a kormánynak. Túl ugyanis a mind rosszabb gazdasági mutatókon (amelyekből már csak a gazdasági miniszter és Szijjártó Péter kormányfői szóvivő olvassa ki állandóan, hogy milyen remekül áll ez az ország, éppen úgy, amint egykor Ceausescuék nem győztek áradozni a boldog népről, amely eközben sorban állt a jegyre osztott kenyérért), azért pofonok sem csak hétfőn voltak. Először is a kormányfő kénytelen volt elismerni azt, amit már mindenki tudott, hogy tudniillik a gazdasági jövőkép sem annyira szép, mint mondták. De ezt még csak el lehetett ütni a nemzetközi konjunktúrára hivatkozva. Jött azonban a múlt péntek is, amikor az Európai Bizottság pénzügyekért felelős tagja azonnali hazatérésre utasította az EU és a Nemzetközi Valutaalap Magyarországon tárgyaló küldöttségét. Mégpedig azért, mert úgy érezték, a magyar kormány egyszerűen mintha meg sem hallaná kéréseiket. Hogy ezek után megérkezett a demokrácialecke Barrosótól, az igazából már aligha lepett meg bárkit. Pedig piszokul nagy tasli. Ilyen kioktatást Európában talán Fehéroroszország szokott kapni, esetleg Szerbiának jutott egy-kettő annak idején Mladicsék rejtegetése miatt, az EU-tagoktól azonban máshoz szoktak. Legalábbis eddig. Aztán lehet, hogy ezután igazából már nem is akatják olyan nagyon a magyarok csatlakozását az új gazdasági megállapodáshoz. Sőt, talán maga Orbán is azért csinálja mindezt, hogy ne is hívjanak minket. Ez talán nem más, mint a szabadságharc része. A baj csak az, hogy eddig minden kísérlet elbukott. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Újra kezdődött az egyeztetés Folytatódik a párbeszéd a magyar és az ukrán fél között, ebben állapodott meg a Magyar-Ukrán Kisebbségi Kormányközi Vegyes Bizottság budapesti ülésén - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság. Fontos előrelépés a magyarországi ukrán közösséget és a kárpátaljai magyarságot érintő kérdésekben való egyeztetés újrakezdése a kétoldalú együttműködésben a kisebbségvédelem terén. A bizottság 2008 után először ült újra össze, a két fél a kérdések zömében megállapodott, melyek legtöbbje az oktatást és a kultúrát érinti. Akét fél megállapodott, hogy a fennmaradó nyitott kérdések megvitatása és a továbblépési lehetőségek kidolgozása érdekében a közeljövőben újra egyeztet a bizottság ülésén. A magyar fél a fontos ügyek sorából kiemelte a magyar többségű választó- körzet kialakítását a 2012 októberében esedékes parlamenti választásokon, illetve a Tisza-melléki járás létrehozásával kapcsolatos konzultációt. Az ukrán fél kiállt amellett, hogy az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségis adhasson ajánlást a schengeni vízumigényléshez. (MTI) Meghalt a fogságban Meghalt a cellájában egy vizsgálati fogságba helyezett magyar férfi az ausztriai Kismartonban - írta internetes kiadásában a Kurier. Az osztrák lap értesülése szerint a 42 éves férfit négy nappal a halála előtt vitték be, betörés gyanújával. Günter Wolf, a kismartoni fogda vezetőjealapnakelmondta: a múlt kedden a fogoly cellatársai értesítették az őröket arról, hogy a férfi nincs eszméleténél. Az őrök szólítgatták a férfit, de ő nem reagált. „Azonnal értesítettük az orvost. Ön- gyilkosságra gyanakodtunk”- mondta az igazgató. A férfi súlyosan kábítószerfüggő volt és egy orvostól gyógyszereket kapott. Az ügyészség boncolást rendelt el. Feltételezik, hogy a férfi saját hányadéká- banfulladtmeg. (MTI)
