Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-03 / 228. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 3. Vélemény és háttér 5 Ha nincs B-terv, akkor az azt jelenti, hogy az A-terv is csak időnyerés Egy kicsit a mentőöv másik oldaláról PRESS Belgrad. Állítólag különböző szélsőséges csoportok tervezett erőszakos akciói miatt tiltotta be a szerb belügyminiszter a melegek tegnapra tervezett belgrádi felvonulását, ésezazoka annak is, hogy a belgrádi utcákon szombat óta erős rendőri és csendőrségi járőrözés zajlik. Ivica Dacsics belügyminiszter a Press belgrádi lapnak elmondta: a különböző szélsőséges csoportok, amelyek ellenezték a melegek felvonulását, a főváros különböző pontjain gyújtogatásokat terveztek, láncokkal, petárdákkal, baseballütőkkel akartak rátámadni a felvonulókra, dobozokba rejtett robbanószerkezeteket akartak elhelyezni a város különböző pontjain és az egyik „leglátványosabb” akcióként hatalmukba akartak kerítem egy autóbuszt, amellyel nekirontottak volna a menetnek. Dacsics szerint az észak-koszovói történések, a szan- dzsáki helyzet, a temerini őrizetbe vételek, az országban tapasztalható hangulat mind arra utalt, hogy egy üyen felvonulás engedélyezése nagy kockázati tényezőket hordozott volna magában. A szélsőséges elemek külföldi képviseletek ellen is támadásokat terveztek. (MTI) Amadeu Altafaj Tar dió, a brüsszeli uniós végrehajtó testület szóvivője az euró- mentőöwel kapcsolatban megüzente, a júliusban elfogadottjátékszabályok mindenkire érvényesek, nincs B-terv, Szlovákia pe- diglegyenszíves... LOVÁSZ ATTILA Nos a szóvivőnek kétsélgte- lenül igaza van abban, hogy a mentőöv Szlovákia nélkül nem valósulhat meg és abban is, hogy e kis ország az uniós tagságból eddig csak profitált. De ha már játékszabályokról értekezik, akkor a figyelmébe ajánlanánk először is: a ma- astrichti kritériumokat, mint alapvető szabályrendszert egyelőre az uniós döntéshozatalban nem írják felül semmiféle találkozók semmiféle végeredményei. Lehet hivatkozni arra, hogy Szlovákia miniszterelnöke ígéretet tett a mentőöv támogatására, de a játékszabályokat akkor hagyták jóvá, amikor Szlovákia az uniós tagságról még csak álmodott, Görögország pedig csatlakozott. Másrészt öröm látni, hogy a bizottsági szóvivő a diplomáciai szokásoktól eltérően nagyon egyértelműen és keményen fogalmaz. Csak sajnálhatjuk, hogy ez a kemény és karakán hangnem valahogy nem bír megjelenni, amikor az államháztartási szabályokra fittyet hányó görög kormányzatot kellene kissé megleckéztetni. Mert elfogadható, hogy az unió és főleg az euróövezet most éppen időt vásárol nagy pénzért, mert menti a menthetőt, de azért ne tessék olyan mérgesnek lenni, ha egy politikus a háromszáz eurós nyugdíjasokat védi az 1500 eurós nyugdíjasok támogatásától, mert ebben azért igaza van. Ha pedig nincs B-terv, A játékszabályokat akkor hagyták jóvá, amikor Szlovákia az európai uniós tagságról még csak álmodott. akkor nagyon nagy a baj, és azt jelenti, hogy az A-terv is csak időnyerés és még komoly tervezetek sem készülnek arra, hogyan tovább. Ami pedig azért szomorú hír, mert ennek az országnak bármit fel lehet róni, még a csapnivaló közigazgatást és a nagyvonalú közpénzlenyúlást is, de azt, hogy az elmúlt tíz esztendőben legalább hatra ne a takarékos gazdálkodás lett volna jellemző, azt ugyan nem. A csapnivaló átlagbér és nyugdíjak annak is köszönhetőek, hogy Szlovákia a legvadabb pénzszóró időszakában sem hányta ki vasvillával a pénzt az ablakon, amit éppen azon látni, milyen a pedagógusbér, mekkora az orvosok jövedelme, mennyi jut a kulturális javakra és a közmédiumokra és - itt tessék figyelni egy kicsit - a közigazgatási apparátusra. Az, hogy Pozsonyon kívül egy szlovák polgár még mindig szegénylegény a többi uniós lakossal összehasonlítva, az azért is van, mert az ország nem a görög utat választotta. Ergo: ennek tudatában tessék dorgálni. Egyébként meg nagy valószínűséggel továbbra sem a pénzügyi kérdésekben lesz Szlovákia rosszfiú. Ha most brüsszeli döntésre hivatkozva több éve érvényes uniós szabályozást akarunk felülírni, az nem jó jelzés annak az országnak, ahol éppen a jogkövető, szabályokat betartó, demokratikus alapelveket esetenként kormányzati szinten felülíró doktrínák érvényesülnek. Mert megszokjuk. És aztán sok Hedvig-ügyünk lehet. Az Együttélés is etnikailag vegyes, szlovákiai magyar-szlovák-cseh-ukrán-lengyel párt volt Mit kíván az Orbán-kormány? BARAK LÁSZLÓ Azt kívánta Bugár Bélának a Híd pozsonyi székházában tett múlt heti látogatásakor Magyarország új pozsonyi nagykövete, Balogh Csaba, „hogy a Híd és az MKP kapcsolatai mozduljanak el az együttműködés irányába”. Oké, ki bánja, mozduljanak... Bár holtbiztos, Balogh számára evidens, a politika egyáltalán nem valami gagyi kívánságműsor. Vagyis általában minden egyes politikai gesztusért keményen meg kell dolgozni. Különösen, ha két olyan politikai grupp kibékülése, legalábbis kapcsolataik normalizálása a cél, amelyek vezetői nem is olyan régen szinte Shakespeare királydrámáit überelő vérfolyatás közepette nyírták egymást. Ráadásul az egyik fél, e konkrét esetben az MKP jelenlegi líderei voltak azok, akik alaposan megszívták a balhét. A Híd politikusaival ellentétben ugyanis ők bukták el a választásokat, ők nem jutottak be a parlamentbe. És aligha vitatható, egyáltalán nem a kedvezőtlen csillagállás vagy egy titokzatos netuddki kavarása miatt. Hanem azért, mert a szlovákiai magyarok jó része, és bizonyos, a szlovák pártokból kiábrándult, általában a nekemis- ta nyomulástól vagy a primitív hungarofóbiától megcsömörlött szlovák választók is úgy gondolták, igenis van fantázia egy etnikailag vegyes párt létrehozásában. Ellentétben a nagykövet úrral, aki Bugámál tett látogatása előtt egy MKP trombitájaként harsogó „médiumban” közölt interjúban azért azt is odafricskázta a Híd pártnak címezve, hogy „etnikailag vegyes párt létrehozása és működése egy olyan előzmények nélküli kísérlet, amelynek a közösség identitásának megőrzésére gyakorolt hatásait nem érezzük.” Jelen agyalás könnyedén minősíthető mondvacsinált, undok médiamun- kási gatyaletolásnak a fétisimádók részéről. Mármost, ebből az ábrából az jön le, hogy Balogh Csaba igen nagyot téved. Nem csak azért, mert a kilencvenes évek elején épp két vegytiszta szlovákiai magyar párt (Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Magyar Polgári Párt) ellenében gründolhatott sikerrel a Magyarországon anno és jelenleg is szinte majomszeretettel dajkált Duray Mikós egy etnikailag tök vegyes, szlovákiai magyar- szlQvák-cseh-ukrán-lengyel pártot. Amely, ha valaki nem tudná, Egyúttélés-Spolužitie- Co-existence márkanéven futott a politika turkálójában...! Az excellenciás úr mellétrafá- lásának más okai lehetnek. Egyik esetleg az, hogy nagykövetként a jelenlegi magyar kormánykörök hivatalos mant- ráját kénytelen tolni. Amint az említett interjúban mondja: „az MKP a felvidéki magyar közösség érdekeinek a hiteles képviselője”. A Híd tehát „vegyes pártként” nem lehet más, mint egy szimpla lutri, sőt, árulás. Ahogy Balogh kifejti: „egy olyan előzmények nélküli kísérlet, amelynek a közösség identitásának megőrzésére gyakorolt hatásait nem érezzük”... Khm, ez a rizsa viszont ott fuccsol be, hogy egy szlovákiai párt a szlovákiai magyar közösség identitásának megőrzésére gyakorolt hatását tutira nem a magyar kormány politikusainak kell „érezniük”. De még a vesztes, ezért méltán dühös és elfogult párt, az MKP politikusainak sem. Hanem csakis „a szlovákiai magyar közösség” tagjainak! Ami egy bazi közhely, amellyel szemben ugyan lehet szívóskodni, de minek... Lehet még a vonatkozó baki oka az is, hogy a nagykövet úrnak - és persze keresztapáinak - legalább annyira hiányosak és falsak a szlovákiai magyar közösségre vonatkozó ismeretei, mint amennyire szerinte hiányos és fals kép alakult ki a magyarokról és Magyarországról a szlovák társadalomban! Egyébként belátható, könnyedén minősíthető jelen agyalás mondvacsinált, undok médiamunkási gatyaletolásnak is. Eh, vazze, gonosz összeesküvés-elméletnek...! Főként a politikai hívők, fétisimádók részéről. Plusz elképzelhető, hogy Magyarország jelenlegi kormánya az általa kalibrált nemzeti antenna nélküli, „kvázima- gyarok” számára teljesen föl- foghatatlan stratégiai meggondolásból minősít selejtnek Szlovákiában egy, izé, „magyar egységet megbontó” pártot. Miközben ugyanez a kormány Romániában gőzerővel nyomul, hogy a romániai magyarokat megosztó riválist gyártson a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel szemben. Magasról és vastagon lesajnálva, hogy az - amint a nagykövet úr mondja - „a parlamentbe való bekerülést sodorhatja veszélybe mindkét párt esetében“. Hát nem kifürkészhetetlenek a politikusok útjai is? Vagy nagyon is kifürkészhetőek? És lehet, hogy Balogh Csaba emká- pééknál vizitálva pont annak az ellenkezőjét dumálta meg a kormánya által futtatott párt- góréval, Berényi Józseffel, mint amit Bugár Bélának kívánt... ? KOMMENTAR Harapófogóban S1DÓH. ZOLTÁN Minden eddiginél nagyobb horderejű döntésre készítik elő öltönyeiket, kosztüjeiket a pozsonyi várdomb képviselői. Szlovákiától még sohasem függött az Európai Unió, azon.belül az eurózóna jövőbeni sorsa - most viszont, ha időközben Hollandia és Málta is megszavazza az euró mentőcsomagjának számító Európai Pénzügyi és Stabüitási Eszköz jogköreinek bővítését, bizony Pozsonyra szegeződik Brüsszel álmatlanságtól, a sok tárgyalástól véreres szeme. Jelenleg úgy tűnik, a mi félszázalékos részesedésünk megszavazásán vagy elvetésén áll vagy bukik az eurós védőfal. Ahogy ilyenkor illik mondani, nincs B terv, már ha egyáltalán A tervnek lehet mondani az újabb adósságokból összetapasztott, valós pénzt jócskán nélkülöző eurógátat. El lehet képzelni, milyen hallatlan nyomás nehezedik most a kormányra, a kormánypártokra, s nagy valószínűséggel a szocialisták nemzetközi párt családján keresztül a Smerre is, hogy ugyan már, ne szórakozzanak, emeljék fel a praclijukat a pénzügyi és stabilitási eszköz további erősítése érdekében. Talán éppen e nyomás hatásaként Robert Fico tegnap jelezte, pártja hajlandó igennel szavazni, ám ennek komoly belpolitikai következményei lehetnek - végső soron az előrehozott parlamenti választásokat sem lehet kizárni, ami ilyen vészterhes pénzügyi helyzetben biztosan nem tenne jót az országnak. Nincsen jó, de még csak közepesen jó megoldás sem a felmerült problémára. Az SaS-nek igaza van abban, hogy pénzügyileg nem bírnánk a ránk háruló kötelezettségeket. A többi kormánypártnak meg abban van igaza, hogy kiszámíthatatlan láncreakciót okozna a vétónk. Ebben az esetben alaposan megroggyanna az euró, hűvös, esős brüsszeli éjszakákban messzire világítanának az uniós székházak ablakai, melyek mögött dühödten dolgoznának a most állítólag nem létező B terven, és egyben készülnének a Szlovákia elleni, kellően alattomos és lassú méregként ható ellenintézkedések. A fejlett világ gazdasága újra lassul, más sem hiányzik, mint az eurózónának általunk bevitt mélyütés. A vüággaz- daság tajtékot vető tengerében hatalmasat csobbanna a pozsonyi parlament elutasító döntése. Ha tovább fékeződik a növekedési ütem, akkor a pénzügyminisztérium által eddig beharangozott takarékossági intézkedések sem lesznek elegendőekjöhet a gyógyszereket drágító egységes, 20 százalékos áfa, a boradó, a magasabb ingatlanadó, visszaállíthatják a tévédíjat, és még további nyalánkságok. Október 15-ig kiderül, melyik fájdalmas megoldás mellett teszik le a garasukat a képviselők. FIGYELŐ Le akarták fizetni Moszkvát Berlin. Több mint két évtizeddel a német egység helyreállítása után még mindig jelentősek a különbségek Németország keleti és nyugati fele között - hangsúlyozta vi- deoüzenetében Angela Merkel, aki szerint a németek ennek ellenére büszkék lehetnek az eddig megtett útra. Az évforduló kapcsán a Der Spiegel hírmagazin szombaton a washingtoni külügyminisztérium aktáira hivatkozva azt írta, Ludwig Erhard egykori német kancellár a hatvanas években pénzt akart ajánlani Moszkvának cserébe a két Németország egyesítéséért. Az Er- hard-tervről értesítették az USA-t is, amelynek közvetítői szerepet szántak. Mint George McGhee akkori bonni amerikai nagykövetnek elmondták, tíz éven át évi 2,5 müliárd dollárnak megfelelő összeget kínáltak volna Moszkvának. Az amerikai diplomaták azonban nem adtak esélyt az elképzelésnek, irreálisnak tartották, a nagykövet „hatalmas politikai naivitásról” beszélt - írta a Spiegel. A két Németországot végül 1990. október 3-án egyesítették, alig egy esztendővel azt követően, hogy a berliniek megrohamozták a városukat kettéosztó falat. Visszatérve Angela Merkel szavaihoz: a kancellár asszony az életszínvonalban jelentkező, valamint a demográfiai különbségekre utalt. Az utóbbiak kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományokból még mindig folytatódik a fiatalok elvándorlása, és még mindig jóval kevesebb gyermek születik, mint az ország nyugati részén. Merkel hangsúlyozta, hogy a keleti munkanélküliség ma is csaknem duplája a nyugati tartományok munkanélküliségének. Utalt arra is, hogy a Németország keleti részén élők jóval kisebb megtakarításokkal rendelkeznek. Merkel nemcsak az ország első női, de egyben az első ke- letikancellárjais. (MTI)
