Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-21 / 268. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 21. www.ujszo.com Az országszerte erősödő erőszak veszélybe sodorhatja a parlamenti választások lebonyolítását Ismét tüntetnek a Tahrír téren A hadsereg mielőbb adja át a hatalmat egy civil kormánynak - követelik iszlamista és világi tünte­tők ezrei (SITA/AP-felvétel) ■K£ZQOH Váratlan tárgyalás Nusa Dua. Főként gaz­dasági kérdésekről tárgyalt Barack Obama amerikai el­nök Ven Csia-pao kínai mi­niszterelnökkel az indoné­ziai Babban szombaton tar­tott, váratlan kétoldalú ta­lálkozóján. A két politikus a Délkelet-Ázsiai Országok Szövetségének csúcstalál­kozója és a Kelet-Ázsiai Csúcs alkalmából tartózko­dott Balin. Obama sürgette az amerikai megítélés sze­rint alulértékelt jüan felér­tékelését. Kitértek Kína és néhány kis ázsiai ország kö­zött a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatban dúló területi vitára is. Obama ezzel kap­csolatban a vita békés ren­dezését, s a kereskedelem szabadságának biztosítását szorgalmazta. (MTI) Ötvennél több feltétel Kabul. Afganisztán tör­zsi nagytanácsa szombaton jóváhagyta, hogy az ország stratégiai partnerségre lép­jen az Egyesült Államok­kal, meglepetésre azonban több mint 50 kemény felté­telt szabott ehhez. A part­nerségről megfogalma­zott, a loja dzsirga négyna­pos kabuli tanácskozásá­nak végén felolvasott hatá­rozatban a résztvevők egyebek közt leszögezték, hogy a megállapodás alá­írásával véget kell éljenek a külföldi katonák által vég­rehajtott házkutatások, to­vábbá minden börtönt és letartóztatottat át kell adni az afgán hatóságoknak. A határozat emellett leszö­gezi, hogy az Egyesült Ál­lamok nem telepíthet nuk­leáris, biológiai és vegyi fegyvereket a közép-ázsiai országba. (MTI) Sajátos jogállást akar Sepsiszentgyörgy. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sajátos jogállást akar Európa nemzeti, nyel­vi, vallási és kulturális sajá­tosságokat őrző régiói szá­mára, ezért a szervezet szombati sepsiszentgyörgyi ülésén megbízta az állandó bizottságot, hogy doku­mentumot és jogszabály- tervezetet dolgozzon ki eb­ben a témában. Az SZNT el­nöke az ülés helyszínén le­szögezte: a szervezet élni kíván az uniós szintű polgári kezdeményezés lehetősé­gével, hogy az őshonos nemzeti közösségek önren­delkezésijogát uniós szintű jogi aktus ismerje el, és sajá­tos jogállást biztosítson az általuk lakott régióknak. A polgári kezdeményezéshez legalább egymillió aláírás szükséges, ezt az EU több tagállamából kell össze­gyűjteni. (MTI) Kairó. Tegnap folytató­dott a hatalmat gyakorló katonai tanáccsal elége­detlen tömegek tünteté­se a kairói Tahrír téren, ahol az egyiptomi rend­őrség és katonaság rá­támadt a összegyűlt em­berekre. A támadásban három ember meghalt. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A demonstráció több ezer résztvevője amiatt vonult az ut­cákra, hogy kilenc hónappal Hoszni Mubarak elnök megbuk­tatása után még mindig a hadse­reg kezében van a hatalom, a rendőrségpedigugyanolyan bru­tálisan lép fel a békés tüntetőkkel szemben, mint Mubarak uralma idején. Fiatal tüntetők töltény­hüvelyeket és üres könnygázgrá­nátokat lóbálva kiabálták: „így néz ki, amikor a belügyminiszté­rium önmérsékletet gyakorol! ” Egy biztonsági illetékes vi­szont azt állította, hogy a rendőr­ség szombaton kizárólag törvé­nyes módszereket alkalmazva szállt szembe a „bajkeverőkkel”. Az összecsapásokban több mint hatszázan megsebesültek. Szombat este tüntetések rob­bantak ki más egyiptomi váro­sokban, így Alexandriában és Szuezben is. Alexandriában MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz. Az Arab Liga ál­tal megszabott háromnapos ha­táridő lejártával is folytatódott a rendszerellenes tüntetők elleni hatósági erőszak Szíriában: szombaton legkevesebb 14 em­ber vesztette életét a karhatalmi erők fellépésében - közölte egy emberi jogi szervezet. Az ország középső részén fek­vő Sezar városban, és a török ha­táron fekvő Dzsabal az-Zavija területen alkalmaztak erőszakot a tüntetők ellen. Tizenkét polgá­ri lakos, illetve a tüntetők olda­lára átállt két katona vesztette életét. Az Arab Liga felfüggesztette Szíria tagságát, a múlt szerdán pedig három napot adott Da- maszkusznakarra, hogy leállítsa a rendszerellenes tüntetők elle­ni erőszakkampányát, különben gazdasági szankciókkal kell számolnia. A határidő szomba­ton éjfélkor járt le, de a karha­talmi erők brutalitása folytató­dott szombaton, és az előző két napon is. „A konfliktus folytatódni fog, és közben a Szíria leigázására irányuló nyomásgyakorlás is folytatódik” - mondta Bassár eh Aszad elnök. Hozzátette hogy a válság rendezésének egyetlen módja „a felfegyverkezett embe­rek utáni kutatás, a fegyveres bandák elleni hajsza, a szom­szédos országokból Szíriába irányuló fegyvercsempészet és a mintegy 800 ember gyűlt össze a biztonsági szolgálat igazgatósá­gánál, s azt kiabálta, hogy a bel­ügyi hivatalnokok „orgyilkosok”. Szemtanúk szerint lövések dör­dültek el a tüntetés színhelyén. Egy ember meghalt és egy megsé­rült az alexandriai tüntetésen. Szuezben mintegy ezer em­ber tüntetett egy rendőrőrsnél. Kövekkel dobálták meg az épü­letet, és be akartak hatolni oda. A rendőrség könnygázzal és le­vegőbe leadott lövésekkel fékez­te meg a tömeget. szabotázsakciók megakadályo­zása, a joguralom és a rend ér­vényre juttatása”. Tegnap hajnalban legalább két rakétagránát csapódott be Damaszkuszban a kormányzó Baasz párt irodájába. Füst szállt fel az épületből, és tűzoltók ér­keztek a helyszínre. A rendőrség lezárta azt a teret, ahol a pártiro­da épülete található. Egy szem­tanú elmondta, hogy a becsapó- dásokhajnalhasadáselőtttörtén- tek, s ekkor az épület javarészt üres volt. A támadók feltehetően így akartak üzenni a damaszkuszi rezsimnek-vélekedett. Az Arab Liga elutasította azo­kat a módosításokat, amelyeket Szíria javasolt az ország belpoli­tikai válságának megoldását célzó béketervben. A kairói székhelyű szervezet tegnap ki­adott közleménye szerint a Damaszkusz által kezdeménye­zett változtatások éppen a terv lényegét változtatnák meg. Azok azért is elfogadhatatla­nok, mert ráadásul „drasztiku­san módosítanák” az Arab Liga által Szíriába küldendő megfi­gyelő misszió mandátumát - mutat rá a közlemény. A liga ál­tal kijelölt megfigyelőknek az lenne a feladatuk, hogy ellen­őrizzék és biztosítsák a béketerv megvalósítását. A misszió része a szervezet által kidolgozott bé­ketervnek, amelynek elfogadá­sára november 16-i ülésén há­rom napot adott az Arab Liga Damaszkusznak. Televíziós nyilatkozatában a hadsereg egyik tábornoka arra figyelmeztetett, hogy az ország veszélyes helyzet felé sodródik. „Akik a kormányzat bukását kö­vetelik, azok az állam bukását akarják” - jelentette ki Mohszen Fangari tábornok. Egyiptomban nyolc nap múl­va kezdődnek a parlamenti vá­lasztások, amelyeknek lebonyo­lítását veszélybe sodorhatja az országszerte erősödő erőszak. A szavazást ráadásul beárnyékolja a katonai kormányzat és a poli­MT1-HÍR Berlin. Egy berlini alapít­vány szerint az elmúlt 20 évben csaknem 200 halálos áldozatot követelt a szélsőjobboldali ter­rorizmus Németországban. Az Amadeu Antonio nevet viselő alapítvány tegnap a Welt am Sonntag című lapban tette közzé erre vonatkozó jelenté­sét, hangsúlyozva, hogy az 1990-es német újraegyesülés óta több mint 180 gyilkosság írható a németországi szélső- jobboldal számlájára. Ez jóval több, mint a hivatalos kor­mányzati statisztikában ugyanerre az időszakra vonat­kozóan - említett 47 áldozat. Amadeu Antonio Kiowa egy angolai bevándorló munkavál­laló volt, akit a neonácik gyil­koltak meg 1990 novemberé­Róma. A calabriai maffia 110 tagja ellen hozott ítéletet szom- batesteamilánóibíróság: lóévig terjedő szabadságvesztésre ítélte a monstreper vádlottjait. A per során a hírhedt bűnszervezet, az 'Ndrangheta HOtagjaközülakét calabriai maffiacsalád feje kapta a legsúlyosabb büntetést: Ales­tikai pártok kötélhúzása. Ennek tétje nem kevesebb, mint az, hogy mik legyenek a majdani al­kotmány alapelvei, illetve hogy polgári ellenőrzés alá kerüljön-e a nagyhatalmú hadsereg. Fangari tábornok szerint a vá­lasztások a tervezett időben meg fognak kezdődni, a hadsereg és a belügyminisztérium pedig sza­vatolni fogja a biztonságot. Egy­úttal megismételte, hogy a had­sereg 2012 végén „visszatér a kaszárnyákba”, s akkor sor ke­rülhet az elnökválasztásra. ben Németországban. Ő volt a szélsőjobboldali erőszak első áldozata a német újraegyesí­tést követően. Németországban a napok­ban vált ismertté, hogy egy neonáci csoport 2000 és 2007 között kilenc török és görög kisvállalkozót, valamint egy német rendőrnőt gyilkolt meg. Az alapítvány szerint az álta­la említett gyilkosságokat kivé­tel nélkül szélsőjobboldali in­díttatásból követték el. Anetta Kahane, a szervezet elnöke a Welt am Sonntagnak nyilatkozva azzal vádolta az ál­lami hatóságokat, hogy több esetben szándékosan figyel­men kívül hagyták az elköve­tett merényletek nyilvánvaló szélsőjobboldali, illetve neoná­ci összefüggéseit. Kahane sze­rint a hatóságok „számolási sandro Mannót 16, Cosimo Bar- rancát pedig 14 év szabadság- vesztésre ítélte a milánói bíróság. Pasquale Zapia, a 'Ndrangheta milánói szárnyának vezetője 12 évbörtöntkapott. A szombati ítélethozatal az olasz bűnüldöző szervek átfogó, az utóbbi másfél évtized legna­gyobb maffiaellenes fellépésé­nek volt az gyümölcse. Rendőr­Új intézkedések előtt Választottak a spanyolok Madrid. Előrehozott parla­menti választások voltak Spa­nyolországban. Hétévi szocia­lista kormányzás után jobbol­dali fordulatot vetítettek előre a felmérések. Jósé Luis Rodri­guez Zapatero kormánya ugyanis képtelen volt hatéko­nyan kezelni a gazdasági és pénzügyi válság következmé­nyeit. Áz országban ma az Eu­rópai Unión belül a legmaga­sabb - csaknem 22 százalékos - a munkanélküliség. Ráadásul a napokban rekord magasságú - csaknem 7 százalékos - szintre szökött fel a spanyol államköt­vények kockázati felára, ami pénzügyi elemzők szerint fi­nanszírozhatatlanná teheti a- zok visszafizetését. Ezáltal fölmerült annak a lehetősége, hogy az ország is rászorulhat az eurós pénzügyi „mentőöv” igénybevételére. A választások toronymagas esélyese a 2004 óta ellenzékben politizáló konzervatív Néppárt volt. Vezetőjére, Mariano Rajoy- ra nehéz feladat vár. A kérdés leginkább az, milyen megszorító intézkedéseket fog hozni a maj­dani új kormányfő, hogy elhárít­sa a legrosszabbat a spanyolok feje felől. A parlament mandá­tuma eredetileg 2012 márciusá­ig szólt volna, ám a jelenlegi kormány a gazdasági válság mi­att döntött a voksolás előreho­zásáról. (MTI) módja” méltatlan az áldozatok emlékéhez, és azon minden­képp változtatni kell. Angela Merkel kancellár szokásos hétvégi videoüzene- tében hangsúlyozta, hogy Né­metországban nincs helye a gyűlöletnek, a rasszizmusnak, az antiszemitizmusnak és a neonácizmusnak. A kancellár a gyilkosságso­rozat kapcsán ismét kijelentet­te: szégyen az ország számára, hogy mindez megtörténhetett. Üzenetében Merkel a neonácik által elkövetett merényletek körülményeinek teljes feltárá­sát ígérte. A szövetségi kormány igaz­ságügyi minisztere pedig beje­lentette, hogy a német kor­mány kártalanítást fog fizetni a neonácik által megölt szemé­lyek családjainak. kézre került 'Ndrangheta első számú vezetője, a 80 éves Dome­nico Oppedisano is. A 'Ndrangheta az elmúlt évti­zedekben a legjelentősebb és leghírhedtebb bűnszövetkezetté nőtte ki magát, s lekörözte a há­rom másik nagy maffiát, a nápo­lyi Camorrát, a szicíliai Cosa Nostrát és pouüesi Sacra Corona Unitát(SCU). Az Arab Liga elutasítja a szíriai javaslatot Lejárt az ultimátum, Aszad tovább akar harcolni Kártérítést kapnak a német neonácik által megölt személyek családjai Csaknem 200 áldozatot követelt a szélsőjobboldali terrorizmus 16 és 14 év szabadságvesztéssel sújtották a két maffiafőnököt Elítélték a calabriai maffia 110 tagját MTl-HÍR

Next

/
Oldalképek
Tartalom