Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-05 / 256. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 5. www.ujszo.com Már nem csak Görögországgal foglalkoztak a G20-csúcs második napján - növelik a valutaalap forrásait Lesz pénzügyi tranzakciós adó A kétnapos csúcstalálkozó legstabilabb pontja a díszőrség volt (TASR/AP-felvétel) T'TinT—i Eszes Tamás meghalt Eger. Holtan találták Eszes Tamást, a Véderő vezetőjét bejelentett lakcímén, Gyöngyöspatán csütörtök este. A faluban terjedő hírek szerint felakasztotta magát. Gyöngyöspata azután került a figyelem középpontjába, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai március elejétől két héten át jár- őröztek a településen, állításuk szerint a megszaporodott roma bűncselekmények miatt. Egy időre 267 roma nő és gyermek távozott a településről. (MTI) Módosított dróncsapások Washington. Az amerikai CIA módosította a pakisztáni területekre irányuló dróncsapásokkal kapcsolatos előírásokat, így akarva elejét venni, hogy a célzott támadások megterheljék az USA és Pakisztán viszonyát. A módosítás nyomán a külügy nagyobb szerepet kap a döntési mechanizmusban: előre is tájékoztathatja a pakisztáni vezetőket. (MTI) Tovább marad a börtönben Kijev. Az ukrán képviselők elhalasztották tegnap a szavazást arról a törvény- módosításról, amely lehetővé tette volna a bebörtönzött Julija Timosenko volt kormányfő szabadlábra helyezését. A módosítás kisebb gazdasági vétséggé fokozta volna le a volt kormányfő „bűneit”, és lehetővé tette volna szabadláb- rahelyezését. (MTI) Cannes. Viszonylag megnyugodtak tegnapra a kedélyek a G20-as csúcs- találkozón a csütörtöki izgalmak után, amikor is a görögök rég nem tapasztalt válságot idéztek elő az EU-ban, a pénzpiacokon és a világ Can- nes-ban összegyűlt vezetői körében. ÖSSZEFOGLALÓ A viszonylagos nyugalom oka az a tegnap hivatalosan is megerősített csütörtök esti bejelentés volt, hogy Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő visszavonta népszavazási kezdeményezését az október 27-i uniós csúcson elfogadott mentőcsomagról. Viszonylagos azért volt, mert a görög parlamentnek csak tegnap este kellett szavaznia a mentőcsomag elfogadásáról, amely egyben a Papandreu-kabinettel szembeni bizalmi szavazás is volt. Cannes-ban tegnap minden vezető - Sarkozytől kezdve Merkelen, Medvegyeven és Hu Csin-taón át Obamáig - azt mondta, bízik abban, hogy a görögöknél végül is győz a józan ész, mert ha a mentőcsomagot elvetik, azzal Görögország kizárja magát az eurózónából. Az athéni parlamentben a szavazás lapzártakor még nem ért véget: tartott a bizonytalanság. Antonisz Szamarasz, a görög konzervatív ellenzék vezetője csütörtökön este megígérte: hajlandóak megszavazni az általuk eddig - a kemény megszorító intézkedések miatt - elutasított mentőcsomagot, de azzal a feltétellel, ha Papandreu távozik és egy átmeneti kormány alakul, amely az előrehozott választásokig irányítaná az országot. A kormánypárt (PASZOK) parlamenti frakciója előtt Papandreu kijelentette: „Az EUcsomag népszavazás útján történő elutasítása, választások rendezése vagy a terv támogatóinak kisebbségben maradása (a parlamentben) azt jelentené, hogy kiválunk az eurózónából.” Ő „katasztrofális alternatívának” nevezte az előrehozott választások kiírását, mert meg kell akadályozni, hogy Görögország elveszítse az eurót, s ennek érdekében „stabü frakcióra és stabil kormányra” van szükség. Az athéni események felgyorsulását az váltotta ki, hogy a francia elnök és a német kancellár az értésére adták: országa mindaddig egy centet sem kap a következő segélycsomagból, amíg a parlament meg nem szavazza a pénzügyi mentőöv nyújtásához szükséges takarékossági intézkedéseket. Tehát a világ 19 legfejlettebb gazdaságú, illetve vezető feltörekvő országát, valamint az EU-t tömörítő csoport, a G20-ak csúcstalálkozójának első napján, csütörtökön a világ dolgaival nem is foglalkoztak, csupán a görög válság fejleményeit vitatták meg. A csúcstalálkozót záró sajtó- tájékoztatón a házigazda Nicolas Sarkozy bejelentette: az EU- ban már 2012-ben hatályba léphet a pénzügyi tranzakciós adó. Az újfajta adóról az EB által előkészített javaslatot az uniós állam- és kormányfők már a jövő év elején megvitathatják. „A pénzügyi szereplőknek pénzügyileg is hozzá kell járulniuk az okozott károk helyreállításához” - hangsúlyozta. Számos ország csatlakozott a javaslathoz: Németország, Spanyol- ország, Argentína, az Afrikai Unió államai, Etiópia, Dél-Afri- ka és Brazília, amely annyit jelzett, hogy figyelemmel kíséri a folyamatot. A tranzakciós adóról szóló francia-német javaslatot a zárónyilatkozat is megemlíti, de a G20-ak szintjén nem alakult ki egységes álláspont. A G20-ak közzéteszik annak all adóparadicsomot rejtő országnak a listáját, amelyeket „kiközösít” a nemzetközi közösség. Silvio Berlusconi délután megerősítette, kormánya hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Európai Bizottsággal együtt ellenőrizze az olasz államháztartási reform és a takarékossági intézkedések végrehajtását. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak növelésében is megállapodtak a G20-csoport országai, de arról még nem tudtak dönteni, hogy ez miként történjék. Egyelőre az európai és nem európai országok eltérő állásponton vannak azzal kapcsolatban, hogyan lehetne az IMF- et hatékonyabban felhasználni a segítségnyújtásban. Több, az USA által támogatott feltörekvő ország nem kívánja addig kőbe vésni a számokat, ameddig az eurózóna nem rendezte belső problémáit. A költségvetési többlettel rendelkező feltörekvő országok, Kínával az élen, elkötelezték magukat arra, a belső kereslet általi gazdasági növekedés irányában fejlesztik gazdasági modelljüket, oly módon, hogy támogassák a világgazdaság beindulását és a pénzügyi stabilitást. Dilma Rousseff brazil elnök bejelentette: országa közveúen módon nem járul hozzá az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközhöz (EFSF). Ugyanakkor Brazília érdekelt az IMF forrásainaknövelésében. Roussef hozzátette: az ún. BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél- Afrika) hasonló álláspontot képviselnek. Azt is hangsúlyozta, hogy Peking szintén az IMF- en keresztül szeretne részt venni az eurózóna támogatásában, nem pedig közvetlen módon. Az EU arra számított, hogy az EFSF jelenleg 440 milliárd eurós alapját az eurózónán kívüli országok bevonásával ezer milliárd euró- ra emelheti. (MTI, ú) Most sem jutott célba a „segélyflottilla" Provokáció Izrael ellen Az 1979-es túszejtést ünnepelték Teheránban Rick Perry bombáztatna ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Tel-Aviv. Az izraeli haditengerészet feltartóztatta a Gázai övezet felé tartó hajókat. A hadsereg szóvivője elmondta, az ír Saoirse és a kanadai Tahrir mintegy 100 kilométerre közelítette meg a palesztin partokat. „Még nemzetközi vizeken tartózkodtak, amikor az izraeli hadiflotta hajóiról felszólították a személyzetüket, hogy forduljanak Egyiptom vagy az izraeli Asdod felé. Ott lehetőségük lesz arra, hogy partra tegyék az általuk hozott segély- szállítmányt, melynek átvizsgálása után az izraeli hatóságok gondoskodnának arról, hogy a rakomány szárazföldi úton eljusson a Gázai övezetbe” - közölte Avital Lei- bovich szóvivő. A két hajó szerdán indult el Törökországból, fedélzetén 27 - több országból érkezett - aktivistával. Akciójukkal tiltakozni akartak a Gázai övezet - szerintük törvénytelen - blokádja ellen. Az izraeli szóvivő azzal vádolta őket, hogy céljuk Izrael állam provokálása és az ország biztonságának aláásása volt. Másfél évvel ezelőtt egy nagyobb segélyflottilla feltartóztatásakor izraeli kommandósok rohanták meg a Mavi Marmara nevű török vezérhajó fedélzetét, és megöltek 9 török aktivistát, köztük egy amerikai-török kettős állampolgárt. Az incidens nyomán Ankara alacsonyabb szintre szállította le diplomáciai viszonyát Izraellel, és felfüggesztette a katonai együttműködést a zsidó állammal. Aktivisták ez év júniusában ismét indítani akartak egy se- gélyflottillát Gázába, a hajók többségét görög kikötőkből, de a görög hatóságok határozott fellépése mind a 9 hajót meggátolta ebben. (MTI, ú) Brit sajtóbotrány Hatezer lehallgatott London. A brit rendőrség szerint közel hatezer ember telefonbeszélgetéseit hallgatták le Robert Murdoch sajtómágnás lapjánál, a News of the World bulvárlapnál, amelyet be is zártak júliusban, a botrány kirobbanása után. A Scotland Yard most nyilvánosságra hozott adatai szerint a parlamenti vizsgálóbizottság által korább feltételezettnél kétezerrel több, 5795 áldozat volt, de még ez sem tekinthető véglegesnek. A lehallgatott színészek, politikusok, sportolók és más hírességek között volt - mint most kiderült - Carol Caplin, az egykori brit miniszterelnök, Tony Blair arculati tanácsadója is, akit a napokban értesített erről a rendőrség. A letartóztatott gyanúsítottak száma is több tucatnyi. Ügyükben előreláthatólag januárban kezdődik a bírósági tárgyalás. (MTI) Teherán/Washington. Irániak ezrei gyűltek össze Halál Amerikára! jelszót skandálva az USA teheráni nagykövetségénél tegnap, az 1979. november 4-én történt túszejtés évfordulóján. A Washington által támogatott Reza Pahlavi iráni sah uralmát megdöntő iszlám forradalom után néhány hónappal iszlamista diákok túszul ejtették és 444 napon át fogva tartották az amerikai nagykövetség 52 alkalmazottját. 1980 áprilisában Jimmy Carter amerikai elnök különleges katonai műveletet indított a kiszabadításukra, amely azonban kudarcba fulladt. Miután a teheráni rendszerrel nem tudott dűlőre jutni, Washington végül 1980. április 7-én megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal. A két ország viszonya azóta is igen feszült. Az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltségéért versengő Rick Perry texasi kormányzó kijelentette, ha ő lenne az elnök, támogatná, hogy Izrael légicsapást mérjen az iráni atomlétesítményekre. „Nem hagyhatjuk, hogy annak az őrültnek Iránban atomfegyvere legyen” - mondta, feltehetően Mahmúd Ahmadi- nezsád elnökre utalva. A Nemzetközi Atomenergiaügynökség a jövő héten ismerteti legfrissebb jelentését, amelyben várhatóan újabb részleteket közöl az iráni atomprogram katonai vonatkozásairól, de hírek szerint nem megy el odáig, hogy kerek perec kimondja: Irán atomfegyvert épít. Teherán azt állítja, áramtermeléshez kell neki az atomenergia. A republikánusok kilenc politikusa verseng azért, hogy Barack Obama elnök kihívója lehessen az egy év múlva esedékes elnökválasztáson. Sokáig Perry volt közülük a legnépszerűbb. (MTI, ú) Marty-jelentés Hashim Thaci nem perel Pristina. Hashim Thaci nem perli be Diek Marty svájci politikust, aki azt írta az Európa Tanács számára készített jelentésében, hogy a koszovói kormányfő érintett volt az 1990-es években folytatott illegális szervkereskedelemben. Thaci úgymond nem kívánja befolyásolni a John Clint Williamson amerikai ügyész által megkezdett független eljárást. Williamson vezeti azt a munkacsoportot, amelyet az EU koszovói rendőri és igazságügyi missziója (EULEX) állított fel a Marty- jelentésben szereplő állítások kivizsgálására. A jelentés a szervkereskedelemmel a szervezett bűnözéssel is összefüggésbe hozta Thacit és a koszovói albánok egykori gerillahadserege, az UCK több volt vezetőjét. Feltételezik róluk, hogy foglyokat öltek meg és szerveiket értékesítették. (MTI)
