Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-04 / 255. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 4. Vélemény És háttér 7 Miért fog visszatérni Fico? Azért, mert a jobboldal képtelen volt az elmúlt öt évben megújulni Váltsuk le a jobboldalt A Smert le lehetne győz­ni, de ehhez reális alter­natíva kell. E sorok szer­zője a Fico-kabinetet leg­inkább megingató 2007-es őszi kormány- válság napjaiban azt írta, hogy a kormányváltás­hoz elsősorban nem Fi- cóékat, hanem az (akko­ri) ellenzéket kellene le­váltani. MÓZES SZABOLCS Sajnos ez akkor nem követ­kezett be, az pedig, hogy a Smer ismét - még mindig - 40 százalék körüli népszerűség­nek örvend, nagyrészt ennek tulajdonítható. Azóta pedig csak visszalépések történtek. Egy nappal az MVK látszólag bizakodásra okot adó felmérése után talán nem illő ilyen eszme­futtatásba kezdeni, de mivel ezeken az oldalakon nem lány­regényt adunk közre folytatá­sokban, jobb tisztában lenni a valós lehetőségekkel. Hiába mutatta ki az MVK felmérése, hogy a négy jobboldali parla­menti párt megverheti a Smert, ez a legszélsőségesebb pozitív forgatókönyv (kicsi az esélye és ennél szinte csak rosszabb vég­eredmény-variációk léteznek), illetve ha így lenne is, a három jobboldali pártnak meg kellene egyeznie Sulíkékkal. És a KDH- nak nem szabadna engednie Fi- cóék csábításának, és... És itt a mese vége. Ha megnézzük a három jobb­oldali kormánypárt vezetőségét, az elmúlt 20 évet végigpolitizáló - és megfáradt - arcokat látunk. 2007 után 2011-ben is jogosan lehet feltenni a kérdést, mi új várható Dzurindától, Miklóstól, Figeftől, Hrušovskýtól vagy Bu- gár Bélától? Tévedés ne essék: távolról sem akarjuk megkérdő­jelezni korábbi erényeiket, de a jövőről szólunk. 2010-ben - ha csak rajtuk múlik - nem került volna sor kormányváltásra. Ehhez kellett a jobboldali térfélre friss szellő­ként belibbenő SaS és Iveta Radičová, aki reményt tudott adni a jobboldali választóknak. Paradox módon azóta pont az SaS írta ki magát - vagy írták ki?- a jobboldali együttműkö­désből, Radičová pedig köszön­te szépen, és inkább távozik. S marad a régi gárda. Az SDKÚ, a KDH és a magyar párt (Híd vagy MKP, vagy mindkettő - mind­egy) hármas nem képes arra, hogy legyőzze a Smert. Ugyan­úgy, ahogy 2006-ban vagy 2010-ben sem volt elég erre. Az elmúlt másfél évben sokat beszéltünk a kormányt terhelő belső vitákról, az új politikusok esetlegességéről, a széles és színes koalícióról, ám kevés szó esett arról, alapvetően miben okozott csalódást a Radičová- kabinet. Nem volt képes új vízi­ót adni a jobboldali politizálás­nak, így a jobboldali kormány­zásnak sem. Elméleti síkon megfogalmazódott ugyan, mely szakterületeken kellene váltani- ezt egy tájékozottabb válasz­tópolgár is meg tudta volna mondani -, ám a reformok nagyrészt elmaradtak, sokszor azért, mert hiányoztak az átfo­gó elképzelések. És a szemé­lyek, akik ezeket megvalósítot­ták volna. A generációváltás persze nem megy egyik napról a má­sikra. A jobboldali pártok veze­tői joggal mondhatnák, hogy ukmukfukk nem állhatnak félre - pláne a választások előtt -, az­tán majd vágyjon valaki helyet­tük, vagy nem. Ez felelőtlenség lenne. Azt viszont szintén nem állíthatják, hogy nem felelősök a kialakult helyzetért, hogy a megújulás elmaradása miatt ne okolhatnánk őket. Amely meg­újulásnak természetes módon, folyamatosan kellene zajlania. Csak nálunk ez nem így működött. A 2012-es választások és Ro­bert Fico esetleges - jelenleg nagyon valószínűnek tűnő - visszatérése a jobboldal vérfris­sítésének lehetőségét hozhatja el. Ez reménykeltő hír. Csak kár, hogy ez az egyetlen jó hír, ugyanis a megújulás ára egy négyéves Smer-kormányzat lesz... A romániai magyarság száma abszolút értékben minden bizonnyal csökkeni fog Millió probléma a népszámlálás kapcsán MTl-HÁTTÉR Romániában véget ért a nép- számlálás összeírási időszaka, amely során számos rendellenes­séget és hiányosságot jeleztek, de tudatosan, központilag szerve­zett magyarellenes tevékenység­ről nincs tudomásuk a romániai magyar pártoknak. Az október 20-31. között lezajlott összeírás után az adatok feldolgozása kö­vetkezik. Az első eredményeket 2012 tavaszán teszik közzé, vég­leges statisztikai adatok 2013 vé­gére várhatók. A romániai magyar pártoknak nincs tudomásuk központilag szervezett, magyarellenes tevé­kenységről, amely a népszámlá­lásnak a romániai magyarság számára kedvezőtlen irányba való befolyásolására irányult volna. Ezt Kovács Péter, a Ro­mániai Magyar Demokrata Szö­vetség (RMDSZ) főtitkára jelen­tette ld. Hiányosság és rendelle­nesség annál több volt, így az Er­délyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői bejelen­tették: panaszt tesznek az Euró­pai Bizottságnál és az Európai Parlamentnél, ha kiderül, hogy meghamisítják a népszámlálás eredményeit. Az EMNP és az EMNT egyik fő elégedetlensé­gének oka, hogy civil szerveze­teknek nem engedélyezték az adatfeldolgozás figyelemmel kí­sérését. Lesznek azonban így is magyarok, akik ezt követik, ám kevesebben, mint ha a civil szer­vezetek is delegálhattak volna megfigyelőket. Székely István, az RMDSZ népszámlálási munkacsoport­jának vezetője, aki a szövetség társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese is, elmondta: megfigyelők hiányában az ön- kormányzatoknak vagy más in­tézményeknek a népszámlálási bizottságokba küldött magyar tagjai felügyelik az adatfeldol­gozást. Metodológiai hiányos­ság miatt maradnak ki a civü szervezetek, hiszen bár a jog­szabályok kétfajta megfigyelői státust említenek, a román ható­ságok csak azon megfigyelők szerepére dolgoztak ki szabály­zatot, akik az adatfelvétel során kísérhették el a számlálóbiztost -tette hozzá. Székely szerint „millió prob­léma” merült fel a népszámlálás kapcsán, de ezek a statisztikai eredmények még mindig ponto­sabbak, mint bármilyen más adat. A főtitkárhelyettes szerint a román statisztikai hivatal által közölt részeredmény, mely sze­rint csak 19,6 millió személyt si­került megszámolni a szakembe­rek által becsült 20,4 millió he­lyett, azt jelzi, hogy a külföldön élő román állampolgárok jelen­tős részét nem sikerült összeírni. A statisztikai hivatal által közölt részeredményekből az is kitűnik, hogy az erdélyi városokban csök­kent a lakosság száma. Kolozsvá­ron 314 513 polgárt vettek nyil­vántartásba a tíz évvel ezelőtti 317 953 helyett. Marosvásárhe­lyen majdnem 20 ezerrel keve­sebb embert írtakössze. A romániai magyarság száma abszolút értékben minden bi­zonnyal csökkeni fog - fűzte hozzá Székely -, s kérdés, meg- állt-e az erdélyi magyarság számarányának csökkenése a többségi lakossághoz képest, esetlegjavult-e. KOMMENTAR Szabadabb Európát! MOLNÁR IVÁN Európában valami végzetesen elromlott. Rész­letkérdésekről vitatkozunk, miközben a lényeg elsiklik: a hiba a rendszer alapjaiban van. Az Európai Unió megálmodói eredetileg a demok­ratikus országok olyan demokratikus közössé­gét kívánták kiépíteni, amely biztosította volna a békét és a jólétet. Mint minden tökéletes álomnak, ennek is akadt azonban egy hibája: hús-vér embe­rek próbálták megvalósítani. Az európai országok demokrati­kus közösségéről szőtt álmok emiatt nem váltak valóra, sőt, a kontinens politikai rendszere épp ellenkező irányba vette az utat, még ha a mindig mosolygó uniós csúcspolitikusok ennek ellenkezőjéről próbálnak is meggyőzni bennünket. Az euró­pai döntéshozók görög népszavazással kapcsolatos felhábo­rodott reakciói csak a jéghegy csúcsa, hiszen az elmúlt idő­szakban Szlovákia, korábban pedig számos kisebb ország is megtapasztalhatta, hogy csak egyvalamit várnak el tőle Euró­pában: bután bólogatni mindenre, amit Franciaország és Né­metország közösen kifőznek. A legfontosabb döntések ugyan­is ma már a francia elnök, Nicolas Sarkozy és a német kancel­lár, Angela Merkel titkos találkozói és éjszakai telefonbeszél­getései során születnek, amihez a többiek vagy alkalmazkod­nak, vagy az unió propagandagépezete a földbe döngöli őket. Megkérdezni a koszos görög parasztokat arról, hogy egyetér- tenek-e mindazzal, amit a fejük fölött kifőztünk? Minek? Mi tudjuk, mi a jó nekik, és boldoggá tesszük őket akkor is, ha be- ledöglenek. Akik az 1989 előtti kommunista rendszerben nőt­tek fel, azok számára mindez nem újdonság, azt is tudják azonban, hogy az a rendszer is csak papíron volt demokrácia. Európa nagy bajban van, és ezt egyre többen látják. Emiatt nő az erős nemzetállamok iránti nosztalgia, ami az Orbánhoz és Ficóhoz hasonló populista politikusok malmára hajtja a vizet. Tudatosítanunk kellene azonban, hogy a visszaút nem vezet sehová. Az elszigetelt nemzetállamokra széthullott Európára még nagyobb szegénység és még több lokális konfliktus vár­na. Csak előre menekülhetünk. Az európai szuperállam fo­galma egyes politikai körökben hideglelést vált ki, Európa azonban hosszabb távon nem kerülheti el, hogy az Amerikai EgyesültÁllamok mintájára olyan föderatív rendszert alakít­son ki, amely nem csupán a nemzetállamok szintjén, hanem szövetségi szinten is jóval több demokratikus elemet tartal­mazna. Ha az uniós döntés továbbra is csak pár kiválasztott előjoga lesz, akik a tagországok lakosságának akarata ellené­re próbálnak meg szebb jövőt teremteni számunkra, Európa semmi jóra nem számíthat. FIGYELŐ Nem lesznek magyar intézetek A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa újból el­utasította az egyetem magyar oktatóinak és a román oktatá­si minisztériumnak azt a kéré­sét, hogy önálló magyar inté­zetek alakulhassanak meg a felsőoktatási intézményben - jelentette ki Brassai Attila, az egyetem tanszékvezető taná­ra. Brassai szerint a Pécsi Tu­dományegyetem és a Sem­melweis Egyetem pontos lis­tát küldött a marosvásárhelyi egyetemnek arról, mely ma­gyar professzorok vállalják ideiglenesen a tanítást az er­délyi egyetemen, hogy a ma­gyar nyelvű képzés megfelel­hessen a romániai akkreditá- ciós követelményeknek. Az egyetemi szenátus mégsem volt hajlandó érdemben tár­gyalni a magyar intézetekről - fűzte hozzá Brassai. Az egye­tem legfőbb döntéshozó tes­tületé azt követően kénysze­rült újból napirendre tűzni a nyáron elfogadott új egyetemi charta módosítását, hogy a román oktatási minisztérium október elején átiratban kérte fel az intézményt, érvényesítse maradéktalanul multikulturá­lis jellegét az egyetem működését szabályozó doku­mentumban. Az új román ok­tatási törvény szerint önálló magyar intézeteknek kell megalakulniuk a multikulturá­lis egyetemeken, és ez a MO­GYE is. Ám a kétharmados arányban román oktatók al­kotta szenátus csak apró rész­leteket módosított a nyáron el­fogadott chartában, és elvetet­te a magyar intézetek létreho­zására vonatkozó minisztéri­umi kérést. A szenátus román oktatói időhiányra hivatkozva nem voltak hajlandók meg­hallgatni magyar kollégáikat, miként teljesíthetnék a ma­gyar intézetek az akkreditációs feltételeket. Egy héttel ezelőtt a román oktatók kérésére vál­lalták a magyar tanárok egy részletes terv kidolgozását, melyben megnevezik az önálló magyar egyetemi struktúrá­ban oktató professzorokat. Brassai szerint a két magyaror­szági egyetem segítségével a magyar intézetek megközelí­tenék az állások betöltésének százszázalékos arányát, ami­vel túlhaladnák a román akk­reditációs törvény által meg­követelt 70%-os arányt. (MTI)- Mit gondolsz, ha szétesik az eurózóna, akkor is találunk elég élelmet a konténerekben?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom