Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-21 / 244. szám, péntek
Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 21. A közrádiózásnak és -televíziózásnak bizonyos társadalmi elvárásokat kell teljesíteniük Számarányok a médiában Akár mellőzhetnénk is Pfundtner Edit és Dušan Jarjabek vitáját a parlamenti ülésszakon, ha nem derülne ki belőle, mennyire nehéz bármilyen életszerű formát adni egy közműsor-szol- gáltatónak. LOVÁSZ ATTILA Főleg azért nehéz, mert a duális sugárzás megjelenése óta az aktuális kormányzatoknak vagy halvány fogalmuk nem volt a közszolgálati intézmények szabályozásáról, vagy csak szimplán lenyúlták általuk az előfizetők millióit. A köztévé (a közrádió ritkábban) pedig minden garnitúra számára valahol a kormányzati televízió szerepét lett volna hivatott ellátni, csak a médiavilágban ez egyszerűen nem megy. Ha Jarjabek kifogásolja, hogy a magyar képviselő asszony százalékarányos műsoridő-elosztást akar, az még rendben lenne. Nem feltétlenül kell ugyanis egy törvényben pontosan meghatározni minden keretet. De akkor itt a jogos kérdés: miért akarja a kulturális kormányzat törvényről törvényre elérni, hogy jogszabályi úton határozzák meg a gyermekműsorok arányát. Miért akarja minden kulturális kormányzat elérni, hogy százalékarányos legyen a hazai szerzők műveinek bemutatása, az európai filmek száma vagy a független producerek alkotásainak vetítése? Mindez rendben van. Az állam azért tart fönn közintézményeket, hogy azok állami (enyhébben fogalmazva: társadalmi) igényeket, funkciókat teljesítsenek. A közrádiózásnak és -televíziózásnak bizonyos társadalmi elvárásokat kell teljesíteniük, mégpedig olyanokat, amelyeket a kereskedelmi médiavilág képtelen. A kereskedelmi média motivációja a nyereség, magyarán: biznisz az egész, hagyjuk hát a kertévéket bizniszeim, és a köztévé vállaljon... Mit is? Pl. arányos mennyiségű gyermek- műsort. Vagy európai filmet. Vagy hazai premiereket. Vagy független produkciókat. És - mert ez a kutya kötelessége - kisebbségi műfajokat és kisebbségi nyelveket. A törvényhozás tehát vígan megfogalmazhatja általánosságokban az elvárásait, a többit pedig a menedzsmentekre bízhatja. így viszont bármikor előjöhet a kormányzatot szolgalelkűen marketingelő Kubiš-korszak, a milliókat ablakon vasvülával kihányó Nižnanský-korszak, vagy a négyszázmillióért kiszervezett ócska produkciók korszaka is. Vagy szabályozzon egyértelműen, s mondja ki, hogy x százalék ilyen-olyan műsort köteles sugározni, gyártani vagy gyártatni a tévé a közpénzekért, de akkor oda kell tenni, bizony, bizony, a nemzetiségi műsorok arányszámait is. Krajcer vagy Jarjabek ilyen szempontból nem háríthat, értelmes javaslatot erre igenis szakemberek fogalmaztak meg számukra, elő lehet venni a tavalyi egyeztetések tömkelegét- és itt, ezen írás végén e sorok szerzője etikai megfontolásokból igenis kötelezően tudatja, hogy közmédia-vezetői munkájából adódóan érdekelt egy jó törvényben, mint ahogyan érdekelt volt tavaly olyan javaslatok megfogalmazásában, amelyek a nemzetiségi műsorok minimális arányára vonatkoztak. S ha az RTVS-törvény mindennek a tetejébe még korszerű is lenne, és észrevenné, hogy a közműsor-szolgáltatás már nemcsak rádió és televízió, hanem modern média is (leegyszerűsítve: internet), akkor még a Kánaán is kitörhetne- mert a közmédia nem lehet kormányválságfüggő (sem). A szerző az RTVS nemzetiségi adásainak igazgatója Kár, hogy nem engem kértek fel, hogy Brüsszelbe menjek. Angolul én sem tudok, de imádok repülni. (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Asztalhoz, magyar! NAGY ILDIKÓ Nemzedékeim tagjai, akika múlt század ötvenes éveiben születtek és a kommunizmus hőskorában szocializálódtak, bizonyára még emlékeznek a vörös sarokra. Arra az intim kis helyiségre, ahol kettesben lehetett lenni a párttal, amelyet Lenin elvtárs mellszobra személyesített meg. Ezeken a szinte minden iskolában, közintézményben, de még a földműves szövetkezet elnöki irodájában is kialakított sarkakban a fontos elvtársak fontos tetteiről, a győzelmesen haladó kommunizmus útjának egyes állomásairól és egyéb jelentős eseményekről szereztek tudomást az oda betérők. Ez az emlékkép jutott eszembe az Alaptörvény Asztaláról szóló hír hallatán. Magyarországon szeptember 1-jétől minden önkormány- zatnakkötelezően ki kellett alakítania az Alaptörvény Asztalát. Ehhez tartozika 2012. január 1-jén hatályba lépő új magyar alkotmány egy példánya, egy nemzetiszín zsinórral rögzített íróeszköz, néhány üres lap és egy asztalszolga. Utóbbi feladata nem szorul magyarázatra. Az üres lapra mindazon érdeklődők felírhat- jáknevüket, címüket, akik igényt tartanak a Kövér László házelnök által dedikált alkotmányra. Az íróeszköz rögzítése ugyan némi bizalmatlanságot sugall, de hát ez érthető. Hiszen 3200 önkormányzatot kellett vele ellátni. S ha ez a fontos eszköz hetente vagy még gyakrabban eltűnik, az komoly beruházást jelenthet az államnak. Habár bizonyára akadna olyan cég, amely hazafias érzületből, vagy nem csak azért, szívesen vállalná az íróeszközök pótlását. A hírek szerint egy hónap alatt több mint húszezren igényelték a Kövér doktor kézjegyével ellátott dokumentumot. Ám ha ez a tempó nem gyorsul fel, 499 hónapra lesz szükség ahhoz, hogy minden magyar állampolgárhoz eljusson az alkotmány. És akkor még hol vannak a határon túlról érkezettek, akiknek most már magyar állampolgárként kötelességük megismerni új hazájuk alaptörvényét! Az ő számukegye- lőre felbecsülhetetlen. Az ötlet kitalálói még egy fontos információt a magyarok tudtára akartakhozni. Akik törvényt szabtak Magyarországnak címmel megjelentettek egy névsort, amely Szent Istvántól DeákFerencen keresztül Antall Józsefig terjed. Ám utána még következik egy üres rubrika. Nincs ma olyan magyar ember a földön, aki ne tudná, kinek a nevét kellene beírni. Orbán Viktor a közelmúltban Magyarország gazdasági helyzetéről azt mondta, az ország már nem bír el egyetlen forintnyi pazarlást sem, és az állam- igazgatásban sem dolgozhat senki feleslegesen. Jól értesült források szerint az Alaptörvény Asztalának ötletgazdája, egy, aFideszhez nagyon közel álló művészember 50 millió forint jutalomban részesült. S mivel valószínűleg soha nem olvasott el egyetlen komoly gondolatot sem a politikáról, nem tudja, hogy a diktatúra legbiztosabb ellenszere az, amikor önmaga karikatúrájává válik. KOMMENTAR A temetés elmarad MÓZES SZABOLCS A kormánybukás után több elemző is úgy nyilatkozott, az SaS hajthatatlanságával megásta saját sírját, Sulik pártja arra a sorsra jut, mint 2002-ben az SOP, vagy 2006-ban az ANO. A legutóbbi világpolitikai fejlemények viszont azt mutatják, komoly az esélye, hogy a liberális tor elmarad. Sőt az SaS még meg is dicsőülhet szimpatizánsai szemében - persze, hajói eltudják adni magukat. De ezzel tavaly sem volt gondjuk. Megbízható forrásokra támaszkodva az utóbbi napokban több külföldi lap is megszellőztette, hogy a német-francia eurótengely szerint a jelenlegi 440 millióról 1000, más források szerint akár 1500, sőt 2000 milliárd eurósra kellene emelni az euróvédőfalat. A mentőöv múlt heti bővítését . megszavazó szlovákiai pártok erre egytől egyig úgy reagáltak: ez már nekik is sok. Az EU-s vezetők egy újabb bővítési javaslattal tálcán kínálnák Sulíkéknak a mentőöves kampánypatront. A liberálisok ebben az esetben könnyen vethetnék közbe: és mi a különbség az októberi és az újabb emelés között? Miért volt az egyik életbevágóan fontos, olyannyira, hogy össze kellett kötni a kormány iránti bizalmi szavazással, s miért elfogadhatatlan az újabb emelés? Amikor az uniós partnerek ezt is, azt is ugyanolyan vehemenciával kérik. Persze a felvetésnek meglenne a maga populista éle, az ördög sokszor a részletekben lakozik, ám az üzenet szinte biztos, hogy hatékonyan működne. A mentőövvel mint potenciális kampánytémával kapcsolatos másik fontos kérdés az, vajon márciusig csődbe megy-e Görögország. Azt már senki sem vitatja, hogy erre - valamilyen formában - előbb-utóbb sor kerül, a kérdés az, hogy az uniós vezetők - a döntés az ő kezükben van - „elérik-e” ezzel a választási kampány finisét. Ha igen, a liberálisok ismét összehúzhatják szemöldöküket, s elmondhatják: ugye, mi megmondtuk, hogy ez lesz. „Nem mentőövezni kellett volna, hanem minél hamarabb csődbe engedni a görögöket. Az már megint más kérdés, hogy a csődnél az időzítés kulcsfontosságú, s elsőrangú feladat a hellén összeomlás előtt feltőkésíteni az európai bankokat - a kampányban ez az üzenet is ütős lehet. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a választópolgárok jelentős része elutasította a mentőöv bővítését, és jelenleg csak két párt van, amely ebben meghallotta hangjukat. Az SaS és Slotáék, utóbbiak viszont ezen a fronton szalonképtelenségük miatt nem jelenthetnek releváns konkurenciát Sulíkéknak. A kérdés csak az, ha véletlenül a jobboldali blokk márciusban ismét legyőzné Ficót, vajon mire lesz ez „elég”. Az SaS koalíciós potenciálja ugyanis jelenleg még Slotáék esélyeinél is gyengébb. TALLÓZÓ Visszautasította a bírálatokat Visszautasította a magyar kormánnyal szembeni bírálatokat egy osztrák lapnak Schmitt Pál. „Magyarországon száz százalékig demokrácia van” - fogalmazott a Die Presse konzervatív napilapnak azzal kapcsolatban, hogy a riporter olyan véleményeket idézett a külföldi sajtóból, amelyek a kormánynak „a fasizmushoz való vonzódást” róttak fel. A zsidó lakosság jól érzi magát Magyarországon, a zsidó közösség államalkotó tényező - mondta. Rámutatott, hogy tizenhárom elismert kisebbség van Magyarországon, és a készülő új választási törvény erősíti demokratikus képviseletüket. A kisebbségek és a magyarok együttélése jó Magyarországon - mondta. Kijelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének szinte minden pontját tartalmazza az új alkotmány. Az osztrák-magyar kapcsolatokról úgy vélekedett, hogy változatlanul jók. „Kisebb viták nem szoríthatják háttérbe azt, hogy Ausztria a legmegbízhatóbb szomszédunk” - mondta. „Sem a kormány, semalakosságnemfele- lős a svájci frank felértékelődéséért” - mondta a devizahitelek végtörlesztéséről szóló törvénnyel szembeni osztrák bírálatokra. Rámutatott, hogy az intézkedés nemcsak osztrák, hanem magyar bankokat is érint. Nem értett egyet Charles Gáti magyar származású amerikai politológus véleményével, mely szerint Magyar- ország nemzetközileg elszigetelődött. „Nagyon sok barátunk van Európában” - mondta. Kijelentette, hogy a magyar EU-elnökség teljesítményéről sok kedvező visszajelzés érkezett. Úgy vélekedett, nem egyedülállóak Európában a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő ellenihez hasonló eljárások. Egyúttal hangsúlyozta, hogy mivel folyamatban levő bírósági ügyről van szó, a sukorói beruházáshoz kötődő eljárás jogi megítélésétől tartózkodik. (MTI)
