Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-08 / 258. szám, kedd

www.ujszo.com UJSZO 2011. NOVEMBER 8. Vélemény és háttér 7 A karikák továbbra is fontos szerepet játszanak abban, kijut be a parlamentbe Matovič listája Furcsa kísérletre készül Igor Matovič minisztéri­umijóváhagyásra váró pártja (amit a fogalom- zavar elkerülése végett nevezzünk csak Egysze­rű Embereknek): köz­ponti ideológiához nem ragaszkodva, csak helyi erős emberekből és pár törpepártból állítanák össze listájukat, hogy a szlovák választási rend­szert kihasználva minél több függetlent juttassa­nak a parlamentbe. TOKÁR GÉZA A listás rendszernek ugyan vannak hibái jócskán, de ezeket a hiányosságokat Matovičék furcsa, összetákolt szövetsége nem tudja kikü­szöbölni. A szlovák választási rend­szer jellegzetessége, hogy függetlenek nem versenyez­hetnek az állampolgárok szavazataiért. Kivéve, ha al­kut kötnek valamelyik párt­tal, s az felveszi őket a saját választási listájára. így ke­rülhetett Matovičék társasá­ga a Szabadság és Szolidari­tás jelöltjei közé, és ha már ott voltak, sikeresen fel is ka- rikázták magukat a legjob­bak közé - átlagosan har­mincezer preferenciaszava­zattal, azaz minden tizedik támogatói karikát begyűjtve. Az Egyszerű Embereknek et­től függetlenül nem tetszett a rendszer, egy alkotmánymó­dosítással külön listát szeret­tek volna létrehozni a függet­len jelöltek számára, akik a rájuk leadott szavazatok ará­nyában juthattak volna be a parlamentbe. A párttá szer­veződött társulás jobb híján most maga hozott létre egy közös listát, hogy teret nyújt­son a függetleneknek az ön­megvalósításra. Mi az Egyszerű Emberek megoldásának óriási hátrá­nya? Az, hogy bár a jelöltek teljesen eltérő programmal szerepelnek a listán, a kari­kák továbbra is fontos szere­pet játszanak abban, ki jut be a parlamentbe. Tehát ha le­adjuk a szavazatunkat Matovič listájára, majd beka­rikázzuk az általunk támoga­tott személyeket, még egyál­A szlovák választási rendszerjellegzetessé- ger hogy függetlenek nem versenyezhetnek a polgárok szavazataiért. talán nem biztos, hogy azok bejutnak a parlamentbe - sőt, ami még rosszabb, a sza­vazatunkkal olyan képviselő- jelölteket támogatunk, akik egyáltalán nem a mi érdeke­inket fogják képviselni. Fordítsuk át az elméletet a gyakorlatba: ha az Egyszerű Emberek listáján elindul a Felvidéki Városszépítő Kör négy jelöltje, a párt pedig rá­juk adott szavazatunkkal el­éri a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, attól még nem érvényesül az aka­ratunk. Sőt, ha a Felvidéki Városszépítő Kör jelöltjei gyengébben szerepelnek, mint társaik és nem kerülnek a legjobbak közé, akkor mi Igor Matovičot támogattuk a szavazatunkkal, rosszabb esetben a Zsolnai Kettőske- reszt-állító Klubot, amelynek jelöltjei teljesen véletlenül szintén listások, csak éppen bejutó helyen. Arról nem is beszélve, hogy ezek a csopor­tosulások mind önálló, rész­leteiben kiszámíthatatlan program alapján ténykedné­nek a parlamentben. Matovič listájának tehát komoly há­tulütői vannak - nem vélet­len, hogy eddig soha senki nem próbált meg százötven független jelöltet bezsúfolni egyetlen listára.- Téved, uram, ez nem absztrakt kép, hanem Szlovákia költségvetése! (Peter Gossányi rajza) Előbb-utóbb Párizsban és Berlinben is rá kell jönni arra, hogy a görög zsák feneketlen A görög B terv HORBULÁK ZSOLT Aminek Görögország kap­csán tanúja volt a világ pénz­ügyi és diplomáciai közvéle­ménye, bizony nehezen értel­mezhető. Megrökönyödés az Európai Unióban, arcáüan po­litikaijátszma a hellének hazá­jában. Végül is pozitív tényként értékelhető, hogy a pénzügyi segítség és a megszorító intéz­kedések következtében - egye­lőre - levették a népszavazást a napirendről, és a bizalmi sza­vazáson a görög kabinet nem bukott meg, mint a szlovák kormány. Természetesen to­vábbra sincs szó végleges meg­oldásról, legfeljebb csak né­hány hetes, jobb esetben né­hány hónapos nyugalomról. A görögök problémájának megoldásakor abból indultak ki, bogy nincs B terv, Görögor­szág végleg az eurózónában marad. Persze, a kezdeti el­képzelés némiképp érthető, hiszen arra nem gondoltak, hogy egy tagország csődközeli helyzetbe juthat. Ma már azonban vannak olyan szak­mai vélemények is, bogy a gö­rög adósságválság akár a teljes eurózóna felbomlását okoz­hatja. A nemzeti valutához va­ló visszatérés továbbra sem merül fel, mivel az végképp végrehajthatatlan lenne. A drachma azon nyomban leér­tékelődne, a lakosság a veszte­séget elkerülendő megtakarí­tásait külföldre vinné - ami egyébként már folyik, és az eu­róbán felvett hitelek összege az inflációval együtt azonnal megugrana. Előbb-utóbb Párizsban és Berlinben is rá kell jönni arra, hogy a görög zsák feneketlen. Nincs az az otthoni bank, amely megérné a kiadást. Va­lamilyen köztes megoldást vi­szont kell találni. Volt már rá példa, hogy egy ország más ál­lam fizetőeszközét használja. A 90-es évek első felében az amerikai dollár lett másodla­gos fizetőeszköz Oroszország­ban. A délszláv háború alatt Bosznia-Hercegovina terüle­tén spontán módon tértek át a német márka használatára, majd az euróra. Volt gyarma­tok számos esetben probléma nélkül használják volt gyar­mattartóik pénzét. Talán Gö­rögországban is az lehetne a megoldás, ha az eurót mint pénznemet megtartaná, ellen­ben az eurózónát mint intéz­ményt elhagyná. Nem lenné­nek rá kötelezőek az eddig amúgy sem betartott maast- richti szabályok, és persze uniós szintről se számíthatna anyagi támogatásra. A Nem­zetközi Valutalap szokványos feltételek mellett természete­sen folyósíthatna kölcsönöket. A legjobb forgatókönyveket az élet úja. A politikára a me­revség, a pénzügyekre inkább az innováció jellemző. Az unió döntéshozóinak idővel tudato­sítaniuk kell, hogy alternatív tervek kidolgozása nélkül nem lehet tartós megoldást elérni. KOMMEMTAR Törpék egyesülése NAGYANDRÁS Mi az, ami összeköti Igor Matovičot, Vladimír Palkót, és Peter Zajacot, azaz az Egyszerű Emberek vezetőjét a KDS és az OKS minipár­tok elnökét? Zajac szerint az, hogy mindhá­rom párt (illetve pártkezdeményezés) kon­zervatív-keresztény beállítottságú, nem sze­retnék az EU további központosítását, és meg akarják akadályozni, hogy Robert Fico újra visszatérjen a hatalomba. Amint az várható volt, a három fentebb említett úr, illetve pártjaik (nevezzük nyugodtan pártnak Matovičékét is, ha­bár nincs bejegyezve) tegnap megegyeztek, hogy közösen vágnak neki a 2012-es parlamenti választásoknak. Mielőtt a jövőről beszélnénk, nézzünk egy pillanatra vissza a múltba, ki is a három úr és mit keres most egy akolban. Az OKS-t és Matovičot talán nem kell bemutatni, az elmúlt másfél évben minkét párt elég gyakran volt reflektorfény­ben. Az KDS a kereszténydemokratáknak az a volt szár­nya, amelynek a párt hivatalos retorikája, politikája sem volt elég konzervatív és keresztény, egy időben a katolikus talibánnak is nevezték. Bár mindhárom párt vezetője rettentően morálisnak, elvhűnek tartja magát, nem okoz gondot a másik kettővel szövetkezni a választások idejére, hogy végül bejussanak a parlamentbe, holott mondjuk másfél éve ki nem állhatták egymást. Ha így együtt elérik is a parlamenti küszöböt, több mint valószínű, hogy mindegyik csoportból legfel­jebb egy-két ember jut be a parlamentbe. így valós politi­kai erőt sohasem fognak képviselni, az elmúlt másfél év parlamenti tapasztalatai alapján pedig csak abban az esetben áll össze velük bárki, ha nagyon rajtuk fog múlni a lehetséges koalíció, de még ebben sem lennék biztos. Ha egy mondatban kellene összefoglalni, hogy kik is szere­pelnek a leendő listán, akkor azt kellene mondani, hogy a frusztrált esélytelenek. Matovičról egy ideig még sokan azt gondolták, hogy valóban új színt hozhat a szlovák par­lamenti demokráciába, de rövid ténykedése alatt kiderült, hogy legfeljebb egy politikailag megbízhatatlan bohóc, aki bociszemével nagyon szépen tud nézni a kamerába - talán ezért is lett az újságírók kedvence. Az OKS maradéka, tehát Peter Zajac és Ondrej Dostál, aki az elmúlt másfél évben a négy OKS-es képviselő közül a legjobban védte a kisebbségek, így a magyarok érdekeit is, végül azzal a Vladimír Palkóval jut egy listára, aki a jobb­oldali politikusok közül az egyik legnagyobb nacionalista magyargyűlölő hírében állt, és talán ugyanez elmondható magáról Matovičról is. Nagy jövőt ennek a politikai keve­réknek senki sem jósol, főleg úgy, hogy a lista nagy részét független regionális politikusokkal és közéleti személyisé­gekkel akarják feltölteni. Az egész talán csak azért szomo­rú, mert biztosan elvesz majd pár százalékot a nagyobb jobboldali pártoktól, ami hiányozni fog, ám annyira nem meggyőző az egész, hogy akkorát tudjon ütni, mint mond­juk 2010-ben az SaS. TALLÓZÓ PROFIL A Kossuth tér átépítésé­nek tervéről közölt cikket a Profil című osztrák heti­lap. A parlament épülete előtt elterülő tágas tér a magyar belpolitika egyik fontos szimbolikus tere - írta a tudósító, Gregor Mayer. Kitért arra is, hogy a téren áll József Attila Duna felé néző szobra is. „Ha Orbán akaratán múlik, a szomorú József Attilának hamarosan távoznia kell” - írta. Felidézte, hogy júli­usban a parlament a Fi­desz szavazataival határo­zott a Kossuth tér átépíté­séről és az 1944 előtti ál­lapot helyreállításáról. 1944-ig — írta a szerző - Horthy Miklós kormány­zott. Amióta a tavalyi vá­lasztásokon a Fidesz két­harmados többséget szer­zett a parlamentben, Or­bán „leépíti a demokráciát és kiépíti saját hatalmát”, s az ehhez illő világképet „a történelem manipulativ átértelmezése” szolgáltatja - írta a Profil. A cikk foly­tatásában a szerző egyebek között beszámolt arról, hogy az átalakítási tervek szerint Kisfaludy Strobl Zsigmond 1952-ben ké­szült Kossuth-szobra helyé­re Horvay János 1927-ben készült alkotása kerül. A szerző megfogalmazása szerint Horvay Kossuth-áb- rázolása azokat a tragikus érzelmeket tükrözi, aho­gyan a két világháború közti Magyarország érzett az első világháború után leválasztott területek mi­att. „Orbán propagandistái újra és újra a Horthy-kor- szaknak ezt az irredenta légkörét idézik fel” - tette hozzá a szerző a Profilban megjelent cikkben. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom