Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-16 / 214. szám, péntek
4 Külföld ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 16. www.ujszo.com Kigyulladt egy tengerjáró Oslo. Röviddel kikötés előtt kigyulladt a Nordlys norvég tengeijáró hajó Ál- esund közelében. Ketten meghaltak - adta hírül a norvég média. Tizenkét sérültet kórházban ápolnak, négyen eltűntek. A 262 utas és személyzet nagy részét csónakokkal partra tették. Az érintett hajózási vállalat egyik szóvivője közölte, hogy a 122 méteres, erősen füstölő hajót sikerült a kikötőbe vontatni és lehorgonyozni. (MTI) Választások Dániában Koppenhága. Dánia polgárai öt év után tegnap újból az urnákhoz járultak, hogy döntsenek a parlament (folketing) összetételéről. Az előzetes felmérések arra engedtek következeim, hogy kormányváltás következik be. A tíz éve kormányzó jobbközép koalíciót - melynek kisebbségi kormányát a populista néppárt kívülről támogatta - a szociáldemokraták válthatják fel a hatalom csúcsán. (MTI) Barikádok és feszültség Belgrád. Az észak-koszovói szerbek a barikádokon töltötték a szerda éjszakát és Kosovska Mitrovica legfontosabb hídját lezárták, tiltakozásul, hogy a pristinai kormány - az EU és a NATO misszióinak támogatásával - át akarja venni a Szerbia felé vezető határátkelők ellenőrzését. Miután Koszovó lépését Belgrád is ellenzi, Szerbia és Oroszország az ENSZ BT rendkívüli összehívását kérte. Tegnap éjfélkor járt le a határidő, amikortól a Jarinje és Bm- jak átkelők ellenőrzését a koszovói vámosok készültek átvenni az EU koszovói igazságügyi és rendőrségi miszsziója és a nemzetközi békefenntartók közreműködésével. (MTI) Hosszú küzdelem után Kabul. Közel 20 órán át tartó küzdelem után a biztonsági erőknek szerdán sikerült végezniük az összes tálib fegyveressel, aki megtámadta Kabul diplomata negyedét. A NATO közlése szerint az összecsapásokban 14 afgán vesztette életét és az atlanti szövetség hat katonája megsérült. Kedden az afgán főváros szívében található NATO- központ és az Egyesült Államok nagykövetsége ellen összehangolt akciót hajtottak végre öngyilkos merénylők. (MTI) Mind a francia elnök, mind a brit kormányfő változatlanul feladatnak tartja Moammer Kadhafi üldözését és elfogását Nicolas Sarkozy francia elnök mint Líbia megmentője David Cameron és Nicolas Sarkozy a tripoli orvosi központban (TASR/AP-felvétel MT1-HÍR Tripoli. Nicolas Sarkozy francia elnök és David Cameron brit miniszterelnök tegnap Líbiába érkezett. A delegáció látogatást tett egy kórházban Tripoliban, találkozott a felkelőket irányító Átmeneti Nemzeti Tanács vezetőivel, majd mindketten Bengá- ziba utaztak tovább. Mind a francia elnök, mind a brit kormányfő változatlanul fel- adatnaktartjaMoammer Kadhafi bujkáló líbiai vezető üldözését és elfogását. Közös tripoli sajtóértekezletükön, amelyet az ANT két fő vezetőjével együtt tartottak, Sarkozy „veszélynek” nevezte a felkelők tripoli bevonulása óta rejtőzködő Kadhafit, hozzátéve, hogy „van egy befejezni való munka”. - A NATO líbiai kötelezettségvállalása nem ért véget - szögezte le. Cameron azt üzente Kadhafinak és még mindig harcoló híveinek, hogy „adják fel”, és figyelmeztetett, hogy a NATO küldetése folytatódik, ameddig szükséges. Sarkozy a maga részéről óvott attól, hogy Líbiában a bosszú, a leszámolás következzék, egyszersmind felkérte azokat az országokat, amelyeknek a területén körözött líbiaiak vannak, hogy adják ki őket a nemzetközi igazságszolgáltatásnak. Azt is leszögezte, hogy semmiféle számítás nem vezérelte Franciaországot a segítségnyújtásban. - Nincsen semmilyen titkos megállapodás Líbia kincseiről, nem kértünk semmiféle kivé- telezettséget; azt tettük, amit helyesnek gondoltunk - mondta, és az ennek ellenkezőjét állító médiahírekről kijelentette, hogy azokhamisak, manipuláltak. AMarianne című politikai hetilap úgy tudta, hogy 160 francia rendőr indult Líbiába a francia elnöki látogatás biztosítására. A francia elnöki hivatal nem volt hajlandó kommentálni az értesüléseket. A biztosítást végző rendőrök állítólag azt kapták utasításba, hogy civil ruhában, fényképezőgép és mobiltelefon nélkül, golyóálló mellényt viselve utazzanak. A Líbia jövőjéről szeptember 1-én Párizsban tartott értekezlet után Sarkozy ígéretet tett arra, hogy amint az Átmeneti Nemzeti Tanács átteszi székhelyét Tripo- liba, el fog látogatni Líbiába. A székhelyváltás pedig a hét végén megtörtént. Á Le Monde és a Le Figaro arra hívta fel a figyelmet, hogy a francia tévéhíradók várhatóan fantasztikus képeket készíthetnek a francia elnök beszédéről Bengá- ziban, amely feltehetően arról fog szólni, hogy a Párizs és London kezdeményezésére indított nemzetközi katonai beavatkozásnak köszönhető, hogy elmaradt a Moammer Kadhafi megbukott líbiai vezető által beígért bengázi vérfürdő, s a helyiek Sar- kozyt Líbia „megmentőjeként” fogadják ünnepelni. Erre pedig a hazájában népszerűtlen Sar- kozynek nagy szüksége van. Az athéni kormány állítólag tartja magát takarékossági programjához Görögország jövője az euróövezeten belül van Berlin. Görögországjövője az euróövezeten belül van - ennek a véleményének adott hangot Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő azon a telefonkonferencián, amit Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel hármasban folytattak szerdán este. MTl-HÍR A német kormány szóvivője szerint ugyanakkor a két európai vezető hangsúlyozta: elvárják az athéni kormánytól, hogy szigorúan és hatékony módon léptesse életbe azokat a megszorító intézkedéseket, amelyeket a júliusban jóváhagyott legutóbbi mentőcsomag feltételeként szabott a nemzetközi pénzügyi közösség. „Ez az előfeltétele annak, hogy a hitelcsomag további részleteit megkapja Görögország” - hangsúlyozta Steffen Seibert. Hozzátette: „A görög miniszterelnök megerősítette kormányának teljes eltökéltségét arra, megteszi az összes szükséges intézkedést, hogy ígéreteit a maguk teljességében átültesse a gyakorlatba”. Ez egyébként annak a feltétele is, hogy a görög gazdaság fenntartható növekedési pályára álljon - mondta Seibert. Hasonló szellemben nyilatkozott a görög kormány szóvivője is, aki a megbeszélésekről elmondta: a görög kormány mindenben tartja magát takarékossági programjához. Az athéni kormányszóvivő is azt emelte ki nyilatkozatában, hogy a telefonkonferencia résztvevői egybehangzóan állították: Görögország az euróövezet elválaszthatatlan része. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy minden olyan vitát elutasított, ami Görögországnak az euróövezetből való kizárására irányul. Jóváhagyott takarékossági csomag Róma. Jóváhagyta az olasz parlament alsóháza szerda este a Silvio Berlusconi vezette kormány következő két évre szóló, 54,2 milliárd euró összértékű takarékossági csomagját. Az olasz parlament felsőháza már a múlt héten jóváhagyta a takarékossági programot, amelynek része többek között az áfa 1 százalékpontos emelése 21 százalékra, a legmagasabb jövedelműekre kivetett különadó és az, hogy a tervezettnél két évvel korábbán, már 2014-ben 65 évre emelik a magánszektorban dolgozó nők nyugdíj- korhatárát. (MTI) Kétmilliárdos veszteséget okozott London. A brit fővárosban őrizetbe vették a svájci UBS bankcsoport befektetési részlegének egyik munkatársát, aki a cég gyanúja szerint felhatalmazás nélküli kereskedési ügyletekkel hozzávetőleg kétmilliárd dollárnyi veszteséget okozott. A UBS a tegnapi európai tőzsdenyitások előtt tett közzé nyilatkozatot az ügyről, közölve, hogy az esetet még vizsgálják, de a veszteség mértéke kétmilliárd dollár körülire tehető. (MTI) Flamand-vallon viták választójogi kérdésekben Megegyeztek a belga pártok MTl-HÍR Brüsszel. Megállapodott tegnap nyolc belga párt a két népközösséget megosztó választójogi kérdésben, a brüsszeli és a Brüsszel környéki választókerület kettéválasztásának ügyében. Ezzel megnyílt a szövetségi szintű koalícióalkotás lehetősége, és reális esély mutatkozik a 15 hónapja tartó kormányválság leküzdésére. Belgiumban a lakosság mintegy 60 százalékát teszik ki a holland nyelvű flamandok. A másik nagy népközösség a francia ajkú vallonoké. Az északi Flandriában csak flamand, a déli Vallonjában csak vallon pártokra lehet szavazni. Külön egységet képez Brüsszel, ahol túlnyomó többségben vannak a francia ajkúak, de hivatalosan a főváros kétnyelvű, és ott akár flamand, akár vallon pártokra lehet szavazni. A „viszály almája” a Brüsz- szel körüli térség, amely hivatalosan Flandriához tartozik, de választókerületi szempontból annak idején „hozzácsapták” Brüsszelhez. A fővárosból sok vallon költözött ki az agglomerációba. A Vallóniától egyre több tekintetben elszakadni kívánó flamandok azonban kiadták a „Flandriában flamandul” jelszót, és így a fővárosi-városkörnyéki választókerületben a helyzet mindinkább elmérgesedett. Most a pártok megállapodtak e nagy, közös választókerület szétválasztásában, de ugyanakkor egyetértésre is jutottak abban, hogy a Brüsszel határán kívül élő vallonokat milyen anyanyelvhasználati jogok illetikmeg. Izrael és az Egyesült Államok a béketárgyalások újrafelvételét támogatja, így szeretne eljutni a palesztin állam létrejöttéig A palesztinok 23-án kérik államuk elismerését az ENSZ-től MTl-HÍR Rámalláh/Jeruzsálem. Mahmúd Abbász palesztin elnök hiteles alternatíva híján úgy döntött, hogy szeptember 23-án fél egykor beterjeszti a palesztinok felvételi kérelmét Ban Ki Mun ENSZ-főtitkámak- mondta el Rijád al-Malki palesztin külügyminiszter újságírók előtt tegnap Rámalláhban. Eszerint a palesztinok az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé járulnak a teljes jogú tagságért, ahol ügyük várhatóan megbukik az Egyesült Államok ellenállásán. Abbászék ezután még mindig fordulhatnak a közgyűléshez nem teljes jogú státusért, ahol sikerülhetne megszerezniük a szükséges többséget. Izrael és az Egyesült Államok ugyanakkor a béketárgyalások újrafelvételét támogatja, s így szeretne eljutni a palesztin állam létrejöttéig. Ennek érdekében a térségben tartózkodik David Hale, Barack Obama amerikai elnök közel-keleti megbízottja, valamint Dennis Ross különleges tanácsadó. Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is szeretne megoldást találni a problémákra és visszaültetni a feleket a tárgyalóasztalhoz. Ashton ezért az utóbbi 24 órában immár másodszor folytatott megbeszélést Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, s izraeli útját is meghosszabbította. Eközben az izraeli kormányfő bejelentette, hogy jövő héten felszólal az ENSZ-közgyűlés- ben, és javasolni fogja a közvetlen tárgyalások újrafelvételét. Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter szerdán viszont „kemény és súlyos” következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a palesztinok megpróbálják elfogadtatni államukat.
