Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-06 / 231. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 6. Iskola utca 17 A komáromi Selye János Gimnázium tanulói Spanyolországba látogatnak Virtuális térből a valóságba A „spanyolos selyések" sikeres csapata (Képarchívum) Már többször beszámol­hattam arról, hogy a Selye János Gimnázium spanyol nyelvet tanuló diákjainak egy csoportja nagy sikerrel vesz részt eTwinning pro­jektekben. Az eTwinning európai oktatási közpon­tok internetes tára, ahol az iskolák tanárai léphetnek egymással kapcsolatba az­zal a céllal, hogy diákjaik határokat és nemzeteket átívelő közös projektet hozzanak létre. KANOZSAY KATALIN A 2011 -es év különösen sike­res volt számunkra, hiszen nemcsak az Európai eTwinning Díjban részesültünk, hanem legutóbbi projektünk, a Nos encontramos en el Camino (Ta­lálkozunk az El Caminón) Szlovákiában elnyerte az Or­szágos eTwinning Díjat, melyet június végén vehettünk át Zsolnán. Nyereményünk pedig 2000 euró volt, amit projekt­partnerünk, a spanyolországi I.E.S. de Poio gimnázium meg­látogatására költhetünk. A nagy találkozóra a közel­jövőben kerül sor: október 13-án veszi kezdetét kalan­dunk, amikor este húszán (18 tanuló és két tanár) felszállunk a repülőre, s az éjszakát már Spanyolországban töltjük. Utunkat Santiago de Compos­telában folytatjuk, ismerke­dünk a várossal és nem utolsó­sorban két év levelezés és kö­zös munka után sor kerül arra is, hogy a „selyés” és a spanyol diákok a valós életben is talál­kozhassanak. Terveink közt szerepel, hogy a diákok és mi, tanárok együttesen megtegyük az El Camino egy kisebb szaka­szát, hiszen projektünk témája Szent Jakab apostol híres za­rándokú tj a volt. Tanítványa­imnak így lehetőségük nyílik arra, hogy amit eddig virtuáli­san, az internet és számítás- technika segítségével megis­merhettek, azt most a valóság­ban is megtapasztalhassák, hi­szen a zarándokok bőrébe búj­hatnak pár napra. Élményeinket és tapasztala­tainkat pedig mindennap blo- goljuk a projekt oldalán, ezen a címen: http://pruebacaminol. blogspot.com. A bejegyzéseket két nyelven újuk majd (magya­rul és spanyolul), hogy utunkat bárki követhesse, bármelyik országból, még ha csak virtuá­lisan is. Tavaly éppen ilyenkor, ami­kor címet adtunk projektünk­nek, még nem sejtettük, hogy mennyire találó lesz ez a meg­nevezés: Nos encontramos en El Camino... és valóban, talál­kozunk az El Caminón, amit nagy izgalommal várunk mindannyian. Ezúton szeretném megkö­szönni azoknak a magánsze­mélyeknek a segítségét, akik anyagi támogatással hozzájá­rultak ahhoz, hogy utunk költ­ségeit minimálisra csökkent­hessük, valamint Komárom polgármesterének, dr. Marek Anton úrnak és Komárom Vá­ros Önkormányzatának a tá­mogatását is. A szerző a Selye János Gim­názium tanára Liszt Ferenc Emlékkonferencia A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Protestáns Oktatási és Közművelődési Egyesület és a társszervezők 2011. november 25-26-27-én Liszt Ferenc szü­letésének 200. évfordulója alkalmából emlékkonferenciát szerveznek Pozsonyban. A konferencia témáival és tartal­mával a zene, a magyar és történelem szakos alap- és közép­iskolai pedagógusokat, illetve a magyar művelődéstör­ténetet szerető és arra nyitott érdeklődőket szólítja meg. Részletes tájékoztatást a pedagógusszövetség honlapján (www.szmpsz.sk) találhatnak az érdeklődők, (sz) FELHÍVÁS - MEDIASZTAR 3. Meghosszabbították a gú- tai Magyar Tannyelvű- Ma­gán Szakközépiskola és Cse­ri Ilona szervezésében zajló Médiasztár 3. verseny je­lentkezési határidejét. Jelentkezni a következő kategóriákban lehet: A. Az év diákújságírója 1. kategória: alapiskolák 5-7. évfolyama 2. kategória: alapiskolák 8-9. évfolyama 3. kategória: szakiskolák, szakközépiskolák, gimnázi­umok, nyolcosztályos gim­náziumok 5-8. évfolyamá­nak tanulói 4. kategória: egyetemek, főiskolák, felépítményi osz­tályok diákjai B. Az év iskolaújsága: 1. kategória: alapiskolák 2. kategória: középiskolák Jelentkezési határidő: 2011. október 15. Jelentkezés Postai úton: Súkromná stredná odbor­ná školasVJM Médiasztár - Bálint Kata­lin Slovenská 52 946 03 Kolárovo E-mailben: mediasztar3@gmail.com További információk szin­tén a fenti címeken kérhetők, illetve az iskola honlapján olvashatók: www.scholaprivata.edup age.org írjatok az Iskola Utcának! Továbbra is szívesen váijuk diákok, tanárok beszámolóit is­kolájuk eseményeiről, eredményeiről az iskolautca@ujszo. com vagy a redakcia@ujszo.com címre, (ú) A fővárosban tett tanulmányi kirándulásunk befejeztével lélekben egy kicsit mindannyian közelebb érezhettük magunkat Pozsonyhoz Múlt és jelen a Párkányi Gimnázium diákjainak szemével UZSÁK KRISZTINA Mi juthat vajon eszébe egy Dél-Szlovákiában élő magyar fiatalnak, ha ezt a szót hallja: Pozsony? Az ország fővárosa, politikai és kereskedelmi köz­pont, reménybeli továbbtanu­lásunk színhelye, egy a végte­lennek tűnő szlovák érettségi tételek sorában, Bratislava. Egy város, amelyet ismerünk, de mégsem. Bármikor fel tudjuk sorolni történelmi nevezetességeit, gazdag és színvonalas bevásár­lóközpontjairól nem is beszél­ve, ennek ellenére nem érez­zük igazán a magunkénak, a mi fővárosunknak. A Párkányi Nyolcosztályos Gimnázium III. C, illetve VII. D osztályos tanulóinak nemrégi­ben egy hasznos és szórakozta­tó tanulmányi kirándulás kere­tében nyílt alkalma közelebbről is megismerni Pozsony városát, annak minden szépségével és érdekességével. Első úti célunk a pozsonyi vár volt, amelynek helyén már a X. században is egy erős, fából készült erőd állt. 1042-ben, az I. Szent István ki­rály halálát követő trónharcok idején Bíetisláv cseh herceg rö­vid időre el tudta foglalni a vá­rat, feltehetőleg innen ered a város mai neve. 1052-ben III. Henrik serege ostromolta a vá­rat, amikor egy Zotmund nevű katona a víz alatt a Dunán hor­gonyzó ellenséges hajókat meg­fúrta, és elsüllyesztette. 1189-ben Rőtszakállú (Barba­rossa) Frigyes a vár alatt gyűj­tötte össze keresztes hadát. 1265 októberében Premysl Ot­tokár cseh király a várban je­gyezte el IV. Béla magyar király unokáját, Kingát (Kunigundát). A XV. század elején Luxemburgi Zsigmond német-római csá­szár, magyar és cseh király Po­zsonyt akarta megtenni orszá­gainak székhelyévé, ezért még az ő életében megkezdődött a vár gótikus stílusban történő átépítése, de a munkálatok az uralkodó halálakor még csak kezdeti szakaszban voltak, majd anyagi fedezet hiányában lelassultak. Mátyás király is gyakran tartózkodott a várban; 1491-ben itt állapodott meg II. Ulászló és Habsburg Miksa, hogy a Jagelló-ház kihalása ese­tén a magyar trónt a Habsbur­gok öröklik. A mohácsi csata után Po­zsony lett Magyarország fővá­rosa, nem sokkal később pedig koronázó városa is, így a vár délnyugati tornyában őrizték a magyar koronát. 1552-től 1556-ig tartott a vár rene­szánsz átépítése, kinézete ek­kor kezdte megközelíteni a napjainkban látható formát. Mária Terézia idejében épült a kút melletti nagy víztározó. II. József idejében a várban börtönt és papnevelő intézetet létesítettek. A vár 1811. május 28-án leégett, a legenda szerint hazájukból elhurcolt olasz ka­tonák gyújtották föl. A tűz által megkímélt épületrészeket a ké­sőbbiekben a katonaság lakta­nyaként használta. Újjáépíté­sére végül a második világhá­ború után került sor, így ismét elnyerte a város szimbólumá­nak számító, négyszögletű fórmáját. Rövid séta után érkeztünk a Jó pásztor házához, melyet méltán tartanak számon Po­zsony egyik legszebb rokokó stí­lusú épületeként. Nevét a ház sarkán lévő kis szobrocska után kapta, amely Krisztust, a jó pásztort ábrázolja. Az egykori polgárházban ma a Városi Mú­zeum egyedülálló óragyűjte­ménye tekinthető meg, persze csak fokozott óvatossággal, hi­szen az alacsony szobácskák könnyedén homlokon csókol­hatják a nézelődésben elmerült látogatót. A Szent Márton-székesegy- házat nyilván senkinek sem kell bemutatni, hiszen nemcsak Po­zsony legrégibb, legnagyobb és legdíszesebb temploma, hanem történelmi fontosságú hely is: 1563 és 1830 között tizenegy magyar királyt és nyolc király­nét koronáztak itt. A templom ékessége a tornyát díszítő szent korona-másolat. Hála egy fiatal teológushallgatónak, aki nagy­lelkűen felajánlotta, hogy kör­bevezet minket, olyan érdekes­ségeket is megtudhattunk, mint a szépszemű Szent Veronika le­gendája vagy a gótikus Szent Márton-szobor jelenetének tör­ténete. Az időközben igencsak feltomyosult esőfelhők ellené­re rendíthetetlen kitartással folytattuk utunkat a Fő tér felé, útközben megtekintve többek között az 1465-ben alapított Academia Istropolitana, az Egyetemi Könyvtár, valamint a Szlovák Nemzeti Színház épü­letét. A Fő térén az óváros több nevezetessége látható, mint például a Régi Városháza és a híres Roland-szobor, amely a legenda szerint szüveszter éj­szakáján megfordul és megha­jol kedvesének ablaka felé - mutatványának szemtanúja pedig csak az lehet, aki az emlí­tett éjszakán megfelelő minő­ségű és mennyiségű alkoholt fogyasztott. A középkori négy városkapu közül egyedüliként fennmaradt Mihály-kapuhoz már zuhogó esőben, kissé ázottan, kissé fá­radtan, de töretlen tudás­vággyal érkeztünk. A toronyban a Városi Múzeum középkori fegyverkiállítását tekinthettük meg, többek között Pozsony hóhérjának pallosát is - persze csak miután feljutottunk a csú­szós, kanyargós kőlépcsőn. Kirándulásunk befejeztével sok élménnyel és hasznos tudni­valóval gazdagodva térhettünk haza, de ami ennél is fontosabb: lélekben egy kicsit mindannyian közelebb érezhettük magunkat ehhez a gyönyörű városhoz, a fővárosunkhoz. A szerző a Párkányi Gimná­zium diákja A pozsonyi vár udvarán (Képarchívum

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom