Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-21 / 244. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 21. Kertészkedő 15 Mit kell a kertészkedőknek tudniuk az egyes gyümölcsfajok és fajták megporzási hajlamáról? Szépen fejlődött, mégsem terem (Fotó: Hocsi) Nem lesz olyan szép, mint a vásárolt állomány Hogyan lehet a muskátlit ügyesen átteleltetni? ÖSSZEFOGLALÓ A gyümölcsfám szépen fejlődött, gazdagon vi­rágzott, mégsem érlelt termést - gyakran ismét­lődik ez a panasz azon kertészkedők részéről, akik vesznek, ültetnek fajonként egy-egy gyü­mölcsfát, ám az több év után se terem. Az alábbi­akban a lehetséges okok­ra világít rá kertészmér­nök szakértőnk. BELLICZ JÁNOS Lehet, hogy a probléma oko­zója a fajta megporzási hajlamá­ban keresendő. Azaz a vásárolt gyümölcsfánk nem önporzó, annak porzóra is szüksége van, ellenkező esetben nem, vagy alig terem. Létező lehetőségek Az egyes gyümölcsfajokat és fajtákat három csoportba soroljuk a megporzás formá­ja szerint. Léteznek önpor­zó (autofertilis) növények, melyek saját virágporukkal termékenyülnek meg (pl. az őszibarack, kajszi, bogyós gyü- mölcsűek és a héjasok több­sége) és idegen megporzású (autosteril) növények, melyek más fajta virágporával termé­kenyülnek meg (pl. az almás- termésűek, cseresznye, néhány meggy fajtája, és a mandula). A szakértők megkülönböztet­nek átmeneti csoportot is, ahol nem állandósult a megporzási forma, lehetséges a megtermé- kenyülés akár saját, akár ide­gen virágporral (ilyen például a szilva, a ringlók és a meggy némely fajtája). Ahhoz, hogy a kertész gyümölcsfa vásárlása­kor jól dönthessen, egy kicsit a pomológiával is foglalkoznia kell. A fajtaismertetőből ugyan­is kitűnik, hogy az adott fajnak, fajtának vannak-e porzófajtái, s ha igen, melyek ezek. Diploid és triploid Az alma például idegen meg­porzású, ugyanakkor a fajták megoszlanak diploidokra és triploidokra. A diploidok köny- nyen és jól porzódnak. (Maga a diploid kifejezés azt jelenti, hogy az adott fajta kétszeres kromoszómaszámmal rendel­kezik.) A triploid fajták rosszul, vagy rosszabbul termékenyül­nek (ezek háromszoros kromo­szómaszámmal rendelkeznek). Például a Braebum fajta diploid. Ót azok a fajták termékenyítik meg, melyek vele egy időben borulnak virágba (pl. Gala, Gol­den D., Pinová, Granny Smith). A triploid Jonagored megter­mékenyítésére a felsoroltakból két fajta szükségeltetik egy­szerre, a triploid kromoszóma­szám miatt. A nálunk árusított almafajták közül a következők diploidok: Šampión, Topaz, Rosana, Idared, Golden D., Gala, Rubin, Fuji. Ezek a Jonagoreddel egyszerre virágoznak. Triploid például a Jonagold, Jonagored, Mutsu stb. Ezek vásárlása esetén kell fokozottan figyelni a fajta- összetételre, hogy legyen a kert­ben porzójuk. A körte szintén idegenporzó, de vannak fajtái, amelyek meg­termékenyítés nélkül is hoznak termést, ezt a tulajdonságot partenokarpiának nevezzük. A cseresznye és a meggy több­nyire idegen megporzású, bár a most leginkább termesztett Érdi bőtermő és a Meteor korai meggy önporzók. A cseresznyék viszont mind idegen megporzá- súak, tehát ezekből a biztonsá­gos termés érdekében két fajtát kell ültetni. A szilva, ringló szintén idegen megporzású, ám a legújabb faj­táknál már megjelenik az önpor- zási hajlam. Például a Csacsaki szilvák esetében a Lepotica ön­porzó, a Najbolja idegenporzó. A Raná esetében a vélemények megoszlanak. A kajszi és az őszibarack ön­porzó. A mandula idegen meg­porzású, a szél porozza. Itt tehát indokolt a két fajta. A mogyoró váltivarú, egy bokron megta­lálhatók a női és a hím virágok, így megporzásuk biztosított. A gesztenye hasonló eset, itt is vannak egy fán belül hímbarkák, valamint vegyes virágú barkák. A bogyósgyümölcsök általában önporzók, ugyanakkor például a köszméténél a magasabb hoza­mok érdekében mégis két fajtát javaslunk ültetni. A ribiszkénél a pirosak, fehérek önporzók, de a fekete fajták idegenporzók. Ennek ellenére a pirosnál is ter­méshozamot emelő hatással bír, ha két egyszerre virágzó fajtát ültetünk. Mikor ültetjük a barackfákat? Ha ültetni akarunk barack­fákat (kajszit és őszibarackot), akkor ezeket lehetőleg most, a telepítési szezon kezdetén vásá­roljuk meg. Elvégre most még kiváló fajtakínálatból válogatha­tunk. Ugyanakkor a barackok ke­vés hajszálgyökérrel rendelkező fácskák, miközben begyökerese- désük magasabb hőmérsékletet igényel. Ezért szokták a szak­értők azt javasolni a kertészke­dőknek, hogy a frissen vásárolt barackfát ősszel vegyék meg és vermeljék el, és csak tavasszal ültessék ki állandó helyére. Áfá­nak ássunk 50-60 cm mély göd­röt vagy árkot, és a kitavaszodá­sig maradjon e védett helyen. Ültetési menetrend A szakkönyvekben arról olvas­hatunk, hogy a gödör kiásásánál egyik oldalra rakjuk az altalajt, a másikra a termőföldet. Vissza- takarásnál előbb visszarakjuk a termőföldet, majd az altalajt. Az utóbbihoz szeretnék pontosítást fűzni: A gödör aljába földdel ré- tegezve kevert érett istállótrágya kerüljön - a fácska gyökérzeté­nek nagyságától függően 70-80 cm-től 40 cm mélységig. A mű­trágya (szuperfoszfát, kálisó) az istállótrágyával vegyítve kerül­het ki, illetve a gyökeret takaró föld peremére kerüljön belőle. A gyökerek közé és köré a termő­földet rakjuk vissza. A faültetéshez két ember kell. Az egyik a fát tartja és függőlegesen mozgatja, hogy a föld a gyökerek közé kerüljön. A másik a tényleges takarást végzi. A földet 20 cm-es réte­genként körbe megtapossuk, majd beöntözzük. A törzs köré tányért készítünk, mert a fács­ka öntözést igényel (hetenként 1 vödömyi vizet). Ajánlatos a fa mellé karót tenni, a törzset pedig a nyulak elleni hálóval védeni. Ha több gyümölcsfát ültetünk, akkor ajánlatos friss marhaürülékből és agyagból pépet készíteni, amelybe a fácskák gyökerét ültetés előtt bemártjuk. A szerző kertészmérnök Egyre hidegebbek az őszi éjszakák. Ilyenkor érdemes a növényeket behordani, mert az éjszakai lehűlésnél könnyen megfázhatnak, és elpusztulhat­nak. A muskátlikat is érdemes a téli pihenő helyére vinnünk. De hogyan is kell a muskádit ügye­sen átteleltetni? Az első és legfontosabb tud­nivaló, hogy csak a három évnél fiatalabb muskátiikat ér­demes teleltetni, ha a növénye­ink ennél idősebbek, érdemes inkább tavasszal lecserélni az állományt. A fiatal muskátlikat viszont több módszerrel is elte- hetjük. Ha van egy világos, de hűvös folyosó, vagy előtér, vágjuk vissza a muskátiikat a felére és egy 9-10 fokos helyiségbe he­lyezzük el őket cserepestől. A locsolást ilyenkor csökkentsük le, éppen hogy picit legyen ned­ves a földje. Tavasszal ültessük át egy nagyobb cserépbe, kezd­jük el a szoktatását a kinti leve­gőhöz, és növeljük az öntözést is. A következő hónapban kezd­jük el tápoldatozni, miközben az első hajtásokat vágjuk vissza a felére. A másik bevált módszer, ha kivesszük a muskátlit a cse­Az USA Mezőgazdasági Hivatalának (USDA) közre­működésével végzett kutatás igazolta, hogy bizonyos terme­lőrendszerekben a burgonya lapos ágyásban való vetésével fokozható az öntözővíz felhasz­nálásának hatékonysága. Amikor több, mint egy év­századdal ezelőtt Idahóban elkezdték termeszteni a burgo­nyát, a gazdálkodók a bakhátas eljárást használták, és a sorok közötti barázdák elárasztásával öntözték a növényeket. Bár a legtöbb burgonyatermesztő ma már szórófejes öntözőberende­zéssel öntözi növényeit, ennek ellenére még mindig a bakhátas termesztési rendszert alkalmaz ­répből, a gyökerét és a szárát visszavágjuk, összerakjuk őket egy nagyobb cserépbe, beta­karjuk földdel, és így tesszük el egy sötét, de jól levegőző pincébe, vagy sötét helyiségbe, így a muskátli nem hajt ki. A beteg sárgult leveleket okvet­lenül távolítsuk le, ugyanígy az esetleges virágkezdemé­nyeket is. Ilyenkor ősszel a muskátiikat könnyen szaporíthatjuk haj­tásdugványról is. Vágjuk le a muskátli szárát kis darabokra, és ültessük el őket cserépbe. Tegyük őket ablakpárkányra és tartsuk meleg világos helyen. Ezek tavasszal gyönyörű szép muskátlik lesznek. A muskátli teleltetéséhez ide­ális a folyosó, az ablakpárkány, a pince, a garázs, a télikert. Ta­vasszal a muskátiikat érdemes friss földbe ültetni, és elkezdeni tápoldatozni. Az első hajtásokat vágjuk vissza a felére így elke­rülhetjük, hogy felnyúlt hajtá­sokat kapjunk. Azt tudni kell, hogy az átteleltetett muskátlik soha nem lesznek olyan szépek, mint a tavasszal vásárolt friss állomány, ezért ha nem ragasz­kodunk hozzá, ne teleltessünk, hanem vásároljunk minden ta­vasszal új muskátlit. (A Kertva­rázs Magazin nyomán) zák. Azonban ebben a termesz­tési rendszerben a bakhátról lefolyó víz összegyűlik a baráz­dákban és a növények gyökér­zónája alá szivárog. Ez azt jelen­ti, hogy a növények nem tudnak hozzájutni a vízhez, ráadásul nő a talajból elszivárgóit nitro­gén mennyisége. Az USDA ku­tatói felfedezték, hogy a lapos ágyásos rendszer használatával átiagosan 6 százalékkal nő a terméshozam, és az öntözéshez körülbelül 5 százalékkal keve­sebb vízre van szükség. Ez azt jelenti, hogy burgonyatermesz­tésben a bakhátas ágyások he­lyett lapos ágyásokat alkalmaz­va az öntözővíz használatának hatékonyságában összesen 13 százalékos növekedés érhető el. (Magyar Mezőgazdaság) Nagyobb terméshozam, jobb vízhasznosítás Lapos ágyás kontra bakhát TALLÓZÓ A FAO figyelmeztet Veszélyben a termőföld Az élelmezésügyi világszer­vezet szerint jelenleg 1362,5 millió hektár szántón termelik meg a Föld hétmilliárdnyi la­kosságának alapvető élelmi­szerszükségletét. A Föld lakossága 2020-ra 9,7%-kal növekszik, de ezen időpontig a világ szántóterü­lete csupán 1,5 százalékkal nő majd. A lélekszám csak Euró­pában csökken, a többi földré­szen 7,4-20,1 százalékos növe­kedés várható. A kontinensek közül legnagyobb mértékben Afrika lakossága növekszik majd. (FAO-Mm) Október 24-én Egészség Extra Válasz az influenza elleni védőoltást ellenzők„érveire" Mi javítja és mi rontja emésztésünket? Az őszi bőrápolás forradalmian új módszere Keresse az újságárusoknál! AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8750 Lengyel zloty 4,3515 Cseh korona 24,903 Magyar forint 296,24 Horvát kuna 7,4738 Román lej 4,3331 Japán jen 106,07 Svájd frank 1,2362 Kanadai dollár 1,4015 USA-dollár 1,3807 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bank 1,42-1,34 25,63-24,14 309,66-283,00 OTP Bank 1,42-1,34 25,58-24,12 304,62-287,07 Postabank 1,43-1,33 25,72-23,98­Szí. Takarékpénztár 1,43-1,33 25,55-24,13 310,24-283,52 Tatra banka 1,42-1,34 25,51-24,22 308,29-284,87 Dexia banka 1,42-1,35 25,52-24,23 303,49-288,11 Általános Hitelbank 1,42-1,34 25,60-24,18 309,32-282,68 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Fonás: SttA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom