Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-25 / 198. szám, csütörtök
galmazták. A flexikontót még a Fico-kormány vezette be 2009 tavaszán, hogy enyhítse a gazdasági válság hatásait, 2010-től viszont eltörölték. Most bekerült a jogszabályba. Lényege, hogy ha a munkaadó gazdasági okok - például a megrendelések csökkenése - miatt nem tud munkát biztosítani alkalmazottainak, kifizeti az egész bért a kiesett munka idejére is. Ezt a munkát a későbbiekben be kell pótolni, akkor viszont már nem jár bér a túlórákért, hisz a munkaadó azt „előre” kifizette. Munkaidő-kontó A másik típusú kontó a munkaidőt befolyásolja. Az alkalmazott szempontjából ez annyit jelent, hogy ha több munka van, többet dolgozik, mint amennyi a heti rendes munkaideje, ha pedig kevesebb a munka, kevesebbet dolgozik vagy egyáltalán nem megy munkába. Fizetési szalagján ennek ellenére ugyanannak az összegnek kell szerepelnie. ,A munkaadó a megállapodás szerinti bért fogja kifizetni, még akkor is, ha az adott hónapban kevesebb volt a munka”- írja indoklásában a munkaügyi minisztérium. A két kontó között a téren is különbség van, milyen mértékben szólhatnak bele az egyik vagy a másik újdonság bevezetésébe a szakszervezetek. Míg a munkaidőt szabályozó kontó esetében a szakszervezeti beleegyezésre, mozgássérült vagy gyermeket nevelő munkavállaló esetében pedig az ő beleegyezésére is szükség van, a flexikontó esetében elég megvitatni a szakszervezetekkel az intézkedés bevezetését; magyarán: elég őket tájékoztatni erről. Egyes vélemények szerint mindkét intézménnyel könnyen visszaélhetnek a munkáltatók, a minisztérium viszont ezt kizártnak tartja. „Ha a munkáltató megkövetelheti is, hogy az alkalmazott tovább dolgozzon, emellett be kell tartania a maximális munkaidőről és a minimális pihenési időről szóló szabályozásokat és más előírásokat”- állítja a tárca. Változnak a felmondás szabályai Miért kaphatnak felmondást, milyen körülmények között kaphatják meg, meddig tarthat a felmondási idő - a munkatörvénykönyv talán ezen részét érte a legtöbb módosítás. A szakszervezetek szerint szeptembertől a cégek sokkal köny- nyebben utcára tehetik majd alkalmazottaikat. Mi ebben az igazság? Valóban egyszerűbben kaphatnak felmondást az eddiginél? A válasz: részben igen, részben nem. A felmondási idő hossza nem változik mindenki esetében. A módosítás csupán azokat érinti, akik egy munkahelyen nem dolgoznak le többet egy évnél. ,A munkáltatók így nagyobb mozgásteret kapnak. Olyan alkalmazottaiktól válhatnak meg könnyebben, akik egy év alatt sem feleltek meg az elvárásoknak, nem végeztek jó munkát” - mondta a Sme napilapnak Katarína Babiaková, a bnt ügyvédi iroda képviselője. Ezáltal csökkennek a vállalatok kiadásai, és gyorsabban felvehetnek új embert a megüresedett helyre. » Tudták? Két újdonság Flexikontó - elég, ha a munkáltató tájékoztatja a szakszervezetet Munkaidő-kontó - a szakszervezetek beleegyezése szükséges Néhány esetben nehéz volt meghatározni a szabadnapok számát. Pénz vagy munka Akik egy évnél többet, de ötnél kevesebbet dolgoznak le egy munkaadónál, azok kéthónapos felmondási időre számíthatnak. Akik öt évnél többet dolgoznak le, három hónapra jogosultak. Ez akkor érvényes, ha a felmondást a munkaadó kezdeményezi. Ha az alkalmazott önszántából távozik, csak kétfajta felmondási idő lesz. Aki nem töltött el tizenkét hónapnál többet a cégnél, egyhónapos felmondást kap. Aki egy évnél tovább dolgozott, két hónapos felmondási idővel számolhat- úgy, mint most. Nagyon sokan bírálták, hogy a felmondás után ki kell választania a munkavállalónak, végkielégítésre vagy a felmondási idő kitöltésére tart-e igényt. Mindkettőre egyszerre már nem lesz lehetőség. Bármelyik lehetőséget választják, a munkáltatónak a munkaügyi minisztérium szerint „kötelessége lesz eleget tenni a kérésnek”. Könnyebb döntéshozás A munkatörvénykönyv tartalmaz még egy módosítást, amelyre a törvény elfogadása alatt sem figyelt fel annyira a sajtó, és amely szintén érinti az alkalmazottakat. Szeptembertől a munkáltató egyszerűbben elbocsáthatja alkalmazottját a munkahely megszüntetése miatt. Az új szabályok szerint a munkaadó már két hónappal később újra létrehozhatja ezt a munkahelyet. A jelenlegi szabályok szerint negyed évet kellett várnia, míg új embert vehetett fel a megüresedett helyre. ,A gyakorlatban előfordulhat, hogy egy kisebb cégnek csökkennek a megrendelései, ezért nem engedhed meg magának, hogy »csak úgy« eltartsa alkalmazottait. Ez a helyzet viszont megváltozhat, és ismét szüksége lehet munkaerőre. Ezért rövidítették le ezt a határidőt” - magyarázta Slávka Selešová, a munkaügyi minisztérium szóvivője. Fellendítheti a termelést a flexikontó Állandósul a munkatörvénykönyvben az úgynevezett flexikontó és a munkaidő-kontó intézménye. Mindkét intézkedés lényege gyakorlatilag ugyanaz, amiben különböznek, az a bevezetésük oka. Ez a két új szabályozás végeredményben hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb ember kapjon felmondást gazdasági visszaesés (kevés munka) idején. A munkatörvénykönyvbe azoknak a cégeknek a nyomására kerültek be, amelyek a munkapiac fellendítését szórMUNKATORVENYKONYV ■ 2011. AUGUSZTUS 25. www.ujszo.com JOGITANACS Az ősszel új munkahelyen folytatom a pályafutásom vezető állású alkalmazottként. A cég elküldte a munkaszerződésem szövegét, mely tartalmaz egy non-compete kikötést. Elmondásuk szerint az új munkajogi szabályok alapján erre lehetőségük nyílik, és a pozícióm jellegére való tekintettel ezen lehetőséggel élni is szeretnének. Milyen feltételek mellett korlátozhatják a velük kötött munkaviszony megszűnte után a mozgásterem? Mi lesz, ha megszegem ezt a korlátozást? t » A környező orszá- I gok jogszabályai j alapján megkötött j munkaszerződé- I sekben már több I éve használják a versenytilalmi klauzula (szlovákul: konkurenčná doložka, angolul: non-compete clause) különböző változatait, hiszen a szabad piac szabályai szerint működő munkáltatókban már jó- néhány éve megfogalmazódott az igény arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően is korlátozhassák az alkalmazottak versenytársuknál való elhelyezkedését. Természetesen egy ilyen korlátozás fejében a munkavállalót megfelelően kell kompenzálniuk. Szlovákia a 257/2011-es számú törvénymódosítással emelte be a versenytilalmi megállapodás intézményét a Munka törvénykönyvébe. A Munka törvénykönyvének a 83a. paragrafusa szerint a munkáltató a munkavállalóval a munkaszerződésben (írásban) megállapodhat arról, hogy a munkavállaló nem végezhet olyan jövedelemszerző tevékenységet a munkaviszony megszűnését követő meghatározott időszakban - de legfeljebb egy évben - mely a munkáltató tevékenységére nézve versenyt jelent. Ezen kikötés azonban csakis azon munkavállalók esetében alkalmazható, akik munkaviszonyuk ideje alatt birtokába juthatnak olyan információnak, ill. ismereteknek - legyen szó pl. technikai megoldásokról vagy ügyfélkapcsolatokról - melyek nem általánosan hozzáférhetőek és melyek felhasználásával a munkáltatót jelentős kár érhetné. E munkavállalót sújtó teher ellen- súlyozásaként a jogszabály előírja, hogy azt a munkaviszonya megszűntét követő időszakban csak megfelelő (pénzbeli) ellenérték fejében lehessen korlátozni jövedelemszerző tevékenységében. Ezen kompenzációnak el kell érnie legalább az érintett munka- vállaló havi átlagbérének 50%-át mindazon hónapokra vonatkozóan, melyekre nézve a korlátozás fennáll. A pénzösszeget a munka- vállalónál megszabott fizetési terminusban kell az elmúlt hónapra visszamenőleg kifizetni, ha a felek nem állapodtak meg másképp (pl. egyszeri kifizetésben vagy más időszakokban történő kifizetésben). Arra az esetre, ha a (volt) munka- vállaló megszegné versenytilalmi kötelezettségét, a szerződő felek megegyezhetnek abban, hogy a munkavállaló a munkáltatónak megfelelő mértékű pénzbeli kártérítést fizessen ki. Ennek értéke azonban nem haladhatja meg a munkáltató által kifizetendő kompenzáció összegét. A versenytilalmi megállapodástól való elállás jogát a munkáltató a munkaviszony megszűnéséig gyakorolhatja, a munkavállaló pedig az esedékes kompenzáció legalább 15 napos késedelme okán. Végezetül, ha a munkaszerződésben szereplő, munkavállalót terhelő versenytilalmi korlátozás tágabb lenne, mint ahogy azt a munkáltató jogos védelme megkívánná, bíróság csökkentheti vagy szüntetheti meg azt. Veszelei Viktória jogász Szerkesztette: Demecs Péter (peter.demecs@ujszo.com) ■ Levélcím: Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1 ■ Fotók: TASR-archívum, Pavol Funtál, sxc.hu, freevector, képarchívum.
