Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-06 / 231. szám, csütörtök
18 Iskola utca ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 6. www.ujszo.com A POSTA HOZTA Nemcsak a tömegek zenei nevelésére alkalmas, hanem a tehetségek kiválasztására és képzésére is Biztonságos közlekedés Kodály Zoltán nevelési elvei A Kodály-koncepció gyakorlati megvalósítása húsz éve zajlik a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskolában (Fotó: a Kodály Zoltán AI archívuma) Óvodánkban, a gútai Brünni téri Tündérkert oviban hagyománnyá vált, hogy évente meglátogatjuk a galántai közlekedési parkot, ahol a gyermekek kisbiciklivel és rollerrel gyakorlatban is részt vesznek egy szimulált forgalomban. Igazi körforgalom, zebrák, vasúti átjáró várja itt a kis közlekedőket. A gyermekek a szemafor villogó fényeit, a felfestett útburkolati jeleket és a közlekedési táblákat figyelve, egymás testi épségére ügyelve közlekednek. Egy általuk kialakított forgalom „igazi” résztvevői. így történt ez szeptember 29-én is. Már az óvodából elindulva tudtuk, csodás napnak nézünk elébe, amit megkoronázott az őszi ragyogó napsütés. A 45 gyermek az óvónők és lektorok vezetésével kis csapatokban járta a közlekedési park útjait, megnevezve minden egyes jelzőtáblát és aktuális betartandó szabályt. A gyakorlati rész végére minden gyermek megtanulta, miért fontos, hogy az út jobb oldalán közlekedjen, hogy a kereszteződésben körül Szeptember 30-án, Benedek Elek születésének évfordulója alkalmából mesenapot tartottunk iskolánk, a Komáromi Munka Utcai Alapiskola alsó tagozatán. Minden kisdiák elhozhatta kedvenc mesekönyvét, és bemutathatta azt osztálytársainak. Beszélgettünk Benedek Elek életéről és arról a hitvallásáról, miszerint népmesét kell a gyermekek kezébe kell nézni, hogy mit jelentenek a szemafor fényjelei, és hogy a körforgalomban mindig jobbra induljon el. A szeptemberi hónap második fele óvodánkban a közlekedésről szólt. Megismerkedtünk a járművekkel, azok fajtáival, valamint a gyermekek számára fontos, a gyalogosokra és biciklisekre vonatkozó néhány közlekedési szabállyal. E témakörnek a méltó befejezése volt a közlekedési parkban tett látogatás. Minden gyermek valamilyen módon résztvevője a közlekedésnek, van, aki csak mint utas vagy gyalogos. Fontosnak tartjuk őket felkészíteni életük azon időszakára, amikor ők is felülnek majd a karácsonyra vagy szülinapra kapott kisbi- ciklijükre, és aktív részesei lesznek városunk forgalmának. A gyakorlatban szerzett tapasztalat mindig maradandóbb. Reméljük, jövőre is lesz lehetőségünk megszervezni ezt a kirándulást. Magyarics Szépe Ildikó óvónő adni, mert így ismerkedhetnek meg legjobban a magyar nép leikével, örömeivel, bánatával és hagyományaival. Az iskola könyvtárában Benedek Elek legismertebb népmeséit rajz- fümváltozatban is megtekinthették a tanulók. A filmvetítés után rajzot készítettek kedvenc népmeséjükről, amelyek ezentúl az iskola folyosóját díszítik. Szigethi Ágota Kodály pedagógiai elvei legintenzívebben a kezdeményezésére alapított. új iskolatípusban, az énekzenei általános iskolában valósulnak meg. A gyermekek, akik naponta részesülnek szisztematikus zenei nevelésben, melynek az éneklés az alapja, minden más tantárgyban ügyesebbek, jobban haladnak, mint azon társaik, akiknek csak a rendszeres heti egy zeneórájuk van. MOLNÁR KATALIN A naponta végzett zenei foglalkozás igen gyors tempóban fejleszti ki a zsenge gyermekben a ritmusérzéket, a tiszta éneklés iránti készséget, az átélt interpretálást, élesíti a memóriát, és pontosságra nevel. A zenei tempó és a dinamikai jelekre való figyelés csiszolja a felfogóképességet, kiműveli a kifejezőkészséget, és gazdagítja a gyermekek fantáziáját. A koncentrált figyelés fejleszti a matematikai készségeket, a zenei ritmus érzékelése jobb tornászokat nevel belőlük. Az eredetileg magyar gyermekek és magyar közösség számára született zenei nevelési módszer, anyag és eszközök nemzetközi felhasználásra is alkalmasnak bizonyultak. E nevelési módszer olyan univerzális értéket tartalmaz, mely minden kultúrában érvényre juthat, mindenhol új lendületet adhat a zeneoktatásnak és azon keresztül a tömegek zenei nevelésének. Kodály Zoltán eszméi visszhangra találtak az egész világban. „Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene vüá- gít be” - Kodálynak ez a mondása a technika századában is igaz. Általános érvényű A magyar népzenei anyagra épített, eredetüeg magyar gyermekek számára megalkotott módszernek tehát vannak olyan általános érvényű tulajdonságai, melyek a legkülönbözőbb népeknél adaptálhatók: 1. alapja a népdal, a zenei anyanyelv elsajátítása, lehetőleg kisgyermekkorban. A népdal metruma a lüktetés, az egység és a felezés, dallama a legősibb kistere motívumból és annak felső, alsó bővítéséből álló 3-4 hangnyi motívum; 2. a zenei írás-olvasás, az analfabetizmus leküzdése elengedhetetlen feltétel a zenei műveltség megalapozásában, ennek alapvető eszköze a relatív szol- mizáció, a melodikai és ritmikai anyagok tapasztalati úton való megszerzése, felismerése, begyakorlása, ennek alkalmazása kezdettől a felső fokig; 3. mindezen elemek vokális, tapasztalati úton való elsajátítása jelenti a hallásképzés alapját. Kodály gyermekeknek írt zenéje zenei nyelvét tekintve a világ egyeden pontján sem idegen, hanem ismerős, vonzó, értékes és örömet szerez, miközben megfelel az adott művészi és pedagógiai célkitűzéseknek. A kiváló magyar zeneszerző sok időt fordított arra, hogy kórusműveket írt gyermekeknek és iskolai énekkönyveket állított össze. Úgy érezte, ezáltal ugyanolyan hasznos munkát végzett a közösségnek, mint ha szimfonikus műveket írt volna. Mindezek megvilágításában a Kodály-módszer nemcsak a zenei anyanyelv elsajátítására alkalmas, hanem az általános zenei műveltséget is meg lehet vele alapozni; nemcsak a tömegek zenei nevelésére alkalmas, hanem a tehetségek kiválasztására és képzésére is; nem zár be egy stíluskörbe, s nem zsákutca, hanem kitárja a gyermek érdeklődésének ajtaját minden irányba; nemcsak vokális, hanem alkalmazható a hangszertanulással párhuzamosan; nemcsak alsó fokra alkalmazható, hanem ahol sikerrel alkalmazták, ott kiteijeszt- hető a közép- és felső fokra; nem egy népre, egy nemzetre vonatkozik, hanem alapelvei mindenütt alkalmazhatók a helyi sajátosságok figyelembevételével. A Kodály-koncepció gyakorlati megvalósítása zajlik húsz éve iskolánkban, a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskolában. Kodály nevelési elveit nemcsak a zene tagozatos osztályokban, hanem az általános tanterv szerint haladó osztályokban is alkalmazzuk. Hangsúlyt helyezünk a szisztematikus zenei nevelésre, a karéneklésre, a relatív szolmizáció (szolfézs) és a vele egybekapcsolt összhangzattan és formatan tanítására. A gyermekek testét-lelkét egyformán fejlesztő éneklés, karéneklés, szereplés - kollektív élmény, a közös erőfeszítésből eredő szép eredmény öröme fegyelmezett, nemes embereket nevel, ilyen nemű szerepe felbecsülhetetlen. Fontosnak tartjuk a zene- hallgatást, mely oktató-nevelői hangversenyek, illetve más jellegű koncertek látogatása folyamán valósul meg. Kiemelten fontos elv, hogy a gyermeknek a legértékesebb, legtartalmasabb anyagot szabad csak tanítani, hiszen meghatározó zenei élményeit ebben a korban szerzi meg. Az emelt szintű ének-zene oktatás tantervének programja a Kodály Zoltán nevelési elvein alapuló gyakorlatot kívánja a lehető leghatékonyabban megvalósítani. Ennek érdekében a tantervben szereplő főbb zenei tevékenységek az éneklés, a zenei írás-olvasás, a zenetörténeti ismeretek tanulása, a zenehallgatás és a furulyázás. A közös éneklés az út Az iskolában az ének-zene szakosított osztályokban magasabb szintű művészeti nevelés-oktatás valósul meg. A tagozat célja az átlagosnál magasabb szintű zenei műveltség kialakítása, a művészetre fogékony, harmonikus személyiség fejlesztése. A tanulók megismerkednek a furulyajáték alapjaival, elméleti képzésük megalapozza, hogy 2. évfolyamtól a zeneiskolában hangszeres oktatásra iratkozzanak be. Az emelt óraszámú ének-zenei képzésben résztvevőktől elvárjuk, hogy az énekkari munkában aktívan vegyenek részt. Az ének-zene tantárgy programja lehetőséget nyújt a tanulók számára a magyar és egyetemes zeneművészet megismerésére a kezdeti időktől a jelenkor zenéjéig. A zenehallgatás idejének életkoronként eltérő növelésével, a zeneművek elemzésével, a zenével való szakszerű találkozás segítségével megerősödhetnek a tanulók zenebefogadó, illetve hangverseny-látogató attitűdjei. A zenei jelrendszerek tanulását segíti a furulya mint dallamhangszer. A furulyázással összekapcsolt zenei (dallam, ritmika, forma, hangsor) ismeretek gazdaságos képességfejlesztést és viszonylag gyors eredményt, sikert, azaz zenei élményt jelenthetnek a tanulók számára. Az ember természet adta „hangszere” az énekhang, a közös éneklés legtermészetesebb formája a kórusének egy szólamban vagy több szólamban egyaránt. Ez erősítheti a tanulókban az összetartozást, az egymásrautaltság, a felelősség és a közös munka örömét. Kodály mélységekbe látó hite szerint érezte, hogy magyar ember számára a közös éneklés a célra vezető út a zenei kultúra megteremtéséhez. Ennek tudatában fogalmazta meg nevelési elveit, írta meg módszertani munkáit, és alkotta műveit. Ennek okáért tapasztalható életművében egyfajta belső nyugalom minden változatosság ellenére. Kodály Zoltán kettős hivatása: az alkotóművész és a pedagógus életművében is szorosan egymásba fonódik. Kodály zeneszerzőként megőrizte a magyarság zenéjét, hagyományait. A népzene épült be művészetébe, és formálta annak stílusjegyeit, és nem a művészete vált népiessé. Profetikusán hangzik ma az éneklés, a karéneklés fontosságát hangsúlyozó elve, mert Kodály meg volt győződve arról, hogy a közös erőfeszítésből eredő szép eredmény élménye fegyelmezett, nemes gondolkodású embereket nevel. „Me- chanizálódó korunk olyan úton halad, melynek végén az ember géppé válik. Ettől csak az ének szelleme véd meg... Hisszük, hogy az emberiség boldogabb lesz, ha megtanul a zenével méltóképpen élni. S aki csak valamit tesz ez irányában, már nem élt hiába” - mondta a Mester. A látomás a jövőbe is mutat: vajon ki fog az elegáns koncerttermekben ülni egy-két évtized múlva, ha gyerekkorban nem kap útmutatást, hogy a komolyzene mennyi szépet adhat? Hogy a nemes és értékes zene gyengéd simogatás a léleknek az élet nehézségei közepette? A szerző a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola pedagógusa A kis elsősök is örömmel mutatták be meséskönyvüket, amelyből hamarosan ők is tudnak majd olvasni (A szerző felvétele) Mesenapot tartottak I________—— _________________________L i_________________ .... A eútai ovisok a salántai közlekedési parkban (Képarchívum
