Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-08 / 258. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2011. november 8., kedd 15. évfolyam 11. szám A közös agrárpolitika reformja 2013 után A tagállamoknak kötelességük lesz áttérni a hektáronkénti egységes kifizetésre 20. oldal A nehéz kötött vályi föld titka Egyedi íz- és aromaanyagok alakulnak ki 21. oldal 22. oldal A természetes viselkedés A tehén jelzéseket ad a közérzetéről Ki kell használni az összes lehetőséget arra, hogy a tagországok közötti különbségeket felszámolják vagy mérsékeljék Továbbra is maradnak a különbségek (Szilvóssy Tímea illusztrációs felvétele) Az unió 2013 utáni támogatáspolitikai elveire vonatkozó hivatalos javaslat közzététele után a hazai mezőgazdasági termelők körében elsősorban a csalódottság hangja volt a mérvadó. ÖSSZEFOGLALÓ A megkérdezettek úgy vélik, a különbségek tényleges felszámolására vonatkozó javaslat helyett csak kozmetikázás történt. Közös agrárpolitika, egyenlőtlen feltételekkel Lelkes Péter, a Lakszakállasi Szövetkezet elnöke szerint az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának legnagyobb ellentmondása, hogy úgy szeretne egységes, közös agrárpolitikát folytatni, hogy közben az egyes tagországokban nem biztosítja hozzá az egyenlő vállalkozási feltételeket. A legszembetűnőbb különbség az egyes országok számára folyósított támogatások között, ezen belül az ún. régi és a 2004 után belépett új tagországok között van, amit az újabb költség- vetési időszakra tett javaslatok sem rendeznek. Utalás ugyan történik rá, de a különbségek tényleges és számottevő kiegyenlítésére nem kerül sor. Pedig a belépésünkkor ígéret született, hogy 2013 után a támogatáspolitikában is felszámolják az egyenlődenségeket. A továbbra is fennálló megkülönböztetés véleményem szerint különösen a kockázatosabb és költségigé- nyesebb ágazatokban fogja hatványozottabban éreztetni a hatását, így számításaink szerint az állattenyésztés várhatóan még jobban megsínyli majd az egyenlődén versenyfeltételeket. Mivel a nemzeti hozzájárulások alkalmazása egyelőre nem tisztázott, úgy tűnik, hogy legalább ezt kellene kikényszeríteni, hogy alkalmazni lehessen. E nélkül sok termelő, főleg állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodó sorsa megpecsételődhet. Amitől eddig jobban tartottunk - a támogatások felső határának megszabása - az új feltételek alapján várhatóan már nem lesz olyan kedveződen hatással a gazdaságokra, lévén, hogy a foglalkoztatottakra vonatkozó és egyéb költségek is levonhatók lesznek belőle. A mi szövetkezetünkben az erős állattenyésztés következtében a bérköltségek is jelentősek, így az előzetes számítások szerint emiatt nem tartunk attól, hogy kevesebb támogatást kapunk. A kömyezetjavító ún. greening intézkedések keretében betartandó termékszerkezet nálunk nem jelenthet gondot a növénytermesztésben, de a jelenlegi helyzetben, amikor valóban jelentős az érdeklődés és a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt, logikátíannak tűnik, hogy a növényváltás szerkezetében a termőterület 7 százalékát ugaroltatni kelljen. Ez ellentmond a józan paraszti észnek, és a vállalkozások érdekeinek is, hiszen ha bizonyos területen nem termelnek, nem lesz értékesíthető terményük, sem jövedelmük belőle. Mindenesetre az illetékeseknek valóban ki kell majd használniuk az összes lehetőséget, hogy a közzétett javaslat ránk vonatkozó megkötéseit mérsékeljék, feloldják, és a különbségeket felszámolják, vagy legalább mérsékeljék. A termelők csalódtak Tömösváry György a Gömöri Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara igazgatója szerint a régió agrártermelői számára nagy csalódás volt az új költségvetési időszakra vonatkozó nemrégiben közzétett uniós javaslat. Általános vélemény, hogy a 2013 utáni Közös Agrárpolitika továbbra is fenn kívánja tartani a régi és az új tagországok közötti megkülönböztetést, sőt ez a különbség még növekedhet is, ami végeredményben a versenyképességünk további csökkenését eredményezi. A közveden kifizetések felső határának megszabása és a támogatások 30 százalékának hozzárendelése az ökológiai követelmények teljesítéséhez tovább nehezíti az agrárvállalkozások helyzetét és mozgásterét, beleértve a legalább három növényfajtából álló terményszerkezet betartására és a termőterületek 7 százalékának ugaroltatására vonatkozó elképzeléseket. Mivel a kedveződen adottságú termőterületek támogatására vonatkozó feltételek is átértékelésre kerülnek, ebben a térségben további kedveződen hatásokkal is számolniuk kell a vállalkozásoknak, lévén, hogy az itt gazdálkodók jelentős része is beletartozik az ún. LFA kategóriába. A támogatások esedeges csökkentése számukra akár katasztrofális következményekkel is járhat, hiszen nagyon sok vállalkozás számára létkérdés ez a támogatás. A térség állattartói számára a nagy számosállatokra vonatkozó támogatások megszüntetése után felmerül a szarvasmarhatartás és a tejtermelés további fenntartásának értelme, hiszen a tejtermelés például már csak a nagylétszámú magas teljesítőképességű állományokban maradt meg, de a jelenlegi árviszonyok és támogatási feltételek mellett már ezek. fennmaradása is kérdéses. Ha ezenfelül a kiegészítő támogatásokat is megkurtítják, a sorsuk megpecsételődhet. A termelők sajnos már nem hisznek a politikusok ígéreteinek, nem bíznak abban, hogy például a közveden eladások rendszere megoldja a problémáikat. A termelési költségek szintje ugyanis olyan mértékben megnövekedett, hogy a termékek még ebben a formában is eladhatatianná válnak. Nagy a veszélye annak is, hogy az ágazat számára beígért pénzforrások a politikai csatározások következtében más ágazatokba kerülnek. Az előző évek kedveződen tapasztalatai és politikai döntései alapján egyébként reálisan számolni kell a támogatások további csökkentésével. Mindent egybevetve äz új költségvetési időszakra javasolt módosítások közül egyedül a fiatal farmerek támogatását lehet pozitívumként elkönyvelni. Versenyképességünk megőrzése érdekében szükséges lenne, hogy az uniós közös támogatáspolitikajegyében kiegyenlítsék a támogatási feltételeket az összes tagország között, egyúttal adjanak több forrást, szabadabb kezet és nagyobb mozgásteret a tagországoknak a saját agrár- politikájuk érvényesítésében. A kedveződen külkereskedelmi mérleg javítása érdekében szükség lenne arra is, hogy a hazai termelők és termékek védelmében több lehetőséget kapjunk, beleértve egyes termékek esetében az irányított embargó lehetőségét is. Végső esetben az agrártámogatások teljes megszüntetését is elképzelhetőnek tartják, de akkor ezt az unió összes tagállamában meg kellene tenni. Az ugaroltatás értelmetlen Az uniós agrárpolitika 2013 utáni időszakára vonatkozó javaslatokat már nagyon várták a hazai mezőgazdasági termelők, de sajnos, a közzétett javaslatban keményen csalódtak, állítja Zsák János a sókszelőcei Progres mezőgazdasági szövetkezet elnöke. Véleménye szerint ugyanis a reform alapelvei csak kozmetikázzák a közös agrárpolitikában évek óta meglévő és egyre erősödő feszültségeket, amelyek elsősorban a régi és az új tagországok támogatásában fennálló különbségekből erednek. Az ismertetett alapelvek szerint ugyanis a közveden kifizetések közötti különbségek 2020-ig továbbra is megmaradnak, és lényegében továbbra is fenntartják a versenyképességben meglévő egyenlődenséget. A tervezett közelítés számunkra elfo- gadhatadan mértékét mutatja az előzetes számítások szerint várható közveden támogatások összegei közötti különbség a tagországokban. Míg nálunk a jelenlegi 206 eurós hektáronkénti támogatás az új rendszerben 223 euróra növekszik, az elveknek megfelelően például a dánoknál 452 euróról valóban 420 euróra csökken, de nyüvánvaló, hogy még így is csaknem a duplája marad annak, amit számunkra folyósítanak. Sajnos a közvetien kifizetésekben fennmaradó különbségek mellett az állami segítség- nyújtás lehetőségének korlátozása is inkább nehezíti a felzárkózást, mintsem segítene a különbségek csökkentésébent. Mivel nálunk ezzel a lehetőséggel nem él a tárcavezetés, miközben más országokban nyüt vagy rejtett formában érvényesítik, ez tovább növeli a különbségeket. Az intenzív nagyüzemi gazdálkodók számára Zsák János is további övön aluli ütésnek tartja azt a rendelkezést, hogy a termőterület 7 százalékát ugaroltatással kell majd kihaszná- latianul hagyniuk azoknak, akik támogatást igényelnek. Az intenzív területeken az ilyen terméskiesésből származó veszteség valójában nagyobb lesz, mint a reform keretében javasolt közvetien támogatás-növekedés. A másik nagy érvágás a számosállatokra vonatkozó támogatások esedeges eltörlése lenne, amellyel nagyon sok állattartó gazdaság kerülhet komoly bajba, és az ágazat további leépítését, sőt akár teljes felszámolását is jelentheti. Mindezeknek a kedvezőtlennek tűnő előjeleknek arra kellene késztetniük a kormányzat illetékeseit, hogy a szövetségesekkel együtt kemény tárgyalásokkal próbáljanak meg változtatni az egyelőre kedvezőtlennek, sőt elfogadhatadannak tartott feltételeken. (sz) Mezőgépek bemutatója Kultivátorok, adapterek A sókszelőcei mezőgazdasági szövetkezet egyik kukorica parcelláján október közepén magyar mezőgazdasági gépek tartottak bemutatót. A Magyar Befektetési és Kereskedelmi Ügynökség a szlovákiai mezőgépgyártók és forgalmazók társulásával, az Agrion- nal, az SKH Agro Kft.-vel, valamint a magyarországi ME- GOSZ-szal együttműködve itt látta vendégül a magyar betakarító és talajművelő gépek iránt érdeklődő szlovákiai gazdákat. A szakmai napon 11 magyarországi mezőgazdasági gépgyártó cég termékeit láthatták a rendezvény látogatói. Amint azt Boráros Istvántól a társszervező SKH Agro képviselőjétől megtudtuk, a bemutatott gépek közül a szlovákiai piacon ismert és megbízhatónak tartott kukoricabetakarító adapterek közül, amelyek gyártásában a magyar gyártóknak nagy hagyománya és gazdag tapasztalata van, újdonságként többek között az orosházi Oros Division termékét, az OROS CORNA- DO 12 adaptert is felvonultatták. A betakarítás utáni talajművelés és előkészítés folyamatában szlovákiai piacon újdonságnak számító és érdeklődésre számot tartó Komondor 440 mulcskultivátor és a kecskeméti Omikron nehéz tárcsái is joggal számíthatnak az itteni termelők érdeklődésére, hiszen általuk kiváló minőségű magágy készíthető. Újdonságnak számít még a lengyeltóti Feroflex gabonaszállító pótkocsija, amelyhez különböző felépítményeket és kiegészítőket is kínál a gyártó, (sz) (A szerző felvétele)
