Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-25 / 198. szám, csütörtök
www.ujszo.com MUNKATORVENYKONYV ■ 2011. AUGUSZTUS 25. 32 A túlórák száma éves szinten változatlan marad Már csak az orvosoknak és a menedzsereknek lesz lehetőségük arra, hogy évente 400 óránál többet túlórázzanak. A módosuló munkatörvénykönyvben szeptembertől a túlórákra vonatkozó paragrafusok egy része is megváltozik. Az alkalmazottak jelentős részét viszont mindez nem fogja érinteni. n A kollektív szerződésben módosíthatják a túlórák számát; a törvény által meghatározott 150 óránál kevesebbről is egyezség születhet. A munkatörvénykönyv módosításának javaslata sokkal nagyobb kárt okozhatott volna, mint a végül elfogadott módosítás. A hatályba lépő törvényből kimaradt, hogy minden alkalmazott 550 túlórára kötelezhető egy év alatt. Az egészségügyi szakdolgozókon kívül, akik eddig is kivételt jelentettek, a menedzserek és vezető beosztású munkavállalók dolgozhatnak majd többet. Az összes többi alkalmazott számára marad az éves 400 órás limit. „Ugyanakkor az az alapszabály, mely szerint a hetí munkaidő a túlórákkal együtt nem lehet több 48 óránál, változadan marad” - állítja Jozef Mihál munkaügyi miniszter. A szakszervezetektől függ Tény, hogy a munkaadó utasítására lehetőség lesz évi 250 órával növelni a túlórák számát, ami 100 órával több a jelenleginél, viszont mindez csak a szakszervezetek beleegyezésével lesz majd lehetséges. ,A túlórák számának növelése ellenkezik a családi élet és a munka összehangolásával, és negatívan befolyásolja a foglalkoztatottságot” - írta állásfoglalásában Otto Ewiak, a Szakszervezetek Konföderációjának szóvivője. Zdena Dvoranová, az energetikai és vegyipari szakszervezeti szövetség jogásza szerint viszont a túlórák számát nagyban befolyásolja, milyen tárgyalási és egyeztetési képességei vannak az adott vállalat szakszervezeteinek. „A szak- szervezeteknek joguk van eltérő számú túlórákról megegyezni, mint ami a munkatörvénykönyvben szerepel. Tehát 150 óránál kevesebbet is rögzíthetnek. Továbbá magasabb bérpótlékot vagy más előnyöket is követelhetnek a túlórákért” - állítja a jogász. rek ráadásul elutasíthatják az éjjeli szolgálatot is. A nagyobb kórházak ezért a túlórák kérdéséről országszerte tárgyalnak az alkalmazottak képviselőivel, egyelőre nem tudni, milyen eredményre jutnak. Mire jogosultak? Összegzésképpen: a munkáltató évi 150 túlórát rendelhet el, megegyezés alapján ezt további 250 órával növelheti. A jelenlegi szabályozástól mindez abban különbözik, hogy a kollektív szerződésben 250 óra elvégzésére kötelezhetik. Az éves túlóraszám természetesen nem lehet több 400 óránál. Hetente nem túlórázhatnak többet ádagosan nyolc óránál, mindezt négyhavi ádag alapján számolják át. A munkáltató az alkalmazottak képviselőivel abban is megegyezhet, hogy hosszabb idő alapján fogják kiszámítani ezt az ádagot — legtöbb tizenkét egymást követő hónapból. Ugyanakkor nem lehet túlórára kötelezni azt, aki kockázatos munkát végez, a várandós nőket, a három évesnél fiatalabb gyermeket nevelő férfit vagy nőt, illetve az öt évesnél fiatalabb gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalót. A túlórákhoz az ő beleegyezésükre is szükség van. Nem mindenki fog éjjel dolgozni M ég a munkatörvénykönyv elfogadása előtt azt követelték az egészségügyi nővérek, hogy korábban, 58 évesen mehessenek nyugdíjba. Ehelyett lehetőséget kaptak, hogy visszautasítsák a túlórákat és az éjszakai műszakot. Mária Lévyová, a nővérek kamarájának elnöke nincs megelégedve ezzel a módosítással. Meggyőződése, hogy az érintettek egyike sem él majd ezzel a lehetőséggel, tekintettel rendkívül alacsony bérükre. „Ha nem túlóráznának vagy nem vállalnának éjszakai műszakot, jelentősen csökkenne bérük, ami később a nyugdíjuk összegét is befolyásolná” - mondta. A nővérek és ápolók még év elején azt kérték, hogy vegyék figyelembe rendkívül megerőltető munkájukat, és valamivel korábban, 58 évesen mehessenek nyugdíjba. A jelenlegi fizetések mellett egyetlen nővér sem fog lemondani a túlórákról és az éjszakai műszakról A kormánykoalíció ezt a lehetőséget elutasította. Ehelyett az egészségügyi és munkaügyi tárca vezetői kitalálták a kompenzációt, melynek lényege a korhatár: az 50 év feletti egészségügyi szakdolgozók nem kötelezhetők éjjeli munkára és túlórára. A más ágazatokat képviselő szak- szervezetek viszont diszkriminációról beszélnek, és nem tartják kizártnak, hogy alkotmánybírósághoz fordulnak. „Ugyanúgy a kasszáknál vagy a gyárakban dolgozó nők is elutasíthatnák az éjszakai műszakot vagy a túlórát. Egyértelmű diszkriminációról van szó” - nyilatkozta a TASR napilapnak a KOVO szakszervezeti szövetség elnöke, Emil Machyna. Évente körülbelül 1200 egészségügyi nővér megy nyugdíjba, tanulmányait átlagosan 500 fejezi be. Ezt a statisztikát tovább rontja, hogy sok végzős más ágazatban vagy külföldön talál munkát. Érdekvédelmi szövetségük elérte, hogy az egészség- ügyi miniszternek kötelezően foglalkoznia kell követeléseik jelentős részével. Bíznak benne, hogy rövidesen a parlament elé terjeszti a nővérek és szülészasszisztensek bérezéséről szóló törvénymódosítást, amely már jövőre hatályba léphetne. Hamarabb láthatnak pénzt, mint szabadnapot J ól gondolják meg, hogy a túlórákért pénzt vagy inkább pótszabadságot akarnak. Az utóbbi esetben ugyanis egy év is eltelhet a ledolgozott túlóráktól számítva, míg az ezekért járó szabadnapot igénybe vehetik. Megállapodás kérdése, mi jár a ledolgozott túlórákért. Ha az alkalmazott úgy dönt, hogy pótszabadságot kér, pénzt nem kaphat. Kérdéses viszont, mihez kezdhet az alkalmazott, ha nem tud megegyezni munkáltatójával, mikor veheti igénybe a pótszabadságot. Az alkalmazottnak az új munkatörvénykönyv szerint nem kell attól tartania, hogy elesne a pótszabadságtól, a munkáltató a ledolgozott túlórákat követő hónaptól számított tizenkét hónapon belül köteles kiadni a pótszabadságot. Jelenleg három hónapon belül kell igénybe venni a pótszabadságot. Ha a cég ennek ellenére nem engedné szabadságra a munkavállalót, ki kell fizetnie a munkabérét a túlórákért. A túlórák pótdíja nem lehet kevesebb az alkalmazott átlagos órabérének 25 százalékánál, a kockázatos munkánál ez 35 százalék. A konkrét pótdíjat a kollektív szerződésben kell meghatározni. A szakszervezetek rendszerint arra szólítják fel az alkalmazottakat, hogy soha ne egyezzenek bele olyan feltételekbe, amelyekkel nem értenek egyet. Az alkalmazottaknak ugyanis joguk van pótdíjat kérni a túlórákért. Bizonyos esetekben viszont előnyösebbek a szabadnapok: szülők például gyermekeik szünidejére tartalékolhatják. » Tények Túlórákért szabadságot vagy pénzt kaphatnak. Az utóbbi esetben a túlóráért járó bér legalább 25 százalékkal magasabb az átlagos órabérnél. A kórházak már készülnek A munkáltatók még pár nappal az új munkatörvénykönyv hatályba lépése előtt sem tudják megítélni, milyen következményekkel jár majd a túlórák számának módosítása. A túlórákat ugyanis nehéz előre tervezni, rendszerint olyankor követelik meg, amikor átmenetileg nagyobb erőbevetésre van szükség, például a felgyorsult gyártás miatt. Eltérő a helyzet az egészségügyben. Szeptembertől ugyanis az 50. életévüket betöltő vagy ennél idősebb orvosokat és egészségügyi nővéreket nem kötelezhetik túlórákra. Az idősebb nővé-
