Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-24 / 246. szám, hétfő

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 24. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK További üzleteket nyit a Tesco Pozsony. A napjainkban Szlovákiában 101 üzletet működtető brit Tesco kiske­reskedelmi üzletlánc csak idén 10 új értékesítési egy­séget adott át, és az év végé­ig további 8 bolt megnyitá­sával számol - közölte Mi­chal Dyttert, a Tesco Stores SR elnökségi tagja. A nálunk 1996 óta tevékenykedő Tesco időközben kiépítette az értékesítési hálózat teljes skáláját, a kisebb boltokon (Express) át a hipermarke- teken keresztül egészen a bevásárló központokig, emellett 17 benzinkút és több saját logisztikai bázis tartozik a rendszerébe. Az idei hálózatbővítése révén 470 új munkahelyet hozott létre, az év végéig ez a szám további 170-nel nőhet - el­érve a 9000 alkalmazottat. Michal Dyttert szerint cégük hűségkártyája, a Clubcard Szlovákia legsikeresebb ilyen jellegű produktuma, hiszen napjainkban már minden ötödik polgár (1,15 millió fő) pénztárcájában ott lapul a kártya, ráadásul a Tesco már a tanácsadás és a pénzügyi szolgáltatás piacá­ra is betört, (só) Befejeződött a tejkampány Pozsony. Három évnyi ak­tív kampány követően a múlt hét végén lezárult a Fedezd fel a tejet elnevezésű hazai tejkampány, ami a fogyasz­tás növelését célozta meg. Zuzana Nouzovská, a Szlo­vák Tejszövetség főtitkára szerint a közel 4,4 millió eu- rót felemésztő (ennek felét a brüsszeli Európai Bizottság állta), döntően a gyerekeket, az ifjúságot és az anyákat megcélzó rendezvénysoro­zat elérte a célját. 2008-ban, az országos kampány kezde­te előtt 153 kilogramm volt az egy főre eső hazai tejfo­gyasztás, ami 2010-re 163,1 kilóra kúszott fel. Ez jelentős javulás, ugyanis például a 2004 és 2009 közötti idő­szakban 153 kiló környékén stagnált a mutató, ám az előadások, az ismeretter­jesztés, a játékos vetélkedők, a szórólapok, a színházi elő­adások (RozKrávka), a ki­rándulások megtették hatá­sukat. (só) Újra 300 felett volt a forint Budapest. Csütörtökön es­te újra 300 forint/euró szintre fölé ugrott fel a magyar fize­tőeszköz árfolyama, a svájci frankért pedig 246 forintot adtak. A csütörtök esti 301,77 forintos jegyzés új idei mély­pont az euró/forint jegyzés­ben, csak pénteken estére bu­kott 300 alá. A devizapiacok figyelmét egész múlt héten a vasárnapi uniós csúcstalálko­zóval kapcsolatos hírek, ta­lálgatások és azok cáfolatai kötötték le. Ezért az árfolya­mok hektikus kereskedelem­ben széles sávban ingadoz­tak. Mivel Magyarországról sorozatosan csak negatív gaz­dasági hírek érkeznek, ráadá­sul ismételten felreppent az az információ, hogy esetleg le­minősítik az osztályzatát, ezért a forint tartósan gyen­gülhet, huzamosabb ideig maradhat a 290-300 közötti forint/euró sávban. (EcoL, ú) S&P: fenyegeti Franciaországot Washington. A Moody’s után a Standard & Poor’s hi­telminősítő is ronthat Fran­ciaország osztályzatán; az utóbbi egyenesen öt európai ország adósi besorolását vi­heti lejjebb egy vagy két foko­zattal, amennyiben az euró­övezet recesszióba süllyed, és a kormányok növelik hitel- felvételeiket. A veszélyezte­tett országok között említette az S&P Franciaország mellett Spanyolországot, Olaszor­szágot, Írországot és Portugá­liát. Franciaország besorolá­sa a jelenlegi AAA-ról AA pluszra gyengülhet a hitel- minősítő elemzői szerint. A jelentés kitér arra is, hogy egy negatív forgatókönyv teljesü­lése esetén számos spanyol, olasz és portugál bankot kel­lene feltőkésíteni. Az S&P alapforgatókönyve szerint az euróövezet hazai össztermé­ke (GDP) 1,0-1,5 százalékkal növekszikjövőre. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8677 Lengyel zloty 4,3935 Cseh korona 24,993 Magyar forint 298,46 Horvát kuna 7,4775 Román lej 4,3304 Japán jen 105,82 Svájci frank 1,2307 Kanadai dollár 1,3957 USA-dollár 1,3798 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,41-1,33 25,69-24,19 311,28-284,48 OTP Bank 1,42-1,33 25,60-24,14 306,17-288,58 Postabank 1,42-1,33 25,73-23,99­Szí. Takarékpénztár 1,42-1,33 25,54-24,12 310,32-283,59 Tatra banka 1,41-1,34 25,49-24,19 309,01-285,53 Dexia banka 1,42-1,35 25,55-24,26 303,94-288,54 Általános Hitelbank 1,41-1,34 25,66-24,24 311,85-285,00 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SUA) Ügy tűnik, meguntuk a válság okozta böjtölést, a nagyobb kínálat is fokozhatja a vásárlókedvet Idén gazdagabb karácsony lehet Mi kerül a karácsonyfa alá? (Jón Krošlák felvétele) Pozsony. Az idei karácsony gazdagabb lesz a tavalyi­nál, egy felmérés szerint a polgárok közel egyharma- da idén legalább 300 eurót költ az ajándékokra. Az üzletláncok már begyúj­tották a rakétákat, a kíná­lat a korábbiaknál is gaz­dagabbnak ígérkezik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tavaly csupán a megkérde­zettek 17%-a vallotta azt, hogy legalább 300 eurót költ a kará­csonyi ajándékokra, idén ez az arány felkúszott 31%-ra - de­rült ki a Home Credit Slovakia pénzügyi társaság felmérésé­ből. Az igazi törés, a visszafo­gott vásárlási kedv 2009-ben következett be, tavaly már va­lamivel bizakodóbb volt a han­gulat, „most pedig a válaszadók 15%-a úgy vélte, legalább 500 eurót szán e célra, ami a hétsze­rese a tavalyi adatnak” - mond­ta Michal Kozub, a Home Credit elemzője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bő két hónap­pal az ünnepek előtt még nem látnak világosan a vevők. „A vá­sárlókra zúdul a sok reklám, a kedvezmények sora, a végén el­felejt számolni és a tervezettnél is többet költhet” - vázolt fel egy optimista forgatókönyvet. A polgárok józansága miatt vi­szont nem kell aggódni, mivel a felmérés arra is rávilágított, hogy mindössze 8%-uk akarja fedezni a kiadásokat kölcsön­ből, tavaly az idevágó mutató még 11% volt. Néhány üzletlánc már szep­temberben megkezdte a ráhan­golódást a karácsonyi ünnep­körre, elsőként a Kaufland lé­pett, a Tesco ezekben a napok­ban fedte fel lapjait, a Terno pe­dig november első napjaiban teszi ki polcaira a karácsonyi kí­nálatát. A kínálatra remélhető­leg nem lesz panasz, ahogyan Ľubomír Drahovský, a Terno piackutató cég elemzője fogal­mazott: „Vonzóbb kínálatot vá­rok, az emberek már nem haj­landók bármit megvásárolni, ezért számos új termék felbuk­kanása várható” - vélekedett Drahovský. A Tesco például több mint 1500 játékot dob pi­acra, ezeknek mintegy fele megújult. Az üzletlánc marke­tingesei azt vallják, a gyerekek reagálnak a mesefilmekre, vagyis azokat a tárgyakat sze­retnék megkapni, amelyeket a filmekben látnak. Kínálatukból ezért nem hiányoznak a holly­woodi sikerek plüss hősei, a modern korra készít fel a játék laptop és a különleges bevásár­ló kocsi is. (shz, SITA) November 1 -tői indul az agrártermékek közvetlen eladásának rendszere Komoly könnyítés a kistermelőknek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. November 1-től a hazai mezőgazdászoknak lehe­tőségük nyílik arra, hogy ter­mékeiket könnyített módszer­rel értékesíthessék közvetlenül az élelmiszerek végső felhasz­nálóinak, így akár éttermeknek, vagy közüzemi étkezdéknek is. A kormány legutóbbi ülésén el­fogadott rendelete szerint a szabályozás nem korlátozza a termelőket abban sem, hogy termékeiket külföldön is elad­hassák, ráadásul a késztermé­kek mellett (sajt, lekvár, kol­bász) nyers húst is forgalmaz­hatnak majd. A rendelet korlá­tozza az eladható mennyisége­ket, de alapjában véve meg­könnyíti az egész értékesítési mechanizmust. ,A rendelet ki­dolgozásakor elsősorban a vi­déki kistermelőkre gondoltunk, rajtuk szeretnénk segíteni ezzel az új szabályozással. November elsejétől most már semmilyen bonyolult bürokratikus akadály nem akadályozhatja meg a falu­si kisgazdákat abban, hogy az otthon megtermelt élelmiszere­iket eladhassák a falujukban lé­vő kisboltnak, vagy akár a kör­nyékükön működő éttermek­nek is” - nyilatkozta Simon Zsolt mezőgazdasági és vidék- fejlesztési miniszter. „Az intéz­kedés célja az, hogy üzleteink­ben kevesebb külföldi élelmi­szert forgalmazzanak, minél nagyobb mennyiségben legyen hazai, helyi termék jelen az üz­letek polcain.“ - tette hozzá a miniszter. A rendelet három kategóriá­ba sorolja a rendszerbe bekap­csolódó termelőket: kisterme­lők, akiknek éves bevétele nem haladja meg a 2000 eurót; vál­lalkozók legfeljebb évi 47 500 eurós bevétellel; végezetül nagytermelők, akikre mennyi­ségi küszöb vonatkozik, (ú) Líbia olaj kitermelése Egy évig tarthat a helyreállítás Tripoli. Moamer Kadhafi ha­lála felgyorsítja Líbia olajterme­lésének helyreállítását - jelen­tette ki a líbiai állami olajvállalat (NOC) elnöke. Nuri Bernden azt mondta, hogy Líbia olajter­melése jelenleg napi 430 ezer hordó. Líbiában a februárban kezdődött népfelkelés előtt napi mintegy 1,6 millió hordó kőola­jat termeltek, ezzel a világ 17. legnagyobb olajtermelője volt, Afrikában pedig a 3. legjelentő­sebb. Előzetes becslések szerint 12-18 hónap múlva éri el a ter­melés a februárban kezdődött felkelés előtti szintet. (MTI) A vásárlók kezdenek jobban odafigyelni arra, hogy hazai gyümölcs kerüljön az asztalukra Jó évet zárnak a mátyusföldi gyümölcsösökben A jó termésnek köszönhetően várhatóan november végéig szedik majd az idénymunkások az almát Királyrévben (A szerző felv.) B. JUHOS MELINDA Királyrév. Idén nincs okuk panaszra a mátyusföldi gyü­mölcstermesztőknek, vannak, akik rekordtermést könyvelhet­tek el. A termelők szerint a vá­sárlók egyre jobban odafigyel­nek arra, hogy hazai gyümölcs kerüljön az asztalra. Jövőre a gazdák várhatóan már gyü­mölcslevet is kínálnak. „Az al­ma- és a körtetermés egyér­telműen jobb, mint korábban, de még mindig nehézséget je­lent bejutni a nagyobb üzletlán­cokba. A városlakók szinte csak ott vásárolják a gyümölcsöt. Néhány kiló gyümölcsért nem mennek ki a termelőhöz, vi­szont egyre többen keresik a hazai termékeket kínáló pia­cokat” - mondta Szikura Fe­renc, a Mezőgazdasági és Élel­miszer-ipari Kamara galántai járási növénytermesztési osztá­lyának elnöke. Részben e miatt is a gyümölcsösök száma a Ga­lántai járásban stagnál. Vadkerti Tibortól, a királyré- vi mezőgazdasági vállalat gyü­mölcsösének vezetőjétől meg­tudtuk, idén különösen jó minőségű és mennyiségű az almatermés, 80 tonnás hozam­ra számítanak. Tavaly a 6 hek­táros királyrévi almásban a megáradt Fekete-víz miatt há-' rom permetezés kimaradt, így a betegségek megtámadták a fá­kat. Mindössze 12,5 tonna gyümölcsöt tudtak eladni. „Két éve 125 tonnás rekordtermés volt, de a minőség silány volt, a termés négyötödét csak feldol­gozásra tudtuk eladni” - mond­ta Vadkerti. A néhány kilomé­terre található Körtvélyesen almatermés terén már nem ilyen jó a helyzet, ott a tavalyi nyolcszáz tonnás mennyiség nagyjából 60-70%-a várható idén. „A késő tavaszi fagyok, a kevés csapadék miatt a tavalyi­nál rosszabb a minőség, a nyári hőségek sem tettek jót. Vannak nagyon kényes fajták, amelyek rendkívül érzékenyek az időjá­rásra. Idén viszont sokkal több cseresznye és körte termett. Az utóbbiból két hektárról 55 ton­nát szedtünk le, így az almánál keletkezett visszaesést ez kom­penzálja” - mondta Nagy Alf­réd, a szövetkezet főkertésze. Szikura Ferenc szerint előre­lépést jelentene a mátyusföldi gazdák számára is, ha lé formá­jában is kínálnák a gyümölcsö­ket. „Jövőre többen is csatlako­zunk azokhoz a gyümölcster­melőhöz, akik már most tudnak gyümölcslevet készíteni. Töb­bek között 2,3 és 5 literes kisze­relésben fogjuk kínálni a leveket” - mondta Szikura. A mátyusföldi gyümölcsösökben, fajtától és minőségtől függően 30-80 centbe kerül az alma ki­logrammja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom