Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-01 / 227. szám, szombat

6 Külföld Felfüggesztett mentelmi jog Zágráb. A horvát par­lament megszavazta Ivó Sanader volt kormányfő mentelmi jogának felfüg­gesztését az állítólagos Mol-INA vesztegetési ügy­gyei kapcsolatban. Ez a harmadik büntetőügy, a- melyben a törvényhozás lehetővé teszi, hogy a ha­tóságok eljárjanak a volt miniszterelnökkel szem­ben. Sanadert azzal vádol­ják, hogy tízmillió euró kenőpénzt kapott a Mól olajtársaságtól cserébe azért, hogy tegye lehetővé: a magyar vállalat irányítá­si jogot szerezzen az INA horvát állami olajipari cég fölött. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészségi hivatal egy hete nyújtott be vád­indítványt Sanader ellen a Mol-INA-ügyben. (MTI) Börtönbe vonul a rendőr Budapest. Megszületett a 2006-os rendőri túlkapá­sok első jogerős ítélete; má­sodfokon 1 év 8 hónap bör­tönbüntetésre ítélte Vágó Lászlót a budapesti F óvárosi ítélőtábla, amiért 2006. ok­tóber 23-án, mint helyszíni rendőrparancsnok az Asto­riánál egy tömegoszlatásnál eltörte az egyik járókelő uj­ját. (MTI) Kína „hűséges partnere” Washington. Az Egye­sült Államok „hűséges partnere és barátja” Kíná­nak - jelentette ki Hillary Clinton csütörtökön Wa­shingtonban a kínai nem­zeti ünnep alkalmából. „Országaink most megra­gadják ezt a történelmi pillanatot, és az elnökeink által megálmodott pozi­tív, együttműködő és át­fogó viszony kialakításán munkálkodnak” - muta­tott rá az amerikai kül­ügyminiszter egy közle­ményben. Kína ma ünnep­li a népköztársaság meg­alapítását. (MTI) Tapogatózó jellegű tárgyalás Rangún. A mianmari kormány kész együtt­működni a demokrácia­párti ellenzéki vezető, Aung Szán Szú Kji betiltott pártjával, ha a Nemzeti Li­ga a Demokráciáért (NLD) hivatalosan visszatér a po­litikai színtérre - közölte az egyik miniszter, miután a Nobel-békedíjas pártve­zetővel tárgyalt. Szú Kji közölte, hogy az NLD beje­gyeztetésének a kérdését meg kell vitatnia a párt leg­felsőbb szintű illetékesei­vel. (MTI) ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 1. www.ujszo.com Timosenko pere akadályozhatja az Ukrajnával aláírandó társulási megállapodás véglegesítését Minszk bojkottálta a csúcsot Varsó. Fehéroroszország úgy döntött tegnap, hogy nem vesz részt az Euró­pai Unió Varsóban tar­tott keleti partnerségi csúcstalálkozóján - je­lentette be az unió len­gyel elnöksége. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ „Ez a csúcs, sajnálatosan, nem teljes körű részvétellel veszi kez­detét, nincs jelen ugyanis a fehér­orosz küldöttség” - közölte a var­sói értekezlet elején Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Minszk minden jel szerint azután döntött a távolmaradás mellett, hogy eu­rópai vezetők a csúcs előestéjén ismét értésre adták: az EU min­den együttműködést leállít Fe­héroroszországgal, amíg a minszki hatóságok nem engedik szabadon a bebörtönzött ellen­zékieket. Két nyilatkozat Jósé Manuel Barroso, az Euró­pai Bizottság elnöke, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Donald Tusk sajtóérte­kezleten foglalkozott a csúcs eredményeivel. Elmondták, két nyilatkozat született, egy általá­nos közös zárónyilatkozat, ame­lyet minden résztvevő aláírt, il­letve egy külön nyilatkozat Fe­héroroszországról, amelyet csak az EU-tagországok képviselői ír­tak alá, a csúcson részt vevő keleti partnerek - Ukrajna, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán és Ör­ményország - nem. A résztvevők az általános nyilatkozatot egy­hangúlag elfogadták. Ebben el­ismerik a keleti partnerek „euró­pai törekvéseit”, de jövőbeni eu­rópai uniós tagságukra nem tesz­nek ígéretet. Leszögezik, hogy a keleti partnerség olyan értékekés alapelvekközösségére épül, mint Forrás: MTVA-Sejtóadatbank / MTI mtí) ademokrácia, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság. Egy másik szöveg­részben a keleti partnereket az aláírók „kelet-európai országok­nak” nevezik. Ez egyértelműen a lengyel diplomácia sikerét jelzi, mert megnyitja a távlatot az EU- tagság előtt. Modernizációs csomag A Fehéroroszországról szóló külön nyilatkozatban az EU ál­lam- és kormányfői és más képvi­selői aggodalmuknak adnak han­got az emberi j ogok, a demokrácia és a törvényesség helyzetének fe­héroroszországi romlása felett. Sajnálatukat fejezik ki a sajtósza­badság helyzetének további rom­lása miatt is, és az összes politikai fogoly azonnali szabadon enge­désére és rehabilitációjára szólít­ják fel a minszki hatóságokat. Do­nald Tusk ismertette azt a moder­nizációs csomagot, amelyet Fe­héroroszország számára ajánlot­tak fel, bizonyos feltételek teljesí­tése esetén. Elismerte, hogy a csomag papíron marad, amíg a fő feltételek - rehabilitálással egy­bekötött amnesztia a politikai foglyok számára, tárgyalás az el­lenzékkel, demokratikus válasz­tások lebonyolítása - nem telje­sülnek. Közölte, hogy akár 9 mil­liárd dollár értékű segély- és hitel­csomag is lehetséges lenne a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Befektetési Bank közreműködésével, ehhez járul­na további 2 milliárd dollár érték­ben egy befektetés-ösztönzési, il­letve a fehérorosz rubel stabüizá- lását segítő csomag, valamint a vízumkönnyítések. Akadály lehet Van Rompuy kitért az Ukraj­nával aláírandó társulási szer­ződésre, amelynek az idei év­ben való véglegesítésére az EU még mindig lát lehetőséget. Ju­lija Timosenko volt kormányfő pere azonban nagy akadály le­het a megállapodás véglegesí­tésének útjában. Közölte, hogy előkészületben vannak a tár­gyalások Moldovával és Grúzi­ával is a szabadkereskedelmi megállapodásról. A keleti partnerségi program országai A 27 EU-tagállam, valamint 6 volt szovjet köztársaság (Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Ukrajna és Fehéroroszország) Kulcsfigura volt Megölték a radikális imámot Szanaa/Washington. Meg­ölték Jemenben Anwar al-Awlaki amerikai születésű radikális imámot - jelentette be a jemeni védelmi minisztérium szóvivője. Az Egyesült Államok által körö­zött imám az al-Kaida regionális szervezetének, az Arab-félsziget al-Kaidájának (AQPA) az egyik kulcsfigurájavolt. Awlakit tegnap délelőtt a Dzsauf tartománybeli Hasef kö­zelében érte a támadás. Megölé­sét egy magas rangú amerikai tisztségviselő is megerősítette Washingtonban. Jemeni biztonsági és törzsi for­rások korábban arról számoltak be, hogy Awlakival és néhány kí­séretében lévő társával egy légi­támadás végzett, amelyet két au­tó ellenhajtottakvégre hajnalban egy Szaúd-Arábiával határos tér­ségben. „A támadást amerikai re­pülőgépek hajtották végre” - mondta egy törzsi forrás, hozzá­téve, hogy a Szanaától keletre fekvő térség felett néhány nap óta azonosítatlan repülőgépek jár- őröztek. Awlakit az AQPA „angol hangjaként”, a szervezet legte­hetségesebb internetes propa- gandistájakénttartottákszámon. 0 a legfontosabb al-Kaida-veze- tő, akit a terrorellenes harcban megöltek, amióta egy amerikai különleges egység májusban Pa­kisztánban végzett Oszama bin Ladennel, a nemzetközi terror- szervezetvezérével. Ajemeni szülők gyermekeként született, de amerikai állampol­gárságú 40 éves imámot Wa­shington több súlyos támadás, il­letve merényletkísérlet felbujtó­jaként és szervezőjeként üldözte, s Awlaki több amerikai célzott támadást is túlélt már, legutóbb - jemeniforrásokszerint-idénmá- jus elején, alignéhánynappalbin Laden megölése után. (MTI) Timosenko nem szólt az utolsó szó jogán Október 11-én hirdetik ki az ítéletet MTl-HÍR Kijev. A hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolt Julija Timosenko volt ukrán kormány­fő ügyében október 11-én hirde­tik ki az ítéletet - közölte tegnap Rogyion Kirejev tanácsvezető bí­ró. Tegnap délutánra várták, hogy Julija Timosenko az utolsó szó jogán felszólal a bíróságon, ami nem történt meg. A vádlott ugyanis fél napot kért a felkészü­lésre és az ügyvédeivel való kon­zultációra. Ezután a bíró bejelen­tette, hogy október 11-ig vissza­vonul a tanácskozóterembe. Az ellenzéki politikust azzal vádolják, hogy 2009-ben Orosz­országgal Ukrajnát megkárosító gázszállítási szerződéseket kö­tött, az ügyész hétévi börtönbün­tetéskiszabását kérte. Az augusz­tus 5-e óta őrizetben levő volt kormányfő végig tagadta a vádat, és koncepciós per megszervezé­sével vádolja politikai ellenlába­sát, Viktor Janukovics elnököt. Timosenko tegnap kijelentette, hogy elítélése véget vetne Ukraj­na európai törekvéseinek. „Ami itt történik, az az ukrajnai dikta­túra tökéletes példája” - mondta a politikus, azzal vádolva az ügyészeket, hogy „hóhérok, akik ellenzéki politikus meglincselé- sére és megkínzására kaptak utasítást”. Tagadja a vádat (TASR/AP) Medvegyev: a választásokon senki nem mehet biztosra, bárki megbukhat Miért jelölték Putyint elnöknek? MTl-HÍR Moszkva. Dmitrij Medvegyev szerint ő maga azért nem indult egy második elnöki mandátu­mért, és azért Vlagyimir Putyint jelölték államfőnek, mert a stra­tégiai és taktikai kérdések túl­nyomó többségében egyetérte­nek, de Putyin az ország legtekin­télyesebb politikusa, népszerű­sége valamivel nagyobb az övé­nél, és a döntésnél kizárólag a vá­lasztási győzelem esélyének nö- veléséttartottákszem előtt. Az orosz államfő mindezt a legnagyobb orosz tévécsator­náknak adott interjúban mondta el. Egyben újból hangot adott ko­rábban már hangoztatott néze­tének, hogy a választásokon soha senki nem mehet biztosra, bárki megbukhat. Úgy vélte, azokban a pozíciókban, amilyenekben ő és Putyin van, nem lenne helyes ver­sengeni, vagy viszálykodni. „így egyetlen országban sem járnak el. Az egyazon politikai erőt kép­viselő emberek eldöntik, kinek mi a feladata. Van, ahol ezt elővá­lasztásokkal döntik el, van, ahol pártkongresszuson, és megint másutt maguk a vezetők hozzák meg a döntést” - fejtegette, és példaként Barack Obama ameri­kai elnököt és a tisztségért erede­tileg ugyancsak versengő Hillary Clintont nevezte meg. Az elnök „felelőtlennek és provokatívnak” minősítette azo­kat a véleményeket, amelyek sze­rint a választások eleve eldöntöt­ték. Medvegyev bejelentette, hogy a kormányt jelentősen át­alakítják az elnökválasztás után, amikor - egy múlt szombati beje­lentés szerint - ő lesz a kormány­fő, „ha az orosz választók az Egy­séges Oroszország Pártra bízzák a kormányalakítást, a párt elnök­jelöltjére, Vlagymir Putyinra sza­vaznak, és a miniszterelnöki tisztséget rám bízzák” - mondta. Alekszej Kudrin pénzügyminisz­ter minapi leváltását „az állami fegyelem kérdésének, de nem többnek” minősítette. Megismé­telte, hogy Oroszországban el­nöki kormány van, amely az el­nök kurzusát valósítja meg, és Medvegyev és Putyin. Eldöntik, kinek mi a feladata. (TASR/AP) „aki nem ért egyet, annak félre kell állnia”. Kudrin számos eset­ben szembeszállt az elnökkel, egyebek között a katonai kiadá­sok növelésének kérdésében, és Putyin elnökjelöltségének beje­lentését követően kijelentette, hogy aligha dolgozhat Medvegy- evkormányában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom