Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-27 / 223. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 27. www.ujszo.com Koncertek, jammelés, filmvetítés, beszélgetés Török Ádám Pozsonyban AJÁNLÓ Pozsony. Az ősz első Expired Passport-klubestje új helyszínen, és egy igazi sztárral várja az érdeklődőket. Holnap, azaz szeptember 28-án 19 órakor a Duna-parton, az Ifjú Szivek Táncszínház patinás színház- termében (Mostová 8.) várják a zenebarátokat, így értelemszerűen az Expired Passport Music Club társszervezője a József Attila Ifjúsági Klub mellett már az Ifjú Szivek Táncszínház. A házigazda zenekar kezdi a műsort egy akusztikus blokkal, amelyben néhány új szerzemény is elhangzik készülő, második nagylemezükről. Később illusztris vendég csatlakozik hozzájuk, a zenekar barátja, a fantasztikus fuvolista és a markáns orgánummal rendelkező énekes, Török Ádám, aki a továbbiakban saját zenekarával, a Mini Trióval is színpadra lép. A magyar blues egyik utolsó mohikánja hatvanon túl is kifogyhatatlan energiával tolja a magáét, és továbbra sem hajlandó követni a manapság divatos trendeket. A koncert után a frissen elkészült Street Meeting című magyar dokumentumfilm kerül bemutatásra. Előtte az egyik főszereplővel, a Blues Trappers zenekar frontemberével, Takács Lászlóval lesz beszélgetés, téma a legális utcazenélés lehetőségei, az ezt övező bürokrácia, és a film keletkezésének körülményei. A 76 perces dokumentumfilm a budapesti Blues Trappers utcazenéléseinek kálváriáját mutatja be, ahogy azt ők maguk tapasztalták 2010-ben. (ú) Az est sztárja (Képarchívum) Vasárnap este átadták a színikritikusok díját Tarolt a Nemzeti MTl-HÍR Budapest. Harmincegyedik alkalommal osztották ki a Színikritikusok Díját. A Színházi Kritikusok Céhe tagjai legalább évi 90 előadás megtekintése után adhatják le szavazatukat tizenöt kategóriában az elmúlt évad szerintük legjobb teljesítményeire. A rangos szakmai díjakat a Magyar Színházban adták át. A kritikusok idén életműdíjat alapítottak, amelyet először Törőcsik Marinak, a Nemzet Színészének, a Nemzeti Színház művészének, egyben a díjátadó est fővédnökének adtak. Budapest önkormányzata is díjat alapított: a Budapest értékei-díjat először Zsámbéki Gábor vehette át a Katona József Színház három évtizedes szakmai és művészeti vezetéséért és a színház nemzetközi sikereiért. A Nemzeti Színház tíz jelöléséből ötöt díjra váltott. Mohácsi János rendezése, az Egyszer élünk kapta a legjobb előadás díját, a benne szereplő Kulka János pedig a legjobb férfi mellékszereplő lett. Bella Máté a Magyar ünnep című előadás zenéjéért a legjobb színházi žene díját vette át, a szintén a Nemzetiben bemutatott Térey János-dráma, a Jeremiás avagy Isten hidege a legjobb új magyar dráma díját kapta. A legjobb női főszereplő díját ketten kapták: a Nemzeti Színház Én vagyok a Te című előadásában nyújtott teljesítményéért Molnár Piroska, továbbá az egri Gárdonyi Géza Színház A seíyemcipő című előadásáért Mészáros Sára. A díjazottak teljes listája a Színházi Kritikusok Céhe honlapján (www.kritikusceh.wordpress. com) olvasható. A szerző azt vizsgálja, hogyan alakult ki az emlékhely és milyen hatással lehet a ma emberére Széphalom, a kultuszhely KOVATS DANIIT. „Fény s nagyvilág én nékem Széphalom A Kazinczy I’ere ne emlékhely történtre es halasa A minap becses ajándékkal csöngetett be hozzám a postás, Kováts Dániel „Fény s nagyvilág énné- kem Széphalom” című könyvével. A szép kiállítású munka a Kazinczy Ferenc-emlékhely, Széphalom történetét s az utókorra gyakorolt titok- és ihletteli hatását írja le, örvendetes tanulságokkal. KULCSÁR FERENC Először is azt, hogy az irodalmi és más emlék- és kultuszhelyek, ha úgy tetszik szentélyek vagy pantheonok mindig titokzatos módon alakulnak ki, már-már természet- feletti jelenségként, melyek lehetővé teszik számunkra a nemzet elvont fogalmának szakrális átélését, egy-egy jeles történelmi személyt külde- tésszerűen érő „transzcendens sugallatok” megértését: Kazinczy - annak ellenére, hogy ,,a’ jövendőt homályba fedi szemeink előtt a’ bennünket szerető Istenség” - egyik versében már 1793-ban, odaköl- tözése előtt 13 évvel azt kéri a még nem is létező Széphalomtól, hogy e szép halom „fogadja csendes kebelébe, ha majd élete elfut”. Az utókor számára mindez azt sugallja, hogy Széphalom ne csupán nemzeti zarándok- hely legyen, hanem meglétének ténye a kultúra embereinek százait-ezreit „szubjektív elrévedés” helyett tettekre indítsa, s ihletésére az idők folyamán megalakuljon például a Kazinczy Kör, a reformátusok újhelyi gyülekezete, a sátoraljaújhelyi gimnázium, a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok, a Kazinczy Ferenc Társaság, az anyanyelvi verseny mozgalom, s mindenekelőtt a Magyar Nyelv Múzeuma, anyanyelvűnknek múltat és jelent összekapcsoló, nagy jövőjű háza, a múzsáknak az az otthona, mely helyet ad egy nemzet legfőbb zálogának, az anyanyelvnek, az anyanyelv történetének a 11. században írt Tihanyi Alapítólevéltől kezdve a Halotti Beszéden, az Ómagyar Mária-siralmon, Sylvester Jánoson, Zrínyin, Balassin, Szenei Molnár Alberten, Arany Jánoson, Ady Endrén, Móricz Zsigmondon, Babitson, József Attilán, Illyés Gyulán, Pilinszky Jánoson át máig, bemutatva nyelvünk történeti útját, kálváriás változásait s egyben gazdagságát határon innen és túl, hiszen „anyanyelvűnket csak együtt tudhatjuk jól”. A Kazinczy-kertben épült múzeum megálmodóit idézzük: „A kert, Kazinczy kedves helye különös világnak ad otthont. Sétaút vezet a nyelvművelés nagyjainak szo- borcsamokához. A hely a Halhatatlanok csarnoka nevet kapta. Itt, a szép fekvésű kőfalon vagy annak öbleiben helyezzük el a magyar nyelv gazdagítóinak mellszobrait, reliefjeit, a sétány mentén állnak majd íróink, költőink életnagyságú szobrai... A Szépkilátásból újabb látnivaló tárul a látogatók elé: a Nyelvcsaládfa-liget. Itt, a nyelvcsaládokat szimbolizáló művészi alkotásokból formált ligetben, a finnugor nyelvek családfája mellé kívánkoznak az indoeurópai, az altaji és mindazon nyelvcsaládok fái, amelyek gazdagították a magyar nyelvet... a körülötte alakított domboldalon halljuk »a magyarok beszédit«, amint tábort vernek, vagy ahogy Szent Gellért hallotta őket beszélni, megelevenedik egy-egy jelenet a vándorlások, a letelepedés korából, magyar nyelvjárások hanganyagaival találkoznak a látogatók ” az egész Kárpátmedencéből. Miért éppen Széphalom adott helyet a Magyar Nyelv Múzeumának? Maradjunk a tényéknél: a történelmi Abaúj adta kultúránknak 1590-ben a vizsolyi Bibliát, itt jelent meg, Kassán az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum 1788-ban, innen indult ki a 19. század elején a Kazinczy vezette nyelvújítás, mely a magyar nyelvet a művelt nyugati nyelvek mellé emelte. Kölcsey Ferenc már Kazinczy életében Élysionnak, azaz a Boldogok Szigetének kívánja látni Széphalmot, ahol Kazin- czyban, a „kegyek kedvelt- jében”, a „szent énekesben” a szív tettel bizonyítja a nemzetért érzett felelősséget, Petőfi pedig így beszél Széphalomról: „Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer odazarándokolnia, mint a mohamedánnak Mekkába.” S lám, lám, Széphalom mára a Kárpát-medence leglátogatottabb irodalmi „kegyhelye” lett. Ózsvald Árpád írja Kazinczy című versében, hogy a felvilágosodás kora magyar kulturális életének meghatározó személyisége, akinél a nyelv ápolása, a nemzeti literatúra gyarapítása „egyet jelentett az európaisághoz, a legműveltebb nemzetekhez való kapcsolódással, az újat teremtés parancsával, az együttes munkálkodás szükségességével”, szóval róla, Kazinczyról írja Ozsvald Árpád, hogy a gáncsok, szitkok és gyötrelmek, Kufstein, Spielberg börtönének penészes falai, a lenézett, szégyellt édes anyanyelv ellenére a „szavak mágiája éltette” költőnket, a titkos jövő, „égi csodamadárként égve s jövendő igéket hordozva szárnyán”. Ilyen értelemben tehát az irodalmi szenthelyek, emlékcsarnokok, pantheonok azt sugallják, hogy a fény a világ bármely pontján kigyújtható, s feloldható a magány és az elzártság is, mert műveltséggel a nagyvilág az ablakokon, az ajtókban, a lelkekben egyszerre kér bebocsátást. Ezért írhatta Kazinczy prófétikusan: „Fény s nagyvilág énnékem Széphalom. ” Vadász Andrássyak Spiró szlovákul Spiró György Prah című drámája, főszerepben egy telitalálattá lottószelvénnyel szlovákul látható a pozsonyi Štúdio L+S színházban, Juraj Nvota rendezésében, legközelebb október 1-én. Játsszák Tóbiás Szidi és Mokos Attila, (ű) Indul a Nostalgia Újabb mozi elevenedik fel Pozsonyban. Az egykori Nivy moziba költözik be a fiatalok között közkedvelt Nostalgia filmklub, mely október 12-én kezdi meg 21. évadát. A klub szerdán, csütörtökön és pénteken tart vetítéseket a Nivyben. (tb) Pascal Pozsonyban Hajdú Szabolcs Bibliothéque Pascal című drámáját szeptember 29-én és 30-án 17.30-tól láthatja a közönség Pozsony legújabb filmszínházában, a Lumiere moziban, amely az egykori Charlie Centrum épületében működik, (tb) Szimba 3D-ben Másodszor is megkoronázták Az oroszlánkirályt a tengeren túli nézők: a 3D-ben felújított rajzfilm ismét a sikerlista élére került. Az új változatra 22,1 millió dollárért váltottak jegyet az USA és Kanada mozijaiban péntektől vasárnapig. (MTI) A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és az SZNM - Betléri Múzeum az Andrássyak vadász- területei címmel készített kiállítást. A megnyitó a pozsonyi Brámer-kúria galériájában lesz szeptember 29-én, azaz csütörtökön 16 órakor, (juk) Üj Yonderboy-CD Az elektronikus zene kevés magyar világsztárjainak egyike hat év szünet után új lemezzel jelentkezett. A Passive Control a downtempo stílust élteti tovább, triphop-alappal és fülbemászó dallamokkal, (juk) (Fotók: Képarchívum)
