Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-16 / 214. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 16. Vélemény és háttér 5 A svájci UBS nagybank kiszámolta, mennyibe kerülne a tagoknak az euróövezet felbomlása Gigantikus veszteséggel járna az eurózóna bukása Sokkal drágább lenne Németországnak az eurózóna felbomlása, mint a görögök, írek és portugálok együttes kimentése - számolta ki a UBS svájci nagybank. ÖSSZEFOGLALÓ Ha a görögök kilépnének az eurózónából, annak költségei a görög gazdasági összteljesítmény (GDP) akár felét is elemészthetik, és nem járna nagyságrendekkel jobban Németország sem, ha eldobná az eurót: egy lakosra vetítve a 8 ezer eurót is elérheti a kilépés első éves költsége. A UBS alapforgatókönyvében azzal számol, hogy az eurózóna lassan (és fájdalmas következményekkel) halad a szorosabb pénzügyi integráció felé. A kockázatos forgató- könyv, amely szerint az eurózóna felbomlik, sokkal költségesebb a tagállamok számára, ugyanakkor valószínűsége jelenleg nulla - úja a bankház. Az utóbbi időben mind többen említik fel, hogy Görögországnak ki kellene lépnie az euróövezetből, olykor meg azt, hogy Németországnak kellene így tennie, a UBS szerint azonban a megszólalók alábecslik egy ilyen lépés következményeit. A következmények költsége sokkal nagyobb egy gyenge gazdaságú ország számára; a UBS szerint itt számolhatunk vállalatok be- dőlésével, a bankrendszer összedőlésével, külkereskedelmi kapcsolatok összeomlásával és államcsőddel is. Mindezekkel számolva a UBS szerint egy gyenge ország számára a kilépés első évében 9,5-11,5 ezer euró lehet ennek egy főre jütó költsége, majd a következő években fejenként további 3-4 ezer eurót darálna le a gazdaságból a kilépés. Ez akár azt is jelentheti, hogy az első években a GDP 40-50 százaléka tűnne el. Némileg enyhébbek lehetnek a köVállalatokbedőlése, a bankrendszer összedő- lése, külkereskedelmi kapcsolatok összeomlása és államcsődök. vetkezmények akkor, ha erős gazdaságú ország, például Németország dobná el az eurót. Ez esetben vállalatok bedőlésével, a bankrendszer feltőkésítésével és a külkereskedelmi kapcsolatok összeomlásával kellene számolni, és az első évben 6-8 ezer euróba kerülne egy főre vetítve Németországnak, a következő évben pedig 3,5-4,5 ezer euró lehet a költsége a kilépésnek. A számítások szerint a kilépés költsége a GDP negyedével lehet egyenlő az első évben. Sokkal rosszabbul járhatna tehát Németország azzal, ha elhagyja az eurózónát, mint a bajbajutott országok kisegítésével: Görögország, Írország és Portugália kimentése egy lehetséges csődesemény esetén egy főre vetítve 1 ezer euróba kerülne a németeknek. A politikai kockázatok azonban még ilyen nagy vonalakban sem mérhetők fel. A UBS felemlíti, hogy az eurózóna elveszítheti nemzetközi súlyát, illetve azt, hogy a valutaövezetek felbomlása a történelem során kevés esetben zajlott le háborúk nélkül. (Portf.) Ne ugass, ha így fog gyengülni a forint, hozok neked Győrből gumicsontot. (Peter Gossónyi rajza) A közép-európai társadalmakban alacsony a másik munkájának megbecsülése Rossz időzítés MÓZES SZABOLCS Az elmúlt hónapokban egyre többen kezdenek rájönni, valójában messze nem keresnek annyit, amennyit megérdemelnének. Az orvosok után a napokban a tanárok is fenyegetőzni kezdtek, radikális béremelést követelve. A pedagógusok követelései nagyrészt jogosak, ám az időzítés - őszintén mondjuk meg - nem a legjobb. Sztrájknál, tüntetésnél ugyanakkor az időzítés kulcskérdés. A tiltakozás sikeressége ugyanis távolról sem csak a sztrájkolok kitartásán múlik, hanem társadalmi támogatottságukon is. Ha ez utóbbi nincs meg, a tiltakozók az emberek többségének szemében csak kerékkötőknek tűnnek, ilyen esetben pedig a politikusok részéről sem számíthatnak nagy megértésre. Melyik az a politikus, amely (az adott ügyben) a társadalom többségének támogatottságát nem élvezve enged a követelőzőknek, akkor, amikor még ráadásul elég pénz sincs az államkasszában...? A tanárok persze azt mondják - nagyrészt joggal -, betelt a pohár. Az időzítés mögött állítólag nem kell semmilyen hátsó szándékot keresni, egyszerűen most szakadt el a cérna. Ez valóban így is lehet, ám az átlagpolgár szimpátiáját ettől még nem sikerül kivívni. A társadalom nagy része ugyanis létbizonytalanságban él, a foglalkoztatottak többsége örül, hogy munkája van. Ilyen társadalmi-gazdasági helyzetben meredek béremelést kérni több mint merészség. Persze lehet, hogy a szakszervezetisek is abból indultak ki, politikuséknál magasan kell kezdeni a licitálást (30-60%-os emelést kérve), hogy végül születhessen egy kis „kompromisszumos” fizetés- emelés. Csak mindez a „mozgalom” társadalmi támogatottságát áshatja alá. „Nem, hogy örülnének, hogy munkájuk van, még követelőznek” - mondják erre sokan. Emellett látni kell azt is, hogy a közép-európai társadalmakban alacsony a másik munkájának megbecsülése. Mondjuk ki: az emberek jelentős része - helytelenül - azt gondolj a, hogy a tanárok nem érdemelnek többet, mert valójában nem egész 10 hónapot dolgoznak, év közben is sokat „lógnak”, mivel egyik szünet a másikat éri, ráadásul a munkanapjaik sem nyolcórásak. Ha ilyen közhangulatban a pedagógusokradiká- lis fizetésemelési követelésüket megfejelik olyan követelésekkel, mint az 56 éves korban való nyugdíjba vonulás, szinte garantált, hogy a nem tanárok közül sokan nem fognak szimpatizálni velük. Sőt, egyesek zsebében még a bicska is kinyílik. Kár, hogy nem három-négy éve, a rekordszintű gazdasági növekedés idejében jutott eszükbe a pedagógusoknak, hogy a magasabb fizetésért utcára vonuljanak. Kár, ugyanis valóban többet érdemelnének, ám most ezt sokkal nehezebb kiharcolni. KOMMENTÁR Egy felesleges éjszaka KOCUR LÁSZLÓ Bizalmatlansági indítvánnyal élni akár instabil, de létező kormánytöbbség esetén inkább szónokverseny, rosszabb esetbenszórakoztatóipa- ri vállalkozás, mint esély a valós politikai sikerre. Jól példázzák ezt a-hogy ne említsünk távoli példákat-jelenlegi kormány ellenzékben tett kísérletei Robert Fico 2006-2010közötti or- száglása idején-minttudjuk, egy sem volt eredményes. De legalább jól kibeszélhették magukat... Iveta Radičová kicsivel több mint egy éve kormányfő, a Smer és az SNS által benyújtott, maratoni rendkívüli parlamenti ülést eredményező volt az első bizalmatlansági indítvány ellene. Sólymos László, a Híd frakcióvezetője éjfél után (sejehaj) lé- nyegretörően fogalmazta meg: „Feleslegesen ülünkitt, Iveta Radičovátma nem fogjákleváltani.Eztmindannyian tudjuk.” Komolytalan voltmárabizalmatlansági indítvány oka is. Haa Smer és az SNS kiált korrupciót, az ügyeletes szerkesztő bizony gondban van, hogy ezt a hír-, vagya humoroldalon kell-e elhelyeznie? így hát a honatyák iránt némi empátiát tápláló olvasók legfeljebb a felesleges bányászműszakért szánhatják az éjszakai munkavégzéshez nem szokott, elgyötört képviselőket. Az ülésbe egyedül Peter Muránsky KDH-s képviselő vitt némi színt (a folyosón), elpanaszolva, hogy Dzurinda alatt jobb volt, igaz, később nyilatkozata egy részét letagadta. Ez (is) azt mutat(hat)ja, a kormánykoalíció, báregyértelműnemetmon- dott a kormányfő elleni bizalmatlansági indítványra, ez nem elsősorban Radičovászemélyénekszólt.Aszavazássalakoalí- cióstöbbségönmagáttartottameg. Jelenlegugyanis még Iveta Radičová az a személy, aki legitim módon, relatív sikerrel tudja reprezentálni ezt a koalíciót. Ha majd nem így lesz, megválnak tőle, de akkor sem az ellenzéki indítványoktól, sokkal inkább a koalíciós „háttérmunkától” kell tartama. Mert-ahogy annak idején, nyilván saját tapasztalataira alapozva mondta Čarnogurský doktor- a kormány nem egy baráti kör. Ajándék Orbántól MOLNÁR IVAN Q M „Orbán először lő, aztán beszél”- nyilatkozta a lakáshitelekvégtörlesztésénekötletévelkap- csolatban a magyar miniszterelnökről Paul Lendvai, aBécsbenélő, magyar származású publicista. Az elmúlt egy évben megszokhattuk, hogy a magyar kormány a hirtelen felindulásból bejelentett intézkedésekjelentős részévelnem- csak túllő a célon, hanem épp azokat találja telibe, akiknekaz érdekeit képviselnie kellene. Az alapséma ugyanaz: a minisz- terelnökbejelentegyeltúlzottintézkedéscsomagot, amelyjóval többet tartalmaz, mint amit valójában el szeretnének érni, és amely hemzseg a jogellenes lépésektől. Akésőbbiekben aztán, a hazai és a nemzetközi fogadtatástól függően, addig farigcsálnak belőle, amíg végül nem marad szinte semmi. Orbán Viktor hétfői „országmentő” bejelentését követően még arról szóltak a hírek, hogy akár egymillió banki ügyfelet is érinthet a javaslat, miszerint meghatározott árfolyamon, svájci frank esetében 180, az euró esetében 250 forinton lehet majd végtörleszteni, azaz egy összegben visszafizetni a devizában felvett lakáshitelt. A miniszterelnöka végtörlesztés nemzetközijogi fogadtatásávalkapcsolatban persze márkedden elismerte, hogy „meg fognak bennünkettámadni”, éslegalábbeb- benigaza volt. Az osztrákkormány, az Európai Bizottság, a nagy nemzetközi hitelminősítők és a bankok is sikítva tütakoz- tak az ellen, hogy a magyar kormány beavatkozik a magánjogi szerződésekbe, veszélybe sodorva a bankrendszer stabilitását. Nem csoda, hogy a szerdai maratoni kormányülésen a kabinet ajól bejáratott sémához tartotta magát, úgy faragva le az intézkedéscsomagból, hogy abból lassan szinte semmi sem marad. Az új tervszerint csak azok vehetik igénybe a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségét, akik frank esetében 180, eurónál pedig250 forint alatt vettékfel a hitelt. Ezzel sikerült elérni, hogy a változás a hitelesek kisebb hányadát érintse, ésvalószínűlegezmégnemminden, vagyis újabb olyan feltételeket szabnak majd, hogy végül csak egy elenyé- szőenkis csoportnaklesz lehetősége a végtörlesztésre. Sok hűhó semmiért. Mindeközben éves mélypontra zuhant a forint, tovább csökkent a befektetőkbizalma Magyarország iránt, és nőtt a veszély, hogy drágul az adósságfinanszírozása. Mire volt jó ez az egész? Látszólag semmire. Az Orbán-kor- mányt ismerve azonban elképzelhető, hogy ez az új nemzetstratégia része. Aszlovákiaibankokugyanisegyhetemég csak 263-264, most akártöbb mint278 forintot is adnak egy euróért, Magyarországonpedigmár285-ötis, amit nagyrészt az országvédelmi tervnekköszönhetünk. Még egy-két ilyen lépés, és újra megéri Magyarországon vásárolnunk. Mivel a kettős állampolgársággal Orbánék nem tudnak előrelépni a szlovákokkal, így kárpótolják„felvidékinemzettestvéreiket”?
