Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-03 / 228. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 3. www.ujszo.com IX. Nemzetközi Vámbéry Konferencia Miért zokog a türk kagán? NAGY ERIKA Dunaszerdahely. A Vámbé- ry Polgári Társulás által szervezett konferencia előestéjén mutatták be A segítő kéznek ez a mesterfogása című kötetet, amelyben a 2010-es konferencia előadásai olvashatóak. „Tíz év, nyolc konferencia, nyolc kötet. Ennyi munkánk mostani mérlege”- írja a kötet előszavában Dobrovits Mihály, a Vám- béry Tudományos kollégium titkára, a kiadvány összeállítója. A szakmai tanácskozás résztvevőit Hájos Zoltán polgármester üdvözölte, köztük Balogh Csabát, Magyarország új nagykövetét és Yüksel Yüce- kalt, a török nagykövetség tanácsosát és ügyvivőjét. Köszönetét fejezte ki, hogy a nemzetközi hírű orientalista, a „sánta dervisként” emelgetett, magát következetesen dunaszerdahe- lyi származásúnak valló Vámbéry Ármin a mai napig nem vesztette el a jelentőségét, hogy ápolják, gondozzák hagyatékát. Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás igazgatója örömét fejezte ki, hogy Dunaszerdahely egyfajta központjává vált nemcsak a Vámbéry-ku- tatásnak, hanem a turkológia legújabb eredményeit bemutató aktivitásoknak is. Vásáry István, a Vámbéry Tudományos kollégium elnöke törökül köszöntötte a tanácsost. A konferencián huszonegy előadás volt hallható a nemzetközi turkológia kiemelkedő tudósainak kutatásaiból. A jelenlévők megtudhatták többek között, hogy miért is zokog a türk kagán, meghallhatták Vámbéry kettős honfoglalás-elméletét, megemlékeztek Szilágyi Dánielről, aki a magyar turkológia kevéssé méltatott úttörője és Vámbéry barátja volt. Az iszlám világában jártas Mikes Kelemen nyelvi találmányairól, törökországi leveleinek orvos- és kultúrtörténeti kuriózumairól, a révkomáromi ákovitákról az al- istáli tyúkpörről is szó volt. Ezek az előadások is olvashatóak lesznek abban a kötetben, melyet a jövő évi konferenciára terveznek. Ugyancsak a konferencián adták át a 2007 óta létező turkológiái Vámbéry-díj at, amelynek idei kitüntetettje Xenia Celnarová, a pozsonyi Co- menius Egyetem turkológusa lett, akit a modem török irodalom terén végzett munkásságáért tartottak érdemesnek az elismerésre. A helyszín a városháza tanácsterme volt (Angyal Sándor felvétele) RÖVIDEN Az első pozsonyi Dumaszínház Pozsony. Holnap 19 órától a a stand-up műfaj neves képviselői, Hadházi László és Lorán Barnabás veszik birtokukba a ruzsinovi kultúrházat, és várják a szórakozni vágyókat. Hadházi, aki önmagát csak „hangulat-karbantartóként” definiálja, idén vehette át a Karinthy-gyűrűt, amelyet a magyarországi humoristák elismerésére alapítottak. Nevettető társa ezen az estén Lorán Barnabás, a „hutyutyuzós” fiú lesz, a 2003-as Fábry show Ki-Mit-Tud? versenyének abszolút győztese. Több mint tíz éve kezdte utánozni a 47-es villamos és a Trabant gépkocsi hangját, mára ezt a tehetségét olyan szintre fejlesztette, hogy 20-25 féle jármű, kerti fűrész és számos további motoros szerszám hangját képes élethűen visszaadni. Az esemény szervezője a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub. (ú) Jubileumi Stones-koncertek? Párizs. Jövőre, alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából színpadra állhat a Rolling Stones. „Talán ad egy-két koncertet a banda“ - mondta tömören Charlie Watts, a zenekar dobosa. „Azt hiszem, csinálunk egy-két showt, ha bírjuk” -tette hozzá, viszont kételkedett abban, hogy a nagy múltú együttes egy egész tűmét a nyakába venne. Mick Jagger, a Rolling Stones énekese a napokban a Le Párisién című francia napilapnak viszont úgy fogalmazott, a tagok fontolgatják, hogy újra koncertkörútra induljanak. „De nem vagyok biztos abban, hogy készen állunk átvándorolni a világ száz legnagyobb városán” - tette hozzá Jagger. (MTI) Visszavonja-e az Oscar-jelölésből új filmjét, a Citadellát a leghíresebb orosz rendező? Már Mihalkov sem a régi Eltűnt a piedesztál Nyiki- ta Mihalkov talpa alól. Az Oscar-díjas orosz filmrendezőnek hatalmas ellentábora van hazájában. Hol vannak már azok az évek, amikor szakma és közönség együttesen istenítette!? SZABÓ G. LÁSZLÓ A helyzet tíz évvel ezelőtt kezdett rosszra fordulni, amikor minden elnöki posztért ringbe szállt - és kiütéssel győzött. Filmes intézményeknek, bizottságoknak, alapítványoknak állt az élére, még az Orosz Filmesek Szövetségének, az Orosz Film- akadémiának is ő lett az elnöke. De ki más? - kérdezhetné bárki, hiszen Mihalkov szerte a világon a legjobbak közt jegyzett filmrendezők egyike - volt. Ma már nem az. Vannak nála (sokkal) jobbak. Például Andrej Zvjagin- cev, a Visszatérés rendezője, aki legújabb alkotásával, a Jelená- val idén Cannes-ban debütált, és KarlovyVarybanis feltűnést keltett. VagyAlekszandr Szokurov, aki Faustjával megnyerte a szeptemberi velencei mustrát. És éppen ők azok, akiket Mihalkov finoman szólva beárnyékolt pozíciójából eredő hatalmával. Cáratyuska, ahogy hazájában nevezik, amióta 1998-as opu- szában, A szibériai borbélyban III. Sándor cárként tündökölt, igazából akkor rontott a renoméján, amikor botrányos körülmények között - bennfentesek szerint csalással - került az Orosz Filmakadémia élére. Mihalkov prüszkölt és csapkodott, miután kiderült az igazság, ám ahelyett, hogy elegánsan és a hozzá mégiscsak jobban illő udvariassággal felállt volna a székből, még erősebben - ellenségeit durván kiosztva - belekapaszkodott. Ráadásul 2007-ben nyílt levélben arra kérte Vlagyimir Putyin elnököt, hogy alkotmány ide, alkotmány oda, fütyüljön az előírásokra, és maradjon tisztségben a harmadik ciklusra is. Neki, a világhírű orosz filmesnek pozícióját tekintve így lett volna előnyös. Arról nem is beszélve, hogy Mihalkov módfelett szereti Putyint, családja pedig 500 éve hűségesen szolgálja a hazát, és azokat, akik azt irányítják. S miközben neves orosz művészek támadták az említett levél miatt, ő maga egy másik irományt lobogtatott, egy Jack Nicholson- interjút, amelyben az amerikai sztár azt nyilatkozta: „Ha Nyiki- ta meghív engem, boldogan sze- repelekbármelyik filmjében.” Mihalkovot az Amerikai Füm- akadémia is szereti. Urga című filmjét, amellyel annak idején Velencében nyert, majd későbbi alkotását, a 12-t is Oscarra jelölték, pedig akkor már a Csalóka napfénnyel boldog tulajdonosa az aranyszobrocskának. És most ezért szállt harcba. Ez lett az újabb botrány forrása. A Csalóka napfény két résszel bővült az elmúlt években. Pontosabban: a folytatás áll két részből. Ellenállás a címe az egyiknek, Citadella a másiknak. Az illetékes bizottság, az orosz elővá- logatók tíztagú csapata ez utóbbit, a „trilógia” harmadik részét jelölte a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscarra. Három alkotás volt versenyben a szavazatokért. Zvjagincev Jele- nájára a bizottság két tagja, Szokurov Faustjára egyetlen tag adta le a voksát. Öten - Mihalkov és Gleb Panfilov nem szavazhatott, hiszen mindketten érintettek a Citadellában - Mihalkova munkáját tartották a legérdeme- sebbnekajelölésre. Öten-akika legszűkebb szakma megítélése szerint erősen függenek (és félnek) Mihalkov hatalmától - egyáltalán nem vették figyelembe, hogy az Ellenállást a nézők részéről tavaly teljes érdektelenség kísérte, a Citadellát pedig a kritikusok is a földbe döngölték. Még mélyebbre, mint az előző részt. De mivel a bizottságban a Mihalkov-klán befolyása érvényesül, Nyikita kacagva vette tudomásul Zvjagincev és Szokurov vereségét. Minden idők legdrágább orosz filmjei (az Ellenállás 55, a Citadella 50 millió dollárból készült) így hullottak ki Nagy Orosz Anyácska kötényéből, ám ahogy az orosz kritikusok írják: „Több okunk is van arra, hogy miértutáljukMihalkovműveit.” A Csalóka napfény szerte a világon sikert aratott, hiszen a sztálinizmus éveit mutatta be reálisan, a második világháború idején játszódó Ellenállás a szovjet hadsereg németek feletti győzelmét ecseteli, a Citadella pedig halottaikból feltámasztott hősökkel ezen az úton halad tovább, de már nem a valóság talaján. „Dagályos és hihetetlen” - vélekednek az orosz kritikusok. Vlagyimir Menysov, a Moszkva nem hisz a könnyeknek Oscar-díjas rendezője, az orosz Os- car-bizottság elnöke szerint eljött a vérátömlesztés ideje, új tagokat kellene választani a bizottságba, akik nem függenének Mihalkovtól. S ami sokakat meglepett: megszólalt az ügyben Andrej Mihalkov Koncsalovszkij, Nyikita bátyja is, aki ugyancsak világszerte elismert rendező. „Nagyon furcsa Oscarra jelölni egy olyan művet, amely része egy ciklusnak” - fogalmazott finoman, majd azt is megjegyezte: boldog, hogy három évvel ezelőtt kilépett a bizottságból, mert az már akkor is nagyon részrehajló volt. Hogy konkrétan kire gondolt, amikor ezt mondta, mindenki tudta. Nyikita Mihalkov - aki az elmúlt harminc év alatt csaknem húsz filmet forgatott - mára mindenesetre olyan sokat veszített régi népszerűségéből, hogy a funkcionáriusok megkülönböztető kék vülogója ellen tiltakozó moszkvai autós mozgalom nemegyszer lebuktatta ilyenolyan közlekedési szabálysértései miatt. Menysov most arra szólította fel őt, hogy vonja vissza a Citadellát az Óscar-díjért folyó versenyből. Ilyen döntés előtt orosz rendező sosem állt még. Mihalkov ebben is elsőnek mondhatja magát. Kellemesen mocskos lepedőakrobata-mutatványok helyett csak takaró-taktusok Csak szexre kellesz KASZÁS DÁVID „Bárcsak olyan lenne az életem, mint egy film! Soha nem lenne gond a frizurámmal, nem kéne WC-re mennem, és amikor rossz passzban vagyok, egy pasi utánam fut az utcán, rögtön szerelmet vall, csókoló- zunk, és boldogan élünk, míg meg nem halunk. Jaj, egy mesebeli hintó! Mi kell még? Ez... mennyei!” - duruzsolja Jamie (Mila Kunis) újdonsült ismerősének, Dylan-nek (Justin Tim- berlake), egy ál-romantikus film fináléjában, aki erre rafinált javaslattal áll elő: fölösleges bonyodalmak, érzések és bűntudat nélkül szexeljenek. Hiszen az is csak egy sport... Nekik biztosan. Miután tisztázták a részleteket, i-Pad Biblia-alkalmazás felett esküdnek, semmi több! Indul a kalamajka. Reményteli rajttal, korhatáros szórakozással kecsegtetve. Kellemesen mocskos lepedőakrobata-mutatványok helyett azonban csak takaró-taktusok következnek. Pörgős szóváltásokkal, pompás ca- meo/epizódszereplőkkel (például Emma Stone, Woody Har- relson...), elhasznált öntőformák selejtezésével megszórva, hogy aztán Will Gluck (Pom- ponsrácok, Könnyű nőcske) is azokat a hibákat szedje össze, amelyek között eleddig oly fesztelenül lavírozott. Láttunk már ilyesmit korábban, bár egészen más vizeken fuldokolván (Wes Craven hajítófájának koncepciója szintén visszaütött), és az alapötlet is ismerős. A komáromi születésű idősebb Reitman rózsaszín zátonya játszadozott a fekvőbarátság gondolatával, mely a másik hattyúlány (Natalie Portman) szégyene, aki libasor(s)ban kelleti magát. A találékony fel- és lelépő részekkel, valamint a nem mindennapi szülőkhöz köthető nyikkanásokkal („Éhen halok. Hol van a Gin?” vagy „Mi baja a lánynak?”) kiegészítve sikerre viszi a Barátság extrákkal (Friends with Benefits) című szezonális gyümölcslevet a Kunis-Timberlake duó. Bár ne facsarna rajta az utóbbi: „...kell még egy undorítóan giccses pop-szám a végén, aminek semmi köze a sztorihoz. Rohadtul átvernek, hogy azt hidd, piszok jó filmet láttál, pedig...” Sokat veszített egykori népszerűségéből... (Képarchívum) A hancúr-haverok: Jamie (Mila Kunis) és Dylan (Justin Tim- berlake) (Képarchívum)
