Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-28 / 224. szám, szerda
www.ujszo.com UJSZO 2011. SZEPTEMBER 28. Régió-szülőföld 11 Kérdéses, hogy a romatelepek által létrehozott község önállóan nagyobb esélyekkel jutna-e pályázati pénzekhez Települések kettéválása - orvosság a gondokra? A romatelepek lakóinak mintegy kétszáz fős csoportja tüntetett szeptember 29-én Pozsonyban az elnöki palota, majd a parlament épülete előtt. Az akció szellemi atyja Alojz Hlina polgári aktivista volt, aki - újfent és sokadszor- rámutatott arra, hogy az úgynevezett roma probléma időzített bombaként ketyeg. LŐRINCZ ADRIÁN Jó, hogy ezt időről időre felismerjük és kimondjuk, bár ezzel nem sok minden változik. Elég csak górcső alá venni a romatelepeknek nevezett pé- rók számának alakulását az országban. Míg 2000-ben 620 ilyen telepről tudtunk, 2009-re számuk 691-re emelkedett, és az érintett települések polgár- mesterei, valamint a romaügyi kormánybiztos hivatalának közlése szerint is nőtt a pérók- ban élők száma. A szakértők szerint ehhez a Fico-kabinet 2007-ben életbe léptetett szociális intézkedései is hozzájárultak, melyek hatására a leszakadozó réteg körében nőtt a gyerekvállalási kedv. Jóllehet minden kormány deklarálja, hogy gyakorlatba átültethető stratégiával rendelkezik a roma kisebbség felzárkóztatására, példák sokasága igazolja, hogy a konkrét helyzetek megoldása végül az önkormányzatokra, a civil szférára, illetve a terepen dolgozó szociális munkásokra hárul. És cselekszik ki-ki tehetsége, legjobb belátása szerint. Zsigrai valóság Az Iglói járásban található Zsigrát az utóbbi években többször is felkapta a sajtó; legutóbb alig egy hónappal ezelőtt, amikor a jelenlegi polgármester elődjét - mellékesen az unokaöccsét -, Marián Mižigárt a Kassai Kerületi Bíróságjogerősen négy és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítélte emberkereskedelem miatt. 2009 májusában a rendőröknek figyelmeztető lövések leadásával sikerült csak megfékezniük a pérók egyikében kitört tömegverekedést, 2010-ben pedig azáltal vált híressé a falu, hogy a többségi nemzethez tartozó lakosai, akik itt egyötödös kisebbségben élnek (Zsigra megközelítőleg kétezer fős lakosságából mintegy 1600 roma), lépéseket tettek a település kettéválasztására. Mindebből talán kitűnik, hogy Zsigra nem az ország legunalmasabb szeglete. „Semmi sem igaz abból, ami a sajtóban megjelent, vagy amit a faluban beszélnek - közli velem az üdvözlést követően Ivan Mižigár polgármester. - Szememre vetik, hogy a község fejlesztésére fordítandó pénzből a telep lakói által felhalmozott lakbért, vízdíjat és más közüzemi tartozásokat törleszteni. Jó volna, ha tudatosítanák: ha nem tenném, a vízművek elzárnák a vizet; s akkor romák, nem romák mind ivóvíz nélkül maradnának.” Erről, és hasonló ügyes-bajos dolgokról szól a zsigrai valóság - az UNESCO Világörökség-listájára került szepesi vár tövében. A„Barsco šumný”-pr oj ekt A „barsco šumný” kifejezés a Szepességben beszélt keleti szlovák nyelvjárásban annyit tesz: nagyon szép; üyen projekt van a birtokában Ivan Mižigárnak. „A helyiek életkörülményeit javítandó dolgoztattuk ki ezt a tervezetet - bontja ki a vaskos dokumentációt Mižigár. - A romatelepen utakat, parkolókat, játszóteret és sportpályát építenénk, a faluban meg buszmegállókat, járdákat. Persze, csak ha lesz rá pénz; a projekt összköltsége alig 664 ezer euró; és ígéretet kaptunk rá, hogy 2013-ban megkapjuk.” Megoldást jelentene-e a Zsig- rán élők számára, ha a nem romák többségének akarata érvényesülne, és a település kettéválna? - teszem fel a falu első emberének a kérdést, rámutatva: a telepek által létrehozott község önállóan talán nagyobb esélyekkel pályázhatna az Európai Unió fejlesztési alapjainál. „Lehetetlen volna úgy elosztani a vagyont, az in- gadanokat, hogy azzal mindkét fél elégedett legyen. Csak egy példát mondok: a közös köztemető. A romák elképzelhetetlennek tartják, hogy ne az őseik mellé temetkezzenek” - mondja a polgármester. Folytatódna a kirekesztés? Hasonlóan vélekedik Peter Mikuš, aki Pozsonyból jött a kelet-szlovákiai településre - szociális munkásnak. ,A szétválással a lakosság valamelyik csoportja óhatatlanul diszkriminálva volna - mondja -, s folytatódna a kirekesztődés. Gondoljunk csak bele: milyen rajthelyzetben lenne egy település, mely nem rendelkezik az alapvető infrastruktúrával, s lakosainak nincs hozzáférése a szolgáltatásokhoz? Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy a kettéválással a romák el lennének vágva a pozitív példáktól, ami hátráltatná a beilleszkedésüket.” Ennyit az elméletről; és hogy a gyakorlat se szoruljon háttérbe, Peter Mikuš és az általa képviselt polgári társulás (nevét találkozásunk idején a beterjesztett projektek miatt nem kívánta nyilvánosságra hozni) olyan szlovák, magyar és roma nyelvű tájékoztató brosúrák kiadását tervezi, melyek a kevésbé iskolázott réteghez tartozóknak nyújtana segítséget abban, hogyan ne váljanak a nem várt, hirtelen bekövetkező élethelyzetek áldozataivá - például ha balesetet szenvednek, uzsorások hálójába kerülnek, vagy bírósági végrehajtó próbál nem épp törvényesen eljárni velük szemben. Helyszíni szemle következik a Zsigra központjától pár száz méterre lévő pérókban. A gyerekek örülnek, hogy fényképezik őket, azt hiszik, a Markíza jött ki hozzájuk. A mélyszegénységet is sokféleképp meg lehet élni - méltósággal, vagy épp lépten-nyomon némi aprót kunyerálva. Megoldás híján - tüntetés A települések szétválását lehetővé tevő önkormányzati törvénymódosítási javaslat kidolgozásáról szóló sajtóhírt a belügyminisztérium sajtó- osztálya nyár elején röppentette fel. Lényege, hogy a településrészek különválásáról szóló népszavazás kiírása már abban az esetben lehetővé válna, ha azt az ott élő, szavazásra jogosult lakosok 30 százaléka kérné. A referendum csak az érintett településrészen zajlana, majd az eredmény kihirdetését követő 90 napon belül alá kell írni a településrészek különválásáról (vagy éppen összevonásáról) szóló egyezményt. Ha erre nem kerül sor, a polgármester vagy a petíciós bizottság megbízott tagja a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. A javaslat az eltelt hónapokban számos fórumot megjárt. Alapvetően negatívan reagált rá a Szlovákiai Városok és Falvak Polgárainak Társulása, melynek képviselői rámutattak: lehet, hogy a törvénymódosítási javaslat megoldja a romatelepek lakosainak gazdasági értelemben vett elkülönítését a többségtől, ám a problémát gyökereiben nem orvosolja. Megoldás híján marad a parlament előtti, apolitikus tüntetés - Alojz Hlina október első hetében a pérók szomszédságában élő nem romákat hozza Pozsonyba. Nekik is van mit mondaniuk a témáról. A romatelepek lakói az elnöki palota előtt; észrevették őket? (TASR-felvétel) Mižigár polgármester: „Lehetetlen lenne úgy elosztani a községi vagyont, az ingatlanokat, hogy azzal mindkét fél elégedett legyen" (Somogyi Tibor felvételei) Egyre többen élnek pórokban, és egyre kisebb az esélyük a beilleszkedésre A romatelep másik arca - útban az önállósodás felé?
