Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-08 / 258. szám, kedd
www.ujszo.com UJSZO 2011. NOVEMBER 8. Vélemény és háttér 7 A karikák továbbra is fontos szerepet játszanak abban, kijut be a parlamentbe Matovič listája Furcsa kísérletre készül Igor Matovič minisztériumijóváhagyásra váró pártja (amit a fogalom- zavar elkerülése végett nevezzünk csak Egyszerű Embereknek): központi ideológiához nem ragaszkodva, csak helyi erős emberekből és pár törpepártból állítanák össze listájukat, hogy a szlovák választási rendszert kihasználva minél több függetlent juttassanak a parlamentbe. TOKÁR GÉZA A listás rendszernek ugyan vannak hibái jócskán, de ezeket a hiányosságokat Matovičék furcsa, összetákolt szövetsége nem tudja kiküszöbölni. A szlovák választási rendszer jellegzetessége, hogy függetlenek nem versenyezhetnek az állampolgárok szavazataiért. Kivéve, ha alkut kötnek valamelyik párttal, s az felveszi őket a saját választási listájára. így kerülhetett Matovičék társasága a Szabadság és Szolidaritás jelöltjei közé, és ha már ott voltak, sikeresen fel is ka- rikázták magukat a legjobbak közé - átlagosan harmincezer preferenciaszavazattal, azaz minden tizedik támogatói karikát begyűjtve. Az Egyszerű Embereknek ettől függetlenül nem tetszett a rendszer, egy alkotmánymódosítással külön listát szerettek volna létrehozni a független jelöltek számára, akik a rájuk leadott szavazatok arányában juthattak volna be a parlamentbe. A párttá szerveződött társulás jobb híján most maga hozott létre egy közös listát, hogy teret nyújtson a függetleneknek az önmegvalósításra. Mi az Egyszerű Emberek megoldásának óriási hátránya? Az, hogy bár a jelöltek teljesen eltérő programmal szerepelnek a listán, a karikák továbbra is fontos szerepet játszanak abban, ki jut be a parlamentbe. Tehát ha leadjuk a szavazatunkat Matovič listájára, majd bekarikázzuk az általunk támogatott személyeket, még egyálA szlovák választási rendszerjellegzetessé- ger hogy függetlenek nem versenyezhetnek a polgárok szavazataiért. talán nem biztos, hogy azok bejutnak a parlamentbe - sőt, ami még rosszabb, a szavazatunkkal olyan képviselő- jelölteket támogatunk, akik egyáltalán nem a mi érdekeinket fogják képviselni. Fordítsuk át az elméletet a gyakorlatba: ha az Egyszerű Emberek listáján elindul a Felvidéki Városszépítő Kör négy jelöltje, a párt pedig rájuk adott szavazatunkkal eléri a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, attól még nem érvényesül az akaratunk. Sőt, ha a Felvidéki Városszépítő Kör jelöltjei gyengébben szerepelnek, mint társaik és nem kerülnek a legjobbak közé, akkor mi Igor Matovičot támogattuk a szavazatunkkal, rosszabb esetben a Zsolnai Kettőske- reszt-állító Klubot, amelynek jelöltjei teljesen véletlenül szintén listások, csak éppen bejutó helyen. Arról nem is beszélve, hogy ezek a csoportosulások mind önálló, részleteiben kiszámíthatatlan program alapján ténykednének a parlamentben. Matovič listájának tehát komoly hátulütői vannak - nem véletlen, hogy eddig soha senki nem próbált meg százötven független jelöltet bezsúfolni egyetlen listára.- Téved, uram, ez nem absztrakt kép, hanem Szlovákia költségvetése! (Peter Gossányi rajza) Előbb-utóbb Párizsban és Berlinben is rá kell jönni arra, hogy a görög zsák feneketlen A görög B terv HORBULÁK ZSOLT Aminek Görögország kapcsán tanúja volt a világ pénzügyi és diplomáciai közvéleménye, bizony nehezen értelmezhető. Megrökönyödés az Európai Unióban, arcáüan politikaijátszma a hellének hazájában. Végül is pozitív tényként értékelhető, hogy a pénzügyi segítség és a megszorító intézkedések következtében - egyelőre - levették a népszavazást a napirendről, és a bizalmi szavazáson a görög kabinet nem bukott meg, mint a szlovák kormány. Természetesen továbbra sincs szó végleges megoldásról, legfeljebb csak néhány hetes, jobb esetben néhány hónapos nyugalomról. A görögök problémájának megoldásakor abból indultak ki, bogy nincs B terv, Görögország végleg az eurózónában marad. Persze, a kezdeti elképzelés némiképp érthető, hiszen arra nem gondoltak, hogy egy tagország csődközeli helyzetbe juthat. Ma már azonban vannak olyan szakmai vélemények is, bogy a görög adósságválság akár a teljes eurózóna felbomlását okozhatja. A nemzeti valutához való visszatérés továbbra sem merül fel, mivel az végképp végrehajthatatlan lenne. A drachma azon nyomban leértékelődne, a lakosság a veszteséget elkerülendő megtakarításait külföldre vinné - ami egyébként már folyik, és az euróbán felvett hitelek összege az inflációval együtt azonnal megugrana. Előbb-utóbb Párizsban és Berlinben is rá kell jönni arra, hogy a görög zsák feneketlen. Nincs az az otthoni bank, amely megérné a kiadást. Valamilyen köztes megoldást viszont kell találni. Volt már rá példa, hogy egy ország más állam fizetőeszközét használja. A 90-es évek első felében az amerikai dollár lett másodlagos fizetőeszköz Oroszországban. A délszláv háború alatt Bosznia-Hercegovina területén spontán módon tértek át a német márka használatára, majd az euróra. Volt gyarmatok számos esetben probléma nélkül használják volt gyarmattartóik pénzét. Talán Görögországban is az lehetne a megoldás, ha az eurót mint pénznemet megtartaná, ellenben az eurózónát mint intézményt elhagyná. Nem lennének rá kötelezőek az eddig amúgy sem betartott maast- richti szabályok, és persze uniós szintről se számíthatna anyagi támogatásra. A Nemzetközi Valutalap szokványos feltételek mellett természetesen folyósíthatna kölcsönöket. A legjobb forgatókönyveket az élet úja. A politikára a merevség, a pénzügyekre inkább az innováció jellemző. Az unió döntéshozóinak idővel tudatosítaniuk kell, hogy alternatív tervek kidolgozása nélkül nem lehet tartós megoldást elérni. KOMMEMTAR Törpék egyesülése NAGYANDRÁS Mi az, ami összeköti Igor Matovičot, Vladimír Palkót, és Peter Zajacot, azaz az Egyszerű Emberek vezetőjét a KDS és az OKS minipártok elnökét? Zajac szerint az, hogy mindhárom párt (illetve pártkezdeményezés) konzervatív-keresztény beállítottságú, nem szeretnék az EU további központosítását, és meg akarják akadályozni, hogy Robert Fico újra visszatérjen a hatalomba. Amint az várható volt, a három fentebb említett úr, illetve pártjaik (nevezzük nyugodtan pártnak Matovičékét is, habár nincs bejegyezve) tegnap megegyeztek, hogy közösen vágnak neki a 2012-es parlamenti választásoknak. Mielőtt a jövőről beszélnénk, nézzünk egy pillanatra vissza a múltba, ki is a három úr és mit keres most egy akolban. Az OKS-t és Matovičot talán nem kell bemutatni, az elmúlt másfél évben minkét párt elég gyakran volt reflektorfényben. Az KDS a kereszténydemokratáknak az a volt szárnya, amelynek a párt hivatalos retorikája, politikája sem volt elég konzervatív és keresztény, egy időben a katolikus talibánnak is nevezték. Bár mindhárom párt vezetője rettentően morálisnak, elvhűnek tartja magát, nem okoz gondot a másik kettővel szövetkezni a választások idejére, hogy végül bejussanak a parlamentbe, holott mondjuk másfél éve ki nem állhatták egymást. Ha így együtt elérik is a parlamenti küszöböt, több mint valószínű, hogy mindegyik csoportból legfeljebb egy-két ember jut be a parlamentbe. így valós politikai erőt sohasem fognak képviselni, az elmúlt másfél év parlamenti tapasztalatai alapján pedig csak abban az esetben áll össze velük bárki, ha nagyon rajtuk fog múlni a lehetséges koalíció, de még ebben sem lennék biztos. Ha egy mondatban kellene összefoglalni, hogy kik is szerepelnek a leendő listán, akkor azt kellene mondani, hogy a frusztrált esélytelenek. Matovičról egy ideig még sokan azt gondolták, hogy valóban új színt hozhat a szlovák parlamenti demokráciába, de rövid ténykedése alatt kiderült, hogy legfeljebb egy politikailag megbízhatatlan bohóc, aki bociszemével nagyon szépen tud nézni a kamerába - talán ezért is lett az újságírók kedvence. Az OKS maradéka, tehát Peter Zajac és Ondrej Dostál, aki az elmúlt másfél évben a négy OKS-es képviselő közül a legjobban védte a kisebbségek, így a magyarok érdekeit is, végül azzal a Vladimír Palkóval jut egy listára, aki a jobboldali politikusok közül az egyik legnagyobb nacionalista magyargyűlölő hírében állt, és talán ugyanez elmondható magáról Matovičról is. Nagy jövőt ennek a politikai keveréknek senki sem jósol, főleg úgy, hogy a lista nagy részét független regionális politikusokkal és közéleti személyiségekkel akarják feltölteni. Az egész talán csak azért szomorú, mert biztosan elvesz majd pár százalékot a nagyobb jobboldali pártoktól, ami hiányozni fog, ám annyira nem meggyőző az egész, hogy akkorát tudjon ütni, mint mondjuk 2010-ben az SaS. TALLÓZÓ PROFIL A Kossuth tér átépítésének tervéről közölt cikket a Profil című osztrák hetilap. A parlament épülete előtt elterülő tágas tér a magyar belpolitika egyik fontos szimbolikus tere - írta a tudósító, Gregor Mayer. Kitért arra is, hogy a téren áll József Attila Duna felé néző szobra is. „Ha Orbán akaratán múlik, a szomorú József Attilának hamarosan távoznia kell” - írta. Felidézte, hogy júliusban a parlament a Fidesz szavazataival határozott a Kossuth tér átépítéséről és az 1944 előtti állapot helyreállításáról. 1944-ig — írta a szerző - Horthy Miklós kormányzott. Amióta a tavalyi választásokon a Fidesz kétharmados többséget szerzett a parlamentben, Orbán „leépíti a demokráciát és kiépíti saját hatalmát”, s az ehhez illő világképet „a történelem manipulativ átértelmezése” szolgáltatja - írta a Profil. A cikk folytatásában a szerző egyebek között beszámolt arról, hogy az átalakítási tervek szerint Kisfaludy Strobl Zsigmond 1952-ben készült Kossuth-szobra helyére Horvay János 1927-ben készült alkotása kerül. A szerző megfogalmazása szerint Horvay Kossuth-áb- rázolása azokat a tragikus érzelmeket tükrözi, ahogyan a két világháború közti Magyarország érzett az első világháború után leválasztott területek miatt. „Orbán propagandistái újra és újra a Horthy-kor- szaknak ezt az irredenta légkörét idézik fel” - tette hozzá a szerző a Profilban megjelent cikkben. (MTI)
