Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-05 / 205. szám, hétfő
HIRDETÉS www.ujszo.com Egészség ■ 2011. szeptember 5. GYÓGYHÍREK-REKLÁM 13 Tartósan csökkenti a fájdalmat a Sopronban végzett rTMS-kezelés Arra a kérdésre, hogy van-e olyan ember, akinek még soha nem fájt semmije, a válasz egyértelműen az, hogy nincs. A fájdalom ugyanis ugyanolyan tünet, mint a láz. Egy biztos: valami oka van. Ebből következik a legfontosabb feladat: kideríteni a fájdalom okát. Dr. Málly Juditnak, a soproni neuroreha- bilitációs központ orvos igazgatójának, egyetemi magántanárnak gazdag tapasztalatai vannak a fájdalom kezelésében. Speciális módszerrel, az ún. transcranialis mágneses stimulációval (TMS) számtalan esetben hatásosan csillapította a fájdalmat. Mielőtt a kezelésről kérdezném, kérem, vázolja fel, hogy mi okozhat fájdalmat? Sok minden, például gyulladás, daganat, vagy az az állapot, amikor az idegszálakra nyomás nehezedik. Nem ritka az sem, hogy nem találják meg az okot, vagy nincs is ok, csak a fájdalom. Ebben az esetben fájdalom szindrómáról beszélünk. Ilyenkor a szakembernek egy feladata van: csillapítani a fájdalmat. Az rTMS-kezelés lényege, hogy a nagy erejű változó elektromágneses tér áramot indukál az idegrendszerben... Hogyan? Több lehetőség is van rá. Különböző hatásmechanizmusú gyógyszerekkel, fizioterápiával vagy az agy direkt ingerlésével, esetleg az ideggyökök stimulálá- sával. Minden fájdalomcsillapító alkalmas a fájdalom szindróma kezelésére? Az első csoportot a nem szteroid gyulladáscsökkentők alkotják, melyek befolyásolják a prosztaglandin-anyagcserét. Az adagolástól függően csillapítják a fájdalmat és a gyulladást, a lázat, s szerepük van a trombózis megelőzésében is. Mellékhatásként fekély képződhet a gyomorban és a bélrendszerben. Viszont a fizioterápiának nincsenek kellemetlen mellékhatásai... Valóban, viszont a hatása csak egy területre korlátozódik. Különböző hőkezelésekkel (hideg, meleg), ultrahanggal, egyenáramú elektromos kezeléssel (galván) és gyógyszer kombinálásával a bőrfelületen keresztül (iontoforézis) lokálisan tudja a fájdalmat csillapítani. Előnye, hogy a szisztémás keringést alig érinti, és nincs olyan mellékhatása, mint a fent említett gyógyszereknek. Legtöbb tapasztalata viszont a központi idegrendszer közvetlen ingerlésével van... Elöljáróban annyit mondanék, hogy a központi idegrendszert közvetlenül a koponyán keresztül az ún. repetitive transcranialis mágnes stimulációval (rTMS) lehet ingerelni. Az rTMS-kezelés Sopronban a Neuro Rehabilitációs Intézetben hatásosan kezeljük a különböző eredetű bénulásokat: az agyvérzést, az agyi infarktust, a gerincvelősérülést, az újszülöttköri bénulást. A megfelelő agyterületek direkt ingerlésével (rTMS) • javítjuk a memóriát, • csökkentjük a görcsös fájdalmakat A speciális eszközökkel végzett tornával elősegítjük a béna végtagban a mozgás beindulását. Napi 3-4 órán át foglalkozunk a betegekkel. A gyerekek és felnőttek gyógyulása felgyorsul. www.neurorehab.hu, tel.: +36203920031, Cím: Sopron, Major-köz 3. MP91100568 lényege, hogy a nagy erejű változó elektromágneses tér áramot indukál az idegrendszerben, így a koponyán kívülről fájdalmatlanul ingerelhetők az agykéreg különböző területei és pályakapcsolatai. A motoros kéreg és pályakapcsolatainak ingerlése csökkenti a fájdalmat. Ezt a nem invazív eljárást több napon át kell ismételni, s az rTMS hatása több hónappal meghaladja a kezelési periódust. Milyen fájdalmak csökkenthetők ezzel az ingerléssel? Nagyon gyakori a nyak-, hát- és derékfájdalom, mely a karba és a lábba sugárzik. Sokszor műteni akarják, de előtte érdemes megpróbálni az rTMS-kezelést. Ha már megműtötték a pacienst, de a műtét után sem szűnt meg a fájdalom, ebben az esetben segíthet az rTMS-kezelés. Meg kell említeni a fejfájást is. Ha nincs kimutatható oka, akkor az rTMS-kezelést kell alkalmazni. Nem veszélyes ez a beavatkozás? Azt kell mondanom, hogy nem, teljesen veszélytelen. Léteznek invazív beavatkozások a fájdalom megszüntetésére? Igen. Például elektródok behelyezése a motoros kéreg fölé a koponya megnyitása után vagy a gerincvelői ideggyökökre helyezve. Véleményem szerint az az ideális, ha először az rTMS-kezelést végezzük el, s ha az eredményes, akkor utána esetleg a koponya megnyitásával elektródákat lehet a motoros kéreg fölé helyezni. Ennek azonban komoly veszélyei vannak, mint minden más műtéti beavatkozásnak, (pr-kovács) 30, HA TUDJA A rossz alvás növeli a magas vérnyomás kockázatát A figyelemhiányos gyerekek számára veszélyes átkelni az úton Nagyobb kockázattal alakul ki magas vérnyomás azoknál, akik rosz- szul alszanak éjszakánként - idézte amerikai kutatók megállapítását kedden a BBC hírportálja. A tanulmányban 784 páciens egészségét követték nyomon, aminek során úgy találták, hogy akiknél a legkevesebb volt a mélyalvás időtartama, azoknál 83 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki magas vérnyomás azokhoz képest, akiknél a leghosszabb volt ez a szakasz. A 2007 és 2009 között lefolytatott vizsgálatba 65 év feletti férfiakat vontak be, akik közül kezdetben egyiknek sem volt magas vérnyomás betegsége. A tanulmány végére 243 résztvevőnél alakult ki magas vérnyomás. A vizsgálatban mérték, hogy az önkéntesek alvásuk közben mennyi időt töltöttek lassú hullámú, mélyalvásban, majd ennek ideje alapján csoportokba sorolták őket. A legrövidebb időt - az alvás teljes tartamának mindössze 4 százalékát - mélyalvásban töltő férfiaknál 83 százalékkal nagyobb volt a magas vérnyomás kialakulásának kockázata, mint a legtöbb időt - a teljes alvás 17 százalékát - mélyalvásban töltő embereknél. A gyenge alvásminőség - amely a lassú hullámú alvás idejének rövidülésében nyilvánul meg - jelentősen növeli az egyének kockázatát a magas vérnyomás kialakulására. A kutató úgy véli, hogy bár tanulmányuk férfiakra összpontosított, megállapításuk a nőkre is érvényes lehet. (informed) A figyelemhiányos, hiperaktív gyerekek hajlamosabbak balesetekre. Egy új vizsgálat szerint a közlekedésnél ez életveszélyes lehet. Az alabamai egyetem kutatói 78 hiperaktív (7-10 éves) és 39 egészséges gyereket vizsgáltak, és megállapították, hogy a hiperaktív gyerekek is követik a tanácsokat („nézz mindkét irányba, mielőtt lelépsz a járdáról”), de nem úgy dolgozzák fel az információt, mint egészséges társaik, ezért számukra kevésbé biztonságos az átkelés. A vizsgálat szerint az ilyen gyerekek többet kockáztattak, azaz akkor is átszaladtak az úton, ha a két közeledő autó között kicsi volt a követési távolság. A kutatók természetesen nem magukkal a gyerekekkel kísérleteztek, hanem számítógépes szimulátorral. A kutatás vezetője szerint: tudtuk, hogy a hiperaktív gyerekek impulzívabbak, azt vártuk, hogy nem néznek majd körül, mielőtt lelépnek a járdáról, de bizony körülnéztek. Éppen olyan helyesen viselkedtek, mint a kontrollcsoport tagjai, de amikor átmentek, sokkal kevesebb idejük volt a következő autó érkezéséüg. Kiderült, hogy nem a figyelemhiány és nem is a makacs viselkedés miatt veszélyeztettetek ezek a gyerekek, hanem a végrehajtás tökéleden. Nem elég tehát a figyelemhiányos gyerekeket megtanítani arra, hogy nézzenek körül, mielőtt lelépnek a járdáról az úttestre, de sokat kell velük gyakorolni az úttesten való átkelést. (MTI)
